Orbán: a vezetőknek fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövőnk, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére

Orbán: a vezetőknek fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövőnk, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére
  • A miniszterelnök Bledben szólalt föl.

A fórumon részt vett Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Görögország miniszterelnöke, valamint Szerbia elnöke, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, és meghívták az uniós tagállamok több korábbi állam- és kormányfői is - tudósít a híradó.

Orbán Viktor kormányfő a beszélgetés során kijelentette, hogy Magyarországon a politika célja, hogy az az embereket segítse egy szebb jövőért. Ehhez azonban a vezetőknek fel kell ismerniük, hogyan fog kinézni a jövőnk, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kihívások kezelésére, melyek hiányoznak, és hogyan lehet megszerezni ezeket.

Az egyre növekvő migrációs helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztette a részvevőket, hogy ő volt az első, aki 2015-ben ellenezte az ellenőrizetlen bevándorlást az európai uniós országokba, hiszen ezzel a terrorizmus veszélye is növekedett volna.

Arról is beszélt, hogy az afganisztáni helyzet ismét a migrációra irányítja a figyelmet.

Hangsúlyozta, a nemzeteknek meg kell hagyni azt a jogot, hogy megválogassák, kikkel akarnak együtt élni. Kiemelte: a demográfiai problémákat a magyarok nem a bevándorlással kívánják orvosolni, hanem a keresztény családpolitikával. Az Európai Unióban az egyetlen megoldás a migráció kezelésére, ha visszaadjuk ezt a jogot a tagországoknak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, majd kihangsúlyozta, hogy az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni.

A magyar álláspontot megerősítve, Orbán Viktor úgy fogalmazott, nincs szükségünk kívülről jövőkre, mert ők megváltoztatják az európai társadalmak összetételét, Európa kulturális arculatát, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedést. Úgy vélte, ezen a területen azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt, például Magyarországé, "relevánsabb", mint azoké, akik nem. A most érkező migránsok ugyanis valamennyien muszlimok.

Az immár 16. alkalommal megrendezett bledi fórum központi témája ezúttal Európa jövője, a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált gazdasági helyreállítás és az Európai Unió bővítése volt. A migrációval kapcsolatban Orbán Viktor megemlítette Szerbiát is. Az országnak sokat köszönhet az Európai Unió az illegális migráció megfékezésében.

"A kulcsország Szerbia. Az Európai Uniónak pedig nagyobb szüksége van Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra" – fogalmazott a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy Szerbia szerepe fontos az afgán válságot követő újabb migrációs hullámban is, ezért támogatni kell a szerb védelmi intézkedéseket, és az ország felvételét az EU-ba. Európa jövőjét illetően a miniszterelnök hangoztatta, hogy az uniónak együtt, egységesnek kell maradnia.

Ennek azonban alapvető feltétele a gazdasági sikeresség. E nélkül nincsen politika alap a közös értékek megőrzéséhez sem – mutatott rá. Orbán Viktor beszéde végén hangsúlyozta a történelmi távlatok fontosságát. Azt mondta, hogy a jelenlegi, újabb migrációs hullám mindenképp meghatározza majd a kontinens és az unió jövőjét.

A 2006 óta megrendezett bledi fórum fő célja, hogy politikusok, diplomaták, gazdasági szakértők, vállalatvezetők és tudósok részvételével megvitassák a kontinens előtt álló aktuális kihívásokat.

Az elmúlt tíz évben 100 országból csaknem 10 ezren kaptak meghívást a tanácskozásra, amelyet a délkelet-európai térségben sokan a legjelentősebb ilyen fórumnak tekintenek.

A szerdai kerekasztal-beszélgetésben részt vett a térség számos országának állam- vagy kormányfője, köztük Janez Jansa szlovén, Andrej Babis cseh, Eduard Heger szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb és Andrej Plenkovic horvát elnök, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, és bekapcsolódott Charles Michel, az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Dobravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke, demokráciáért és demográfiáért felelős biztos, továbbá Pietro Parolin vatikáni érsek, a szentszéki államtitkárság vezetője is.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Kül 2021-06-22 | 13:25
A CDU kancellár-esélyes elnöke: A Nyugatnak nincs szüksége újabb hidegháborúra Kínával, és Oroszország lekicsinylése sem szolgálja a nyugati demokráciák érdekeit

A CDU kancellár-esélyes elnöke: A Nyugatnak nincs szüksége újabb hidegháborúra Kínával, és Oroszország lekicsinylése sem szolgálja a nyugati demokráciák érdekeit

