- 44% szerint jobb az óvatosság, 45% azok aránya, akik azt mondják, szabadon kifejthetik a véleményüket.
- 59 százalék szerint kényes dolog a muszlimokról és az iszlámról beszélni.
- 1996-ban még csak 15 százalék mondta, hogy érzékeny dolog a muszlimokról vagy az iszlámról beszélni, ma ez az arány 59 százalék.
- Az évtized elejéig kétharmados volt azok aránya, akik úgy érezték, szabadon beszélhetnek.
- A kutatás szerint a németek elutasítják a PC-terorr nyelvhasználatot, amit a tömegmédia erőltet rájuk.
Az elmúlt 60 évben soha ennyi német nem panaszkodott arra, hogy az ember már nem fejezheti ki szabadon politikai véleményét. Az Allensbach közvélemény-kutató intézet által a FAZ megbízásából végzett felmérésben 44 százalék mondta, hogy jobb az óvatosság. 45 százalékuk szerint az ember szabadon kifejtheti a véleményét. A hatvanas években egészen az elmúlt évtizedig azonban ez az érték rendszeresen a kétharmados volt - írta Thomas Petersen, az Allensbach Intézet munkatársa a lapban.
A tanulmány szerint a pártpreferencia tekintetében egyértelmű különbségek vannak. Csak a CDU/CSU (53 százalék) és a Zöldek (62 százalék) támogatói körében van többségben az a vélemény, hogy Németországban szabadon kifejezhetjük a véleményünket. A Bundestagban képviselt összes többi párt szavazóira ennek ellenkezője igaz. Az AfD szimpatizánsai érzik a legvilágosabban, hogy jobb vigyázni, mit és miről mond az ember. Ezt a nézetet 62 százalékuk vallja, és csak tizenkét százalékuk gondolja úgy, hogy az ember szabadon kifejezheti a véleményét.
59 százalék szerint kényes dolog a muszlimokról és az iszlámról beszélni. Ezt követi az FDP támogatói (51-35 százalék), a baloldali párt szavazói (49-40 százalék) és a szociáldemokraták (46-43 százalék). Petersen szerint ez az érzés "azokra a társadalmi szankciókra utal, amelyek azzal fenyegetnek, ha valaki megszegi a politikai korrektség szabályait".
Szerinte ez különösen jól látszott egy olyan kérdésre adott válaszokban, amely "kényes témákkal" foglalkozott, amelyek során az emberek könnyen "megégethetik a szájukat". "1996-hoz képest, amikor a kérdést először tették fel, szinte drámaian megnőtt a különböző témák "érzékeny témaként történő leírásának gyakorisága" - mutat rá a közvélemény-kutató.
1996-ban még 15 százalék mondta, hogy érzékeny dolog a muszlimokról vagy az iszlámról beszélni, ma ez az arány 59 százalék. Azt, hogy problémás a hazaszeretetről és a hazaszeretetről beszélni, 25 évvel ezelőtt 16 százalék hitte el, ma már több mint kétszer annyian, 38 százalék. Még jelentősebb fejlődés figyelhető meg az emancipáció és a nők egyenjogúsága terén, ahol ez az arány háromról 19 százalékra emelkedett.
A nők és a fiatalok többsége elutasítja a "genderezést"
A 71 százalékos egyértelmű többség szintén elutasítja a "genderezést". 19 százalék szerint a személyes beszélgetésekben a férfi mellett mindig a női alakot is használni kell. A fiatalok, a nők és a zöld szavazók körében is egyértelmű többség (egyenként 65 százalék) van az állítólagosan nemek szerint kiegyensúlyozott nyelvezet ellenében. Hasonló eredményre jutott a közelmúltban a JUNGEN FREIHEIT megbízásából készült Insa-felmérés is.
A németek többsége szerint az is túlzás, ha egy világos bőrű nő nem fordíthatja le egy fekete szerző versét, mert ő fehér emberként nem tudja magát kellőképpen belehelyezni egy színesbőrű ember világába. 95 százalék nem értette, miért kell egy politikusnak hivatalosan bocsánatot kérnie azért, mert egy beszédében azt mondta, hogy gyerekkorában indiánfőnök akart lenni.
A tömegmédiára összpontosítva
Thomas Petersen kérte, hogy a tömegmédia szerepét is vegyék figyelembe ezekben a megfontolásokban. Hiszen a személyes környezetünkben nem diszkreditálnának minket, ha cigánypecsenyét rendelnénk, vagy ha indiánfőnökökről beszélnénk.
A nagy médiumok nélkül - mondta - nem lehetne ilyen nyilvános nyomást gyakorolni a többségi véleménnyel szemben. "Valamit el kell mondani arról, hogy az ilyen kérdések körüli intellektuális viták - beleértve a tekintélyes tömegmédiában folyó vitákat is - részben elszakadtak a polgárok életének valóságától."
Ez szerinte konfliktuspotenciált rejt magában: "Ez problémás az érintett médiumok számára, mert a népszerűség és a hitelesség veszélybe kerül. És a lakosság hajlandósága arra, hogy a nyelvvel zsarnokoskodjon, nem korlátlan."
Ezért volt figyelemre méltó, amikor a válaszadók 55 százaléka egyetértett a következő állítással: "Szándékosan nem vagyok hajlandó alkalmazkodni a kifejezésmódomhoz és politikailag korrekt módon kifejezni magam, mert bosszant, amikor mások megpróbálják rám erőltetni a nyelvi szabályaikat".
