- Egy holland tényfeltáró újság szerint ahhoz, hogy valaki jól fizetett bürokrata legyen Brüsszelben, von der Leyen és a Néppárt csókosának kell lennie.
- A hatalom korrumpál - jegyzi meg a lap, és a kritikusok figyelmeztetnek: "A rendszer kezd korrupt lenni".
- Már a magyargyűlölő liberális Sophie in 't Veld is amiatt aggódik, hogy a néppárti klientúrarendszer csak önmaga fenntartásáért van.
- A trükk az, hogy egyre nagyobb és nagyobb vízfejet növesztenek Brüsszelben, száznál is több politikai kinevezettel.
- A havi appanázs 20 ezer euró, vagyis 7-8 millió forint, plusz a költségtérítés.
Von der Leyen és pártja dönti el, hol kötnek ki a bábuk Brüsszelben - fogalmaz a holland FTM.nl tényfeltáró portál.
Június 9-i választási győzelmének köszönhetően az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által vezetett jobbközép Európai Néppárt tovább erősítheti Brüsszelben a hatalmát. A politikai kinevezések 10 éve alatt a párt csápjai messzire nyúlnak.
A kritikusok figyelmeztetnek: "A rendszer kezd korrupt lenni".
Az elmúlt évtizedben az uniós közszolgálat egyre inkább politikai jellegűvé vált. Ennek támogatói szerint a politikai kinevezések a választók politikai választását tükrözik.
A kritikusok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ezáltal kevésbé valószínű, hogy a megfelelő jelölt kerül a megfelelő helyre.
A politikai kinevezések rendszerét Brüsszelben a jobbközép Európai Néppárt uralja. Ursula von der Leyen pártjának sikerül a legjobban a kulcspozíciókat betölteni, így építve ki hálózatát az európai fővárosban.
A Follow the Money 18 (volt) uniós politikussal, tisztviselővel, lobbistával és független szakértővel beszélgetett a brüsszeli politikai kinevezésekről. Legtöbbjük nem hivatalosan beszélt, mivel ez a rendszer informális és kimondatlan.
Elemeztük az Európai Számvevőszék tagjainak és a nagy közlekedési infrastrukturális beruházások uniós koordinátorainak politikai hovatartozását is, mely szervezetek köztudottan nagyszámú politikai kinevezettet kapnak.
Az európai választások után a brüsszeli politikai kinevezések körhintája teljes fordulatszámon pörög. Nagy figyelem összpontosul a vezetői állásokra. Kik lesznek - fontossági sorrendben - az Európai Bizottság, a tagállamok tanácsának és az Európai Parlamentnek az elnökei? - szól a kérdés.
Von der Leyen számára a csillagok kedvezően állnak egy második mandátumhoz. Roberta Metsola, aki Von der Leyenhez hasonlóan az Európai Néppárt tagja, szintén jó eséllyel pályázik arra, hogy másodszor is a Parlament elnöke legyen. Portugália korábbi miniszterelnöke, a szociáldemokrata António Costa a favorit az Európai Tanács vezetésére. Ezek a tekintélyes pozíciók, akárcsak a bizottsági és parlamenti politikai hierarchia, logikusan a választási eredményeknek megfelelően töltődnek be.
De aki belemerül az európai hatalom mélyebb rétegeibe, az látja, hogy nem csak a legmagasabb pozíciókat osztják el politikailag. Úgy tűnik, hogy a megfelelő párthoz való tartozás egyre fontosabb a brüsszeli karrier esélyei szempontjából.
A magas rangú közszolgálati pozícióktól kezdve a félig külsős pozíciókig, mint például a különleges képviselők, követek és tanácsadók, egyre inkább nem a szakértelem, hanem a politikai hovatartozás dönt arról, hogy ki melyik állást kapja meg.
A Follow the Money közel 20 bennfentessel - diplomatáktól és független szakértőtől kezdve (volt) politikusokon át lobbistákig - beszélgetett a brüsszeli politikai kinevezésekről.
