- Az Alapjogokért Központ hetente méri fel, hogy az aktív választók kit szeretnének a kormányfői székben látni.
- Orbán hetek óta 50% felett állt, de jelenleg a tábora 61%-os az aktív szavazók között.
- Ez tehát egy újabb kutatás, mely azt erősíti meg, hogy Márki-Zay Péter lejtmenetben van, és húzza magával lefelé a baloldali ellenzéket.
- Múlt hét szerdán a 444 robbantotta a bombát, miszerint 46-32 az állás a Fidesz javára az ellenzék belső mérése szerint.
- Később a Medián is jelentős Fidesz-előnyt mért a HVG-nek, majd a Századvég is 55-35-ös előnyt mért Orbánnak.
Orbán Viktort az aktív szavazók 61 százaléka szeretné miniszterelnöknek, míg Márki-Zay Pétert csupán 24 százalékuk. A regnáló kormányfő népszerűsége korábban is hétről hétre 50 százalék fölött volt, baloldali kihívójának szimpatizánsi tábora viszont egyre csökken – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 4 hét adatait összegzi.
Az országosan reprezentatív kutatások november 15-e és december 8-a közötti időszakban mérték fel azt, hogy Orbán Viktort, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni.
Valamennyi mérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek abszolút többsége a Fidesz elnöki tisztségét betöltő Orbán Viktort szeretné a jövőben is miniszterelnöknek. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége töretlen: novemberben 52-56 százalék között volt, míg a december eleji adatok alapján már a választási részvételüket biztosra ígérők 61 százaléka mondta azt, hogy őt szeretnék továbbra is kormányon látni.
Baloldali kihívójának népszerűsége jóval alacsonyabb volt, ráadásul az utolsó adatfelvételkor Márki-Zay Péter támogatóinak köre jelentősen csökkent: míg novemberben a megkérdezettek 26-28 százaléka "voksolt" arra, hogy Márki-Zay legyen Magyarország miniszterelnöke, addig december első hetében már csak 24 százalékuk.
Ennek hátterében az állhat, hogy a baloldal kormányfő-jelöltje az utóbbi időben számos, már-már az abszurditás és a szürrealitás határait súroló kijelentést tett: "ostobaságnak" minősítette a rezsicsökkentést, kétségbe vonta a minimálbér értelmét, pozitív színben igyekezett feltüntetni a migrációt, és több alkalommal keltett a gyermekvédelmi népszavazással szemben is hangulatot úgy, hogy közben a kormánykritikus szavazók több mint fele is egyetért annak célkitűzéseivel.
