A Bács-Kiskun megyei egyenruhások 2022. június 29-én 22 óra és 30-án 4 óra 30 perc között 8 esetben összesen 95 illegális migránst tartóztattak fel Katymár, Budzsak, Mélykút, Bácsbokod, Kelebia, Csikéria és Gara térségében.
Magukat szír, afgán, pakisztáni és török állampolgárnak valló illegális migránsok jogellenesen jutottak be Magyarország területére.
A határsértők sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.
Ezért a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérik őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.
Békés megyében, a 44. számú főúton, Szarvason, 2022. május 3-án 1 óra 15 perc körül ellenőrizni akartak a rendőrök egy spanyol rendszámú tehergépkocsit.
A jármű vezetője azonban nem állt meg, ki akarta vonni magát a rendőri intézkedés alól, és eközben villanyoszlopnak ütközött.
A tehergépkocsit egy román állampolgár vezette és tizennyolc pakisztáni utazott benne.
A balesetben valamennyien megsérültek.
Az utasok nem tudták hitelt érdemlően igazolni a személyazonosságukat és azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon.
A rendőrök - a szükséges orvosi ellátások végeztével - előállították őket a Gyulai Határrendészeti Kirendeltségre, ahol idegenrendészeti eljárás indul ellenük.
Az autó embercsempészéssel gyanúsítható román sofőrjét is előállították.
A magyarok 91 százalékát aggodalommal tölti el valamilyen mértékben az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés.
A magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százalék) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.
Ezzel szemben 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve, ellenzi a hatósági árazást és megszüntetné a rezsicsökkentést.
A külügyminiszter megkérdezte az Információs Hivatal főigazgatóját, aki azt mondta, ebben az ügyben semmifajta együttműködés nem volt az izraeli vagy más titkosszolgálatokkal.
Erőteljes fegyverkezés indult a térségünkben az utóbbi időkben, de Magyarország csak az elmúlt pár évben kezdte meg haderőfejlesztési programját.
Mint ismert, a rendszerváltást követően a magyar honvédséget elhanyagolta a politika, és a NATO kötelezettségek ellenére az egyetlen komolyabb haderőfejlesztést az Orbán-kormány vezényelte le a SAAB Gripen harci gépek beszerzésével.
A szocialisták alatt gyakorlatilag szétrohadt a honvédelem, az eszközök tönkrementek, vagy Gyurcsányék elajándékozgatták őket; a NATO keretein belül Gyurcsányék tették akkoriban a legjelentősebb felajánlást. Így került 77 darab, 2,5 millió dollárért felújított T-72-es tank Irakba, majd később egy jelentős részük a megerősödő Iszlám Állam kezére.
A negyedik Orbán-kormány nekilátott a haderőreformnak, ennek jegyében alkotta meg a Zrínyi 2030 programot.
Ez a program azonban sokkal több, mint modern fegyverrendszerek összevásárolgatása. A közelmúlt eredményeihez tartozik, hogy a csúcstechnológiát képviselő hadiipart is sikerült Magyarországra vonzani: olyan megállapodásokat kötött a kormány, hogy nem csupán legmodernebb eszközöket veszünk, de a gyártók ide telepítik a gyáraik egy részét is. Ez amellett, hogy jó munkahelyeket teremt, egy nagyon fontos és jövedelmező exportpiacot nyit meg az ország előtt.
Ezek közül is kiemelkedik a német Rheinmetall és az Airbus helikopteralkatrész-gyár letelepítése.
Maróth Gáspár egy, a HírTV-nek adott interjújában azt mondta, hamarosan dróntechnológiát is vásárol Magyarország a Lynx-harcjárművek, a Leopard-2 harckocsik, a török gyalogsági eszközök, és az izraeli "Vaskupula", azaz a rakétaelhárító eszközökön túl.