Majdnem mindannyian egyetértenek abban, hogy az elmúlt évtizedben különösen egy pártnak, a jobbközép Európai Néppártnak (EPP) sikerült mélyen a kormányzati rétegekbe hatolva megerősítenie brüsszeli hatalmát. Ez az a párt, amely olyan kereszténydemokrata pártokból alakult ki, mint a németországi CDU (Ursula von der Leyen pártja) és a hollandiai CDA. Közben az NSC és a BBB is csatlakozhat az EPP-hez, miután a CDA zöld utat adott erre.
Árnyék
Azzal, hogy a pártok saját soraikból neveznek ki embereket a közszolgálati pozíciókba, bővítik hálózatukat a brüsszeli közszolgálati gépezeten belül. Ez lehetővé teszi számukra az információgyűjtést és a befolyásgyakorlást.
Több érdekelt fél nem hivatalosan védi a politikai kinevezések e rendszerét, elsősorban azzal érvelve, hogy az a választók politikai döntését tükrözi.
A brüsszeli közszolgálaton belüli politikai reflexió célja viszont sehol sem jelenik meg a jogi szövegekben - ellentétben például a nemzetiségek vagy a nemek egyensúlyával, amelyre az európai intézmények a kinevezések során törekszenek.
Amikor erről kérdezik, a Bizottság nem nyilatkozik.
A politikai kinevezések tisztázatlanságából egy ellenőrizhetetlen árnyjáték következik.
Egy példa. Tavaly márciusban Adina Vălean, Románia közlekedési biztosa párt- és honfitársát, Marian-Jean Marinescut nevezte ki a balkáni régió határokon átnyúló (milliárdokat érintő) közlekedési munkálatainak koordinátorává. Nem volt világos, hogy voltak-e ellenjelöltek, és milyen szempontok alapján esett a választás.
Ez a vitatott kinevezés a radar alatt maradt, de ugyanebben az időszakban volt egy másik figyelemre méltó kinevezés, amely bekerült a hírekbe. Tavaly áprilisban Brüsszel a "Piepergate" bűvkörébe került - ez volt az egyetlen alkalom, amikor Ursula von der Leyen nyomás alá került az egyébként meglehetősen hibátlan választási kampánya során.
A német kereszténydemokrata Markus Pieper kinevezése az Európai Bizottság kkv-megbízottjának lavinaszerű felháborodást váltott ki. Pieper, aki 20 éve tagja az Európai Parlamentnek, idén nem kapott választási mandátumot német pártjától.
"Puha landolásként" megengedték neki, hogy egy vezető tisztviselő fizetése - legalább havi 20 000 euró - fejében képviselje a kis- és középvállalkozások érdekeit a Bizottságon belül.
'Ha valaki egy adott bizottság elnöke akar lenni, az EPP tagság sokat segít'
A posztra pályázó két női ellenjelöltje azonban jobban szerepelt a kiválasztási eljárás első szakaszában. Ennek ellenére a választás - többek között Von der Leyen kabinetfőnökével, Björn Seiberttel folytatott interjúk után - a párttárs Pieperre esett. Az egyik ellenjelölt, Martina Dlabajová cseh liberális EP-képviselő fellebbezett a döntés ellen a bizottságnál.
Amikor az Európai Parlament nagy többsége felszólította a Bizottságot, hogy vonja vissza a kinevezést, Pieper számára csak egy lehetőség maradt, ám úgy döntött, mandátuma kezdetén megtartja magának a megtisztelő felkérést, vagyis nem mond le.
A zárt jobbközép hatalmi bástya
"A Piepergate jól mutatja, hogy a Von der Leyen-bizottság miként gyakorolja a politikai hatalmat, nem törődve a nyilvánosság ellenőrzésével" - mondja Alberto Alemanno, a párizsi HEC Business School uniós joggal foglalkozó professzora. Különösen a kinevezési rendszer átláthatatlanságát kifogásolja. 'Ha úgy gondolják, hogy szükség van a kinevezésre, tegyék átláthatóvá' - mondta Alemanno. 'Különben van valami rejtegetnivalója'.
