Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter előválasztási kampánya során még bátran "ellenzékváltást" hirdetett, magát elitkritikus "konzervatív", "keresztény" jelöltként határozva meg. A hódmezővásárhelyi polgármester kommunikációjában, előválasztási győzelmét követően, azonban látványos baloldali fordulat következett be. A Századvég kiértékelte Márki-Zay Péter CNN-nek, illetve Newsweeknek adott interjúját, illetve az október 23-ai ünnepi beszédét.
A hazai baloldali-liberális pártok politikájában – a Demokratikus Koalícióval az élen – hosszú évek óta nyomon követhető a nemzetközi, globalista orientációjú, progresszív politikához való igazodás, mintakövetés.
Ennek keretében többek között itthon is elősegítenék a nemzetállami keretek lebontását, a bevándorláspárti politika megteremtését, illetve az új identitáspolitika keretei között: az LMBTQ-életformák elvárásainak érvényesülését, a diverzitás, inkluzivitás és pozitív diszkrimináció elveinek népszerűsítését.
Ezek a célok sehol a világon nem részei a konzervatív, jobboldali gondolkodásnak.
Márki-Zay Péter az ellenzék miniszterelnök-jelöltjeként mégis, látszólag kritika nélkül azonosul azon baloldali pártok politikai napirendjével, amelyek "leváltását" ígérte, illetve amelyektől igyekezett megkülönböztetni magát. Nem szabad elfelejteni, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal az elmúlt években sorozatosan bírálta a nemzeti kormány bevándorláspolitikáját, amely a határok védelmére és a kontrollálatlan migráció megfékezésére irányult.
Hódmezővásárhely polgármestere – folytatva a balliberális "hagyományt" – a CNN-nek adott interjújában kiemelte, hogy "emberséges bánásmódra" lenne szükség a menekültekkel szemben "akárhonnan is érkezzenek hozzánk".
Érdekesség, hogy Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely 2021. augusztus 1-én, a német Die Zeitnak azt nyilatkozta: "morális kötelességünk" a menedékkérők jogainak biztosítása, de a migráció támogatását nem írják a plakátra, mert azzal nem lehet választást nyerni.
Ugyancsak emlékezetes, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország Kormánya gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez, a Demokratikus Koalíció közölte: tenni fognak arról, hogy a referendum érvénytelen és eredménytelen legyen, Gyurcsány Ferenc pedig "szégyenteljesnek" nevezte a gyermekeket érintő szexuális propaganda megakadályozását célzó jogszabályt.
Ehhez hasonlóan Márki-Zay az amerikai Newsweek magazin hasábjain úgy foglalt állást a témában, hogy "hagyományos konzervatívként" és "katolikusként" támogatója az "Orbán által támadott" LMBTQ-közösségeknek.
Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a szóban forgó interjúban a baloldal miniszterelnök-jelöltje kifejtette: "helyrehozza" az ország kapcsolatait Brüsszellel, valamint október 23-ai beszédében is megemlítette, hogy – hatalomra kerülése esetén – "az európai szövetségeseink, a NATO iránti lojalitás fogja meghatározni" a külpolitikáját.
A nemzetállamok mozgásterét szűkítő, Brüsszel javára történő hatáskör-átruházásra irányuló kezdeményezések szintén a baloldal "hagyományos" politikai eszköztárába tartoznak, többek között Gyurcsány Ferenc 2019-es meglátása szerint "ha Európa sikeres akar lenni, csak egy út lehetséges: az európai népek még szorosabb együttműködése, az Európai Egyesült Államok ügye".
Látható tehát, hogy Márki-Zay Péter a baloldal által korábban kijelölt politikai irányvonal következetes folytatója, aki előválasztási győzelmét követően – a balliberális elitváltásra vonatkozó ígéreteit zárójelbe téve – határozottan elköteleződött Brüsszel elvárásainak "lojális" teljesítése mellett, beleértve a bevándorlók jogainak érvényre juttatását is. Márki-Zay Péter a 2010 előtti baloldali politika szolgálatában A hódmezővásárhelyi polgármester "fordulatát" jelzi, hogy az október 23-án elmondott beszédében Gyurcsány Ferenccel kötött szövetségét is igyekezett legitimálni.
Márki-Zay ennek kapcsán a kommunista, de idővel "jó oldalra állt" Nagy Imre 1956-os szerepvállalását elevenítette fel, utalva arra, hogy úgy lehet győzelmet aratni, ha "nem azt nézzük, hogy kik állnak mellettünk, hanem hogy kik állnak velünk szemben".
Mindezek fényében kevésbé meglepő, hogy Márki-Zay Péter ezt követően kijelentette, hogy a jobboldal 12 év alatt nem tudott "semmit rábizonyítani Gyurcsány Ferencre", valamint az amerikai tőzsdespekuláns védelmében megjegyezte, hogy az EU-nak évente egymillió migráns befogadását javasló "Soros Györgyről még egyetlenegy migráns betelepítését sem tudták bebizonyítani".
Márki-Zay Péter karrierpolitikusként felismerte, hogy a baloldali pártok támogatását akkor őrizheti meg, ha maradéktalanul magáévá teszi ezen politikai erők retorikáját és üzeneteit. Ez a lépése ugyanakkor azt is jelenti, hogy Márki-Zay Péter az ellenzék valódi megreformálása helyett pusztán a baloldali politika folytatására tud garanciát nyújtani.