  • Német reálpolitika a gyakorlatban.
  • Macron francia elnök is nagyrészt ezen az állásponton van, különösen Oroszország tekintetében. 
  • A hazai baloldali ellenzék még mindig ideológiai szóvirágokkal akarja fegyelmezni a két keleti nagyhatalmat.
  • Ahogy mindig, most is le vannak maradva pár körrel.
  • Az Új Hidegháború elkerülését képviseli nemzetközi színtéren Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is.
  • Közép-Európában mindenki tudja, hogy a Hidegháború számunkra vasfüggönyt jelent és berlini falat.
  • Józan ember nem akarhatja, hogy amerikai indíttatásból egy Új Hidegháború frontvonalán álljon Európa.
  • Ezt képviseli a CDU esélyes kancellár-jelöltje, Armin Laschet is.
Kül 2021-05-15 | 22:12
BILD: Izrael-gyűlölet a német utcákon!

BILD: Izrael-gyűlölet a német utcákon!

  • Miközben Izraelben öt napja bombák repkednek, Németországban mozgósítanak az Izrael-gyűlölők.
  • A demonstrációkon azt kiabálják, "szaros zsidók", zsinagógákat támadnak meg, és izraeli zászlókat gyújtanak fel.
  • Szombaton országszerte összegyűltek a demonstrálók és Izrael ellen tüntettek.

 

Kül 2021-05-10 | 17:05
„A haza túlélése a tét” – újabb nyílt levelet címeztek Macronnak francia katonák

„A haza túlélése a tét” – újabb nyílt levelet címeztek Macronnak francia katonák

  • A felhívás ismételten Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz, a miniszterekhez, a  képviselőkhöz és a főtisztekhez intézett nyílt levél formájában jelent meg.
  • A levelet névtelenül megfogalmazó katonák szerint a következő választásokon nem „a mandátumok meghosszabbításáról vagy mások mandátumának megszerzéséről lesz szó. Hanem a haza túlélése a tét”.
  • A szerzők jelezték, hogy "nemrégiben léptek a pályára", ezért a szabályzatnak megfelelően nyilvánosan nem nyilváníthatnak véleményt.
  • A francia közéletben hónapok óta nagy viták vannak arról, a francia köztársaság keretei megfelelő védelmet biztosítanak-e a radikális iszlamizmssal szemben.
  • Az utóbbi időkben Macron elnök is arról beszél, megálljt kell parancsolni a baloldali iszlamizmusnak, mert az nem fér össze a köztársasági hagyománnyal.
Kül 2021-05-29 | 16:30
29 olyan esetet regisztráltak Németországban tavaly, amikor az áldozatokat vonat elé lökték - 15 elkövető nem német állampolgár volt

29 olyan esetet regisztráltak Németországban tavaly, amikor az áldozatokat vonat elé lökték - 15 elkövető nem német állampolgár volt

  • Németországban a késes támadások és a vonat elé lökések is a migránsok kedvelt bűnelkövetési formáihoz tartoznak.
Kül 2021-07-08 | 11:37
Egyetlen napot se élt a baloldali álhír: a Bizottság nem dobta vissza a magyar Helyreállítási tervet

Egyetlen napot se élt a baloldali álhír: a Bizottság nem dobta vissza a magyar Helyreállítási tervet

  • Kéjes örömmel hozta kedden a baloldali cselédmédia a Politico-ra hivatkozva, hogy a Bizottság visszadobta a magyar fejlesztési terveket.
  • Ahogyan sok függetlenül objektív álhírről, erről is kiderült, egy szó sem igaz belőle.
  • A magyarokkal ellenséges Vera Jourová cáfolta a hazai cselédsajtó meséit.
Kül 2021-09-02 | 16:05
Elképesztő mértékű migráció indult meg Afganisztánból

Elképesztő mértékű migráció indult meg Afganisztánból

  • Tömött libasorban, gyalogosan igyekeznek a legszegényebb afgánok Iránba, hogy onnan Törökországba, majd Európába juthassanak.
  • Ennek az útvonalnak évtizedes hagyománya van arrafelé, nem véletlen, hogy Iránban milliónyi, Törökországban több százezer afgán él jelenleg is.
  • Aki gyalog indul útnak közülük, az a legszegényebb, mert aki meg tudja fizetni az iráni embercsempészeket, azokat autókkal viszik.