Nem véletlen, hogy mind Marinescu, mind Pieper az Európai Néppárt (EPP) tagjai. A jobbközép blokk évtizedek óta vezeti a brüsszeli politikai kinevezések táncát, amelyet a szociáldemokraták (S&D) és a liberálisok (ALDE) követnek.
Az EPP tehát széles politikai spektrumot ölel fel, a svéd mérsékeltektől a néhai olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi Forza Italiájáig és a közelmúltig Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fideszéig.
Ami az EPP-t összetartja, az egy struktúra, egy szervezet, ahol mindenki egymásért küzd - jegyzi meg egy másik európai párt vezetője. 'Ha valaki tényleg egy bizonyos parlamenti bizottság elnöke akar lenni, az EPP tagság sokat segít' - mondja.
A néppárt dominanciája az európai bürokráciában a munkahelyek elosztásában részben a választási eredményekkel magyarázható. De ennél többről van szó. Az Európai Parlamentben a mandátumok elosztásának módja enyhe előnyt biztosít a nagy pártoknak. Az EPP-nek például csak a szavazatok 21 százalékára volt szüksége a helyek 26 százalékához.
Ráadásul a pártnak, amely nem kívánt válaszolni a Follow the Money kérdéseire, sikerül ezt a 26 százalékos mandátumot aránytalanul nagy befolyásra váltania több vezető tisztségviselői pozícióban.
Sophie in 't Veld távozó európai parlamenti képviselő, aki 20 évet töltött az Európai Parlamentben a liberálisok színeiben, attól tart, hogy az európai közszolgálat átpolitizálódása miatt a jó kormányzás aláássa az európai közszolgálatot. "Ha a rendszer csak azzal foglalkozik, hogy fenntartsa magát, ahelyett, hogy azzal foglalkozna, hogy mi a legjobb eredmény a polgárok számára, melyek a legjobb politikák és a legjobb döntések, akkor teljesen korrumpálódik." - mondta.
A saját súlya felett
Nem könnyű feltérképezni a teljes néppárti hálózatot a brüsszeli közszolgálaton belül. Mivel egy jelölt politikai hovatartozása soha nem hivatalos kritérium, nincsenek hivatalos statisztikák arról, hogy mely pártok szerzik a legtöbb ilyen pozíciót. Az azonban egyértelmű, hogy az Európai Néppárt a választási súlyánál nagyobbat szerez.
Az Európai Néppárt egyszerűen jó a játékban - mondja egy parlamenti asszisztens, aki jól ismeri a pártot. 'Nagyon jól ismerik a rendszert, mert már olyan régóta benne vannak.'
A Follow the Money két olyan szervezetet vizsgált, ahol a bennfentesek szerint sokan politikai kinevezést kaptak: az Európai Számvevőszéket és a Ten-T közlekedési infrastruktúra-hálózat koordinátorait. Az eredmények megerősítik számos forrás megérzését: az Európai Néppárt aránytalanul sok alkalmazottat juttat jól fizető állásokhoz.
Az Európai Néppárt a Bizottságon belül is számos kulcsfontosságú szervezeti egységet és funkciót ellenőriz: az elnökséget, a főtitkárságot, a jogi szolgálatot, a költségvetési és humánpolitikát, valamint a csalást és korrupciót figyelő OLAF-ot.
A szociáldemokraták (S&D) és kisebb mértékben a liberálisok (ALDE) is részt vesznek a politikai kinevezések játékában, de kevésbé sikeresek, mint az EPP.
