- Szemben a baloldal követeléseivel, Orbán Viktor és a magyar kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország nem sodródhat bele az ukrán háborúba.
Csütörtök délelőtt elkezdődött a NATO csúcstalálkozója Brüsszelben, Orbán Viktor röviddel tíz óra előtt érkezett meg a katonai szövetség székházába. A miniszterelnök a NATO rendkívüli találkozóját követően, délutántól az európai uniós országok vezetőinek csúcsértekezletén vesz részt. Mindkét esemény fókuszában az egy hónapja kirobbant orosz-ukrán háború és annak következményei állnak. Az EU-csúcsra a Brüsszelben tárgyaló amerikai elnök, Joe Biden is hivatalos.
Orbán Viktor szerdán videóüzenetben beszélt a brüsszeli diplomáciai nagyüzemről, a NATO- és EU-csúcstalálkozókon képviselendő magyar álláspontról.
"Meg kell előznünk, hogy belesodorjanak bennünket egy háborús konfliktusba, nemet kell mondani azokra a javaslatokra, amelyek légi háborút eredményeznének Oroszországgal, meg kell akadályozni azokat a javaslatokat, amelyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat ki akarják terjeszteni az energiaszektorra, és így nehéz, talán lehetetlen helyzetbe is sodornák Magyarországot" – sorolta a miniszterelnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyancsak részt vesz a NATO-csúcson.
A magyar diplomácia vezetője csütörtöki doorstep nyilatkozatában megerősítette, hogy a NATO jelenlegi hivatalos álláspontja az Ukrajnában zajló háborúról teljes mértékben egybeesik a magyar nemzeti érdekkel: A SZÖVETSÉG KORÁBBAN VILÁGOSSÁ TETTE, HOGY NEM RÉSZESE A KONFLIKTUSNAK, ÉS MINDENT MEG KELL TENNI AZÉRT, HOGY A HÁBORÚ NE TERJEDJEN TÚL UKRAJNA HATÁRAIN.
"Ez Magyarországnak is elemi érdeke" – húzta alá a miniszter, aki szerint fontos, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a csütörtöki találkozót követően is.
Stoltenberg NATO-főtitkár: Nem küldünk csapatokat Ukrajnába
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozóra érkezve ismertette is a hivatalos álláspontot, mint mondta, A SZÖVETSÉG MINDEN TŐLE TELHETŐT MEGTESZ UKRAJNA TÁMOGATÁSÁRA, DE FELELŐSSÉGE AZ IS, HOGY A HÁBORÚ NE TERJEDJEN AZ UKRÁN HATÁRON TÚLRA, ÉS NE VÁLJÉK KONFLIKTUSSÁ A NATO ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖTT.
Szerinte ennek értelmében tiszta sor, hogy SEM LÉGI, SEM SZÁRAZFÖLDI CSAPATOKAT NEM KÜLDENEK UKRAJNÁBA.
A lengyel és balti javaslatról, ami repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazza az ország felett, kritikusan elmondta:ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a NATO-nak erőteljesen támadnia kellene az orosz légvédelmi rendszereket, s le kellene lőnie orosz katonai repülőket.
A norvég diplomata egyúttal megerősítette, hogy új harccsoportokat telepítenének Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítsék a szövetség keleti régiójának védelmét.
STOLTENBERG DOORSTEP NYILATKOZATÁBAN EGYELŐRE NEM TETTE HIVATALOSSÁ, HOGY A HÁBORÚ NYOMÁN MEGHOSSZABBÍTANÁ HAMAROSAN LEJÁRÓ FŐTITKÁRI MANDÁTUMÁT, ÉS TOVÁBBI EGY ÉVIG MARADNA A KATONAI SZÖVETSÉG VEZETŐJE.
Utóbbi lehetőségéről a szövetség név nélkül nyilatkozó diplomatái számoltak be a brüsszeli sajtónak.
Korábban Olaf Scholz német kancellár, Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia elnök is a légtérzár, valamint az ugyancsak lengyelek szorgalmazta szárazföldi békefenntartó misszió ellen emelt szót.
