- Budai Gyula egy televíziós interjúban azt állította, hogy Czeglédy Csaba pénzt adott Kunhalminak a budapesti kampány finanszírozására.
- A képviselőnő perelt, de a bíróság sem rágalmazás, sem becsületsértést nem állapított meg.
A bíróság szerint nem követett el sem rágalmazást, sem becsületsértést a fideszes Budai Gyula, amikor egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy a több milliárd forintos költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba pénzt adott Kunhalmi Ágnesnek a szocialisták budapesti kampányának finanszírozásához. Budai szerint a pénznek a DK és az MSZP kasszájában kell lennie.
Pert nyert Kunhalmi Ágnes szocialista társelnök ellen Budai Gyula fideszes képviselő. A Pesti Központi Kerületi Bíróság január végén hozta meg döntését, mellyel bűncselekmény hiánya miatt megszüntette a Budai ellen becsületsértés miatt indított büntetőeljárást – írta meg az Origó.
A portál szerint a jogvita előzményét egy televíziós interjú adta. Budai Gyula tavaly márciusban a Hír TV vendége volt, s egyebek mellett azt mondta: "Czeglédy Csaba pénzt adott át Kunhalmi Ágnesnek, méghozzá a budapesti kampány finanszírozására".
A kormánypárti képviselő megjegyezte azt is: "Meg kell kérdezni Kunhalmi Ágnest, hogy hol van ez a pénz. Kunhalmi Ágnes tudja, mert ő volt az személy, aki találkozott Czeglédyvel és átvette a pénzt, amit kampányfinanszírozásra fordítottak."
A beszélgetés itt nem ért véget, a műsorvezető ugyanis felidézte, hogy Czeglédy Csaba – aki most a baloldal közös jelöltjeként Szombathelyen indul az országgyűlési választáson – több milliárdos költségvetési csalás vádlottja. A milliárdokra utalva Budai a tavalyi interjúban úgy fogalmazott:
"Ez a pénz valahol van és teljesen egyértelmű, hogy ennek a pénznek a DK és az MSZP kasszájában kell lennie."
A riporter felvetésére, hogy mindez a pártfinanszírozási és a kampányszabályok megsértését jelentette-e, Budai úgy válaszolt: "Igen, sajnos." Majd hozzátette, hogy Czeglédy bűnszervezetet működtetett.
Kunhalmi Ágnes ezután feljelentést tett, azzal érvelve, hogy a Budai Gyula interjújában elhangzó állítások valótlanok, és olyan mértékben alkalmasak a becsület csorbítására, hogy azt már neki közszereplőként sem kell eltűrnie.
A bíróság elemezte az interjút, felidézte az Alkotmánybíróság és a Kúria szólásszabadsággal kapcsolatos, idevágó főbb döntéseit, s végül arra jutott, hogy Budai Gyula interjúja sem a tényállításaival, sem az értékítéletet megtestesítő mondataival nem követett el rágalmazást, becsületsértést.
Ezek miatt az eljárást a PKKB január végén megszüntette. Az ítélet nem jogerős.
