Az Örs mellett Kelenföldön, a Blahán, a Nyugatiban, Kőbánya-Kispesten, de a Deákon is drogos hajléktalanok zaklatják az embereket

Kelenföld: ürüléktől bűzlő zaklatók és gyújtogatók

Az Örs vezér teréről szóló riport után az Index számára is meglepő módon a legtöbb levelet a kelenföldi pályaudvarról kapta a portál.

Elsőként egy 45 éves férfi története következik:

"Velem a nyáron történt, hogy a kelenföldi pályaudvaron zaklattak. 45 éves férfi létemre halálfélelem és rettegés töltött el, amikor a jegykiadó automatánál és a jegypénztárnál próbáltam vonatjegyet venni az aluljáróban, és odajött hozzám előbb egy, majd egy másik fiatal kéregető. Az elsőt elküldtem, hogy nem tudok pénzt adni. De amikor a második odajött, elkezdett fogdosni, és miután elküldtem, hogy hagyjon engem békén, elkezdett szidalmazni és fenyegetni, majd hangoztatta, hogy üssem meg nyugodtan, ha nem tetszik. Mindezt fényes délben, a bekamerázott kelenföldi pályaudvar aluljárójában, a vasúti jegypénztárnál, az M4 metró lejáratánál történt. Miután elkezdtem futni kifelé az aluljáróból, kiabálva, hogy segítség, utánam futott és tovább szidalmazott. Szerencsére korábban láttam a lépcső mellett parkolni egy rendőrautót, és a távolban a járőröket is megláttam. Feléjük indulva már nem követett a zaklató alak, hanem elindult sietve a villamos végállomása felé. A rendőröknek megmutattam a zaklatót távolról, de mivel indulóban volt a vonatom, nem tudtam feljelentést tenni. A rendőrök megígérték, hogy utolérik a villamost a következő megállóban, és megkeresik az illetőt. Az a szomorú az egészben, hogy mindez fényes délben, bekamerázott közterületen, rendőri jelenlét mellett történt. Hová fajultak a dolgok? Ott tartunk, hogy bizonyos területek Budapesten „No-go” zónává váltak, már nemcsak nők és gyerekek, de felnőtt férfiemberek számára is."

K. Zsófia 18 éves, minden egyes gimnáziumi napján a kelenföldi vasútállomásra érkezett meg és onnan is indult haza.

"Körülbelül három éve még a helyzet tartható volt, régebben is voltak ott hajléktalanok, azonban azok sokszor csak zenészek vagy éppen olyanok, akik látványban valóban csúfítják az egész miliőt, azonban félni nem kellett tőlük. Viszont azóta a helyzet tarthatatlan: ha Őrmező felől indulunk, egészen a metróhoz le, még rendben van a helyzet: lányként – sokszor 12-13 éves lányokat is –rendszeresen szólítanak le ürüléküktől bűzlő, láthatóan a nap 23,5 órájában ittas alakok, tesznek megjegyzéseket a kinézetükre. Itt a két végletet említeném: hova és micsodát dugna be, vagy milyen ocsmány is az ember; és itt még „csak” 15-20 métert sétáltunk, de legalább nem „tartozol” senkinek. Az aluljáróban megtalálható minden és mindenki: beteg kisgyerekeknek gyűjtő „önkéntesek” – akik nyilvánvalóan elfogadnak egy szál cigarettát, ha nincsen nálad pénz; hajléktalan, bedrogozott fiatalokból álló banda, akiket csak úgy tudsz magadtól távol tartani mindenféle ne nézz rájuk, egyik füleden be, a másikon ki tanács ellenére, hogy megbeszéled, hogy ma éppen hány szál cigiért vagy mennyi pénzért cserébe hagy ott. És amennyiben pénz kell, nincs olyan, ami szent: a fülhallgatót kiveszik a fülünkből, táskánkat kicipzározzák, zsebembe belenyúlnak-viccelődnek: mutasd a melled, és MEHETSZ. Mintha csak a reptéren lennél, valami biztonsági ellenőrzésen… BKV-automatától visszajárót ne is várj – hamarabb elveszik, mint mielőtt leesne… A metróra nem kell jegy vagy bérlet, ha úgy nézel ki, mint ők – azonban ha nem tudtál jegyet/bérletet venni, mert az egyetlen működő automata előtt (is) a hajléktalanok nemi életet élnek, az embert visszaküldik, viszont őket onnan el nem. Bandaháborúknál a rendőrség pajzzsal, illetve gumibottal érkezik, azonban sokszor a rendőrök elmondása szerint be se viszik őket, mert nekik kell utánuk takarítani az autót. És őket is teljesen megértem, de ez a helyzet így tarthatatlan. Utóbbi időben csak kerülőúton közlekedem, és ez régebben sem volt másként: ha nem a barátnőimmel mentem, inkább késtem, vagy hamarabb indultam, hogy a 25 perces út helyett 50 alatt érjek be, csak egyedül ne kelljen végigmennem…"

Noémi szerint egyre romlik a közbiztonsági helyzet Budapesten.

"Az elmúlt négy évben minden reggel ugyanarra járok dolgozni. Kelenföld–metró–Kálvin–Deák tér. Az elmúlt öt évben az öcsém a BKK-épület zöldségesében dolgozott az Örsön. Szinte minden héten mentem hozzá, de az elmúlt egy évben inkább átmentem autóval a teljes városon, fél óráig kerestem parkolót, de nem vagyok hajlandó metróval menni. A két útvonalban az a közös, hogy félelmetes lett. A kelenföldi aluljáró vasútállomás felé eső oldalán kb. egy éve gyakorlatilag lehetetlen a közlekedés és az aluljáró használata. Négy-hat főről beszélünk, agresszívek, rettenetesen büdösek és zaklatnak bennünket. A Kálvin ugyanez, a villamoson legutóbb a Deák tér felé halálfélelmem volt, őrjöngött egy fiatalember, aki éppen a Deák térre tartott tovább őrjöngeni. A Deákon a Príma üzletbe lassan nem tudok bemenni, folyamatosan ott ólálkodnak, a Király utca elején hőbörögnek, zaklatják a járókelőket, remeg kezem-lábam, miközben a Príma előtt várom, hogy zöldre váltson a gyalogoslámpa, és átérjek a villamoshoz, főleg, ha nincs tömeg. (Ami most, a turisták hiánya miatt nincs.) Egyedül állva számtalanszor kell hadakoznom velük, hogy hagyjanak békén. Tarthatatlanná vált a helyzet a város több pontján is, és számomra teljesen érthetetlen, hogy miért nem történik valami. Aki ittasan vagy drogosan problémát okoz, miért nem lehet jogi úton számonkérni? A tilosban parkolást pl. a Király utca elején négy-hat perc alatt bírságolják. Szörnyű látni, hogy milyen állapotok uralkodnak, és a legszörnyűbb az, hogy lassan inkább home office-ban otthon maradok, mint hogy bemenjek a Deákra dolgozni. Teljesen nonszensz. Több e-mail-címre is jeleztük már ezeket, de sajnos nem jött megoldási javaslat, vagy legalább egy megnyugtató válasz azzal kapcsolatban, hogy dolgoznak a jogi és egyéb megoldáson. Értelmes, felnőtt adófizetők vagyunk, felfogjuk és tudjuk, hogy mindenkinek vannak jogai, és igenis tartózkodhat közterületen, bármennyire is hihetetlen, ahogyan viselkedik. A baj az, hogy olyan, mintha a város vezetését ez nem érdekelné. Hihetetlenül csalódott vagyok. Annál is inkább, mert előtte Újpesten éltem, ahol megtapasztalhattam, hogy évek alatt szépen letisztult Újpest-központ, éjszaka akár busszal is járhattam haza, nem ért semmilyen atrocitás. Élhető, kellemes kerületté vált Újpest. Aztán Budára költözve ugyanez volt igaz, de sajnos kb. egy éve egyre több olyan hely van a városban, ahová egyszerűen nem merek BKV-val menni. És sajnos az Örs ugyanilyen lett. Az öcsém ezért inkább eljött a munkahelyéről, mert a napi hadakozás ezzel a csapattal egyre kellemetlenebb és fenyegetőbb lett. Azóta sem ő, sem én nem megyünk az Örs közelébe sem."

Norbert heti kétszer megy be a Belvárosba, az Astoriát, a Deák teret, illetve a Madách teret érinti.

"Az a mennyiségű hajléktalan és drogos kéregető, amivel találkozik az ember, egyszerűen elviselhetetlen. Fényes nappal sem tudnak normálisan viselkedni, de amikor eljön az este, na, az kritikán aluli. A Madách téren nem tudunk meginni egy sört a cimboráimmal úgy, hogy ne jöjjenek oda a parkolást „segítő”, fogatlan, retkes fiatalok kéregetni. Nem vagyunk szívbajosak, és egy másodperc alatt elküldjük őket a francba, de nagyon sok, csak nőkből álló társaság is van, akikkel nem ez a helyzet. Hozzáteszem, ezek a parkolást „segítő” emberek az összegyűjtött pénzből a Gozsduhoz közel letelepednek, és belövik magukat fényes nappal..."

Még több olvasói levelet itt lehet olvasni.