Anonymus új videójában felteszi a kérdést: nem tudjátok, ki az a Berki Zsolt? Ez egy utalás arra, hogy a napokban kirobbant Városháza-eladási ügy egyik főszereplője Berki Zsolt.
Róla Gy. Németh Erzsébet, Karácsony egyik, és Kerpel-Fronius Gábