- A Frankfurter Allgemeine Zeitung részletesen összeszedte, hogy a kontinensen belül is jelentős másodlagos migráció zajlik.
- A legtöbb migráns továbbra is Németország felé tart.
- A kérelmezők 58 százaléka nem hivatkozhatott semmilyen üldöztetésre, és általában gazdasági okokból jött át a Földközi-tengeren.
- A kérelmezők kétharmada férfi, egyharmada nő és tíz százaléka kísérő nélküli kiskorú volt.
A menedékkérők száma 2020-ban a koronavírus-válság miatt csökkent az EU-ban. Folytatódik azonban az a tendencia, hogy a migránsok az általuk választott országban kérnek menedékjogot. Különösen Németországban és Franciaországban - írja a FAZ.
A migránsok 2020-as számának csökkenésével párhuzamosan az Európai Unióban a menedékkérők száma is jelentősen - egyharmadával, 2013 óta a legalacsonyabb szintre - csökkent tavaly. A két adat összefügg, bár korántsem azonosak. Míg az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex 124 000 illegális határátlépésről számolt be, addig az EU menekültügyi ügynöksége (EASO) 485 000 menedékkérelmet regisztrált új, éves jelentésében.
Ez egyrészt azoknak a személyeknek a számát tükrözi, akiket nem regisztráltak valamelyik külső határon. Másrészt a migránsok nem csak az érkezés országában nyújtanak be kérelmet, ahogyan azt az uniós menekültügyi jog előírja, hanem az általuk választott országban is. A legtöbb ember számára azonban ez tavaly ismét Németország és Franciaország volt. Ez a másodlagos migrációs tendencia még a koronavírus körülményei között is folytatódott.
Valójában ez a két ország és Spanyolország adta az összes kérelem kétharmadát. Spanyolország viszont azért nincs az első csoportban, mert közel van Észak-Afrikához. Ott akárcsak 2019-ben, a legtöbb menedékkérő legálisan, repülővel érkezett Venezuelából és Kolumbiából. Általában humanitárius védelemben részesültek.
A fő érkezési országok, Görögország és Olaszország már jócskán lemaradtak a menekültügyi statisztikában a vezető trió mögött; részesedésük mindössze nyolc, illetve alig hat százalék. Ez megmagyarázza, hogy Berlin és Párizs miért utasítja el a migránsok befogadására irányuló olasz felhívásokat. Bár az elmúlt hetekben megnőtt a Lampedusa szigetére irányuló beáramlás, a statisztikák önmagukért beszélnek: Olaszország a legtöbb menedékkérőt északra engedi.
Ez a hatás a világjárvány miatt még fokozódott is, amint azt az úgynevezett másodlagos migrációra vonatkozó adatok is mutatják. Az uniós menekültügyi jogszabályok szerint a tagállamok átadhatják azokat a kérelmezőket, akik egy másik országon keresztül érkeztek, de csak a beutazást követő első hat hónapban. Az ilyen hazatoloncolási kérelmek száma tavaly ugyanolyan meredeken csökkent, mint a menedékkérelmeké összességében. A tényleges visszatérések száma azonban még tovább csökkent, az előző év felére. A felelős országok gyakran egészségügyi korlátozásokra hivatkoztak. Így különösen Németországban maradt a kérelmezők nagyobb hányada.
Az előző évhez hasonlóan a legtöbb kérelmező Szíriából, Afganisztánból, Venezuelából, Kolumbiából és Irakból érkezett.
A szíriaiak és irakiak több mint fele Németországba költözött, csakúgy, mint a törökök, nigériaiak és szomáliaiak legnagyobb csoportja. Figyelemre méltó, hogy az elismerési arányok mennyire eltérőek Európa-szerte. Míg Bulgáriában az afgánoknak csak egy százaléka kapott védelmet, addig Svájcban (amely részt vesz a schengeni térségben) ez az arány 98 százalék volt. A törökök és a venezuelaiak adatai hasonlóan eltérőek voltak. Ez arra ösztönzi a migránsokat, hogy célországot válasszanak. A menekültügyi hatóság azonban joggal mutat rá, hogy Svájc a magas elismerési arány ellenére viszonylag kevés kérelmezőt regisztrált.
Az általános védelmi ráta tendenciája változatlan. A kérelmezőknek csupán 31 százaléka kapott az uniós jog által szabályozott védelmi státuszt, azaz menekültként vagy kiegészítő védelemként való elismerést. További 11 százalékuk a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően humanitárius védelmet kapott. Ezzel szemben ez azt is jelenti, hogy a kérelmezők 58 százaléka nem hivatkozhatott semmilyen üldöztetésre, és általában gazdasági okokból jött át a Földközi-tengeren. A kérelmezők kétharmada férfi, egyharmada nő és tíz százaléka kísérő nélküli kiskorú volt.
Az EU menekültügyi ügynöksége 2020-ban az újonnan érkezők több mint 40 százalékát regisztrálta; jelenleg mind az öt földközi-tengeri érkező országnak segítséget nyújt. A munkatársak 18 000 interjút készítettek, a világjárvány miatt egyre gyakrabban videochaten keresztül. A jövőben az ügynökséget még tovább erősítik. A tagállamok tanácsa és az Európai Parlament kedden megállapodott a tíz éve működő ügynökség megbízatásának meghosszabbításáról. A szervezetnek 500 nemzeti tisztviselőből álló állomány áll majd rendelkezésére, akik szükség esetén gyorsan egy ország segítségére tudnak sietni. Ez eddig csak ad hoc jelleggel volt lehetséges.