Az Európai Külügyi Szolgálat például 2010-es létrehozása óta "vörös" kezekben van: a szolgálat (a "főképviselők", egy másik európai csúcspozíció) három egymást követő politikai vezetője szociáldemokrata volt. Ez azóta hivatalos szinten is érvényesül, ahol 2022 óta Stefano Sannino főtitkár vezeti a szolgálatot. A szolgálat befolyása azonban korlátozott. A valóságban a tagállamok határozzák meg a külpolitika nagy vonalait.
A JÓL FIZETETT POZÍCIÓK BURJÁNZÁSA
Az uniós intézményeken belül a jól fizetett pozíciók száma az elmúlt évtizedekben az egekbe szökött. A főtitkár és három helyettese mellett az Európai Külügyi Szolgálatnak ma már két főigazgatója, kilenc ügyvezető igazgatója és huszonöt igazgatója van. A szolgálaton belül tíz külső külügyi különmegbízott és 13 különmegbízott dolgozik párhuzamosan az azonos régiókkal foglalkozó csapatokkal.
Az Európai Parlament jelenleg 13 főigazgatósággal rendelkezik. És a hírek szerint további három ilyen osztály már létrehívása már előkészület alatt áll.
"A hierarchia csúcsán sok olyan pozíciót hoznak létre, amelyek felelősségi köre átfedésben van a meglévő pozíciókkal" - ért egyet a Bizottság egy korábbi tisztviselője. 'Ez egy olyan plusz réteg, amelynek szükségessége megkérdőjelezhető'.
'Mind a Bizottság, mind a Parlament egyre több helyet keres, hogy munkát adjon az embereknek' - mondja valaki, aki mindkét intézményben dolgozott.
Az Európai Bizottság (át)politizálása
Az Európai Bizottság sokáig úgy volt ismert, mint a brüsszeli bürokrácián belüli bástya, amelyet a politikusok nehezen tudtak kézben tartani. Ez 2014-ben változott meg, amikor Jean-Claude Juncker lett a Bizottság elnöke. Hivatalba lépésekor a luxemburgi kereszténydemokrata Juncker kijelentette, hogy "politikusabb" bizottságot szeretne, amely jobban reagál az aktuális fejleményekre és jobban elszámoltatható a parlament felé.
Ehhez szervezeti átalakításra is szükség volt, amelyben Juncker kabinetfőnöke, Martin Selmayr döntő szerepet játszott volna. A német jogász a "berlaymonti szörnyeteg" becenevet kapta, mert a brüsszeli Schuman téren lévő bizottsági székházból rémuralmat szervezett meg.
Selmayrral együtt Juncker bizottsági elnök megerősítette a több mint 30 000 tisztviselő munkája feletti ellenőrzését. A szóvivőket például egy osztályba vonták össze, Juncker fennhatósága alá.
"Régen titkárok voltak, most tábornokok
Megerősítette a főtitkárság hatalmát is, amely az ő fennhatósága alá került, és amelynek a végső szót kell mondania a többi részleg minden javaslatáról. Egy korábbi bizottsági tisztviselő így nyilatkozott: "Korábban titkárok voltak, most már tábornokok".
Juncker mandátumának vége felé Selmayr egy látszateljárás keretében magát nevezte ki főtitkárrá. Ez egy machiavellista manőverrel többnek bizonyult. Erős nyomás alatt az Európai Parlament 2018 végén lemondását követelte. Nem sokkal azelőtt, hogy Von der Leyent kinevezték a Bizottság elnökévé, Selmayrt Bécsbe száműzték, ahol az uniós nagyköveti tisztséget töltötte be.
A főtitkárságon azonban ismét két néppártit neveztek ki igazgatónak: Michael Karnitschnig, Johannes Hahn osztrák néppárti biztos kabinetfőnöke és Richard Szostak, aki Juncker saját kabinetjéből érkezett.
Juncker öröksége nagyrészt érintetlen maradt Von der Leyen és kabinetfőnöke, Seibert alatt, akik buzgón kihasználták a konszolidált struktúrát. A főtitkárság alá vonták azt a csapatot, amelynek feladata a Covid helyreállítási alapból származó 750 milliárd euró elköltésének felügyelete.
