- A miniszterelnök Bledben szólalt föl.
A fórumon részt vett Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Görögország miniszterelnöke, valamint Szerbia elnöke, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, és meghívták az uniós tagállamok több korábbi állam- és kormányfői is - tudósít a híradó.
Orbán Viktor kormányfő a beszélgetés során kijelentette, hogy Magyarországon a politika célja, hogy az az embereket segítse egy szebb jövőért. Ehhez azonban a vezetőknek fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövőnk, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére, melyek hiányoznak, és hogyan lehet megszerezni ezeket.
Az egyre növekvő migrációs helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztette a részvevőket, hogy ő volt az első, aki 2015-ben ellenezte az ellenőrizetlen bevándorlást az európai uniós országokba, hiszen ezzel a terrorizmus veszélye is növekedett volna.
Arról is beszélt, hogy az afganisztáni helyzet ismét a migrációra irányítja a figyelmet.
Hangsúlyozta, a nemzeteknek meg kell hagyni azt a jogot, hogy megválogassák, kikkel akarnak együtt élni. Kiemelte: a demográfiai problémákat a magyarok nem a bevándorlással kívánják orvosolni, hanem a keresztény családpolitikával. Az Európai Unióban az egyetlen megoldás a migráció kezelésére, ha visszaadjuk ezt a jogot a tagországoknak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, majd kihangsúlyozta, hogy az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni.
A magyar álláspontot megerősítve, Orbán Viktor úgy fogalmazott, nincs szükségünk kívülről jövőkre, mert ők megváltoztatják az európai társadalmak összetételét, Európa kulturális arculatát, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedést. Úgy vélte, ezen a területen azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt, például Magyarországé, "relevánsabb", mint azoké, akik nem. A most érkező migránsok ugyanis valamennyien muszlimok.
Az immár 16. alkalommal megrendezett bledi fórum központi témája ezúttal Európa jövője, a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált gazdasági helyreállítás és az Európai Unió bővítése volt. A migrációval kapcsolatban Orbán Viktor megemlítette Szerbiát is. Az országnak sokat köszönhet az Európai Unió az illegális migráció megfékezésében.
"A kulcsország Szerbia. Az Európai Uniónak pedig nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra" – fogalmazott a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy Szerbia szerepe fontos az afgán válságot követő újabb migrációs hullámban is, ezért támogatni kell a szerb védelmi intézkedéseket, és az ország felvételét az EU-ba. Európa jövőjét illetően a miniszterelnök hangoztatta, hogy az uniónak együtt, egységesnek kell maradnia.
Ennek azonban alapvető feltétele a gazdasági sikeresség. E nélkül nincsen politika alap a közös értékek megőrzéséhez sem – mutatott rá. Orbán Viktor beszéde végén hangsúlyozta a történelmi távlatok fontosságát. Azt mondta, hogy a jelenlegi, újabb migrációs hullám mindenképp meghatározza majd a kontinens és az unió jövőjét.
A 2006 óta megrendezett bledi fórum fő célja, hogy politikusok, diplomaták, gazdasági szakértők, vállalatvezetők és tudósok részvételével megvitassák a kontinens előtt álló aktuális kihívásokat.
Az elmúlt tíz évben 100 országból csaknem 10 ezren kaptak meghívást a tanácskozásra, amelyet a délkelet-európai térségben sokan a legjelentősebb ilyen fórumnak tekintenek.
A szerdai kerekasztal-beszélgetésben részt vett a térség számos országának állam- vagy kormányfője, köztük Janez Jansa szlovén, Andrej Babis cseh, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb és Andrej Plenkovic horvát elnök, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, és bekapcsolódott Charles Michel, az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Dobravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke, demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, továbbá Pietro Parolin vatikáni érsek, a szentszéki államtitkárság vezetője is.