Állítólag azt is tervezik, hogy Európa legnagyobb támogatási kasszáját, a kohéziós politikát is Von der Leyen közvetlen irányítása alá helyezik.
Diederik Samsom, Frans Timmermans, majd Wopke Hoekstra korábbi kabinetfőnöke a de Volkskrantnak adott interjújában a következőképpen értelmezte Von der Leyen vezetői stílusát: "A Bizottság mindig is francia elnöki rendszer volt. Egy német elnökkel aztán négyszeresen hierarchikusabbá válik. Von der Leyen szólóban működött, és ez a mandátuma előrehaladtával sem lett jobb".
HATALOM AZ EURÓPAI PARLAMENT SZÍNFALAI MÖGÖTT
A Bizottsághoz hasonlóan az Európai Parlament irányítását is egy néppárti németek uralták 15 éven keresztül. A "sötétség hercegének" becézett Klaus Welle 2007 és 2009 között az elnöki kabinet vezetője volt, majd a közszolgálat élére került.
Egészen 2022-ig főtitkár volt: ez a pozíció példátlan hatalmat adott neki a kinevezések felett az egyre növekvő közigazgatásban, amit a parlament egyre bőkezűbb költségvetése is segített.
Welles távozása egyedülálló betekintést nyújtott a parlamenti közszolgálat messzemenő átpolitizáltságába.
Az Európai Néppárt hosszú ideig tartó dominanciája után a szociáldemokraták igényt tartottak a pozícióra, ami után hónapokig tartó huzavona kezdődött. Végül 2022 szeptemberében egy "csomagmegállapodás" mellett döntöttek, amelyben mégiscsak visszahelyeztek valakit az EPP-ből.
Ennek érdekében a jobbközép párt egy vadonatúj Nemzetközi Partnerségi Főigazgatóság létrehozásával vásárolta meg a szélsőbaloldal támogatását.
"Hihetetlen, hogy az Európai Parlament, amely olyan nyíltan bírálta a Bizottság túlkapásait és visszaéléseit, most ugyanezt teszi a következő főtitkár hátsó ajtón történő kinevezésével" - írta a Transparency International civil szervezet, amely felvetette a kérdést az európai ombudsmannál.
'A Parlament nagyon is rajta van a dolgon' - mondta egy parlamenti asszisztens. 'Minden politikai csoport megpróbálja jó pozícióba juttatni az embereit, hogy információhoz és befolyáshoz jusson'.
A hatalom korrumpál
A politikai bizalmasok kinevezése a brüsszeli közszolgálat élére a többi rétegbe is átgyűrűzik.
Egy kabinetfőnök vagy főtitkár számos belső és külső kinevezést befolyásolhat. Emellett a főigazgatók, az uniós intézmények különböző igazgatási szerveinek vezetői is fontos szerepet játszanak a kinevezésekben és előléptetésekben.
Ez a szint is gyakran politikai beállítottságú.
"Az EU igazgatása tele van a diszkréció szigeteivel, ahonnan elvileg a vezető tisztviselők a polgároknak nyújtanak szolgáltatásokat" - jegyzi meg Alemanno professzor a párizsi HEC-ből.
Sophie In 't Veld liberális politikus, aki a belga VOLT párt színeiben indult a közelmúltbeli európai választásokon, de nem választották meg, úgy véli, hogy legfőbb ideje lenne, hogy a dolgok egészéről több vita alakuljon ki.
"Egyetlen nagy hatalmi gépezetté vált" - mondja ő az EPP-ről.
'Mindig is ilyenek voltak, persze, csak most már semmi sem állítja meg őket. Abszolút hatalmuk van, és pontosan az van, amit mindig idéznek: a hatalom megront, és az abszolút hatalom abszolút megront' - fogalmazott a belga liberális exképviselő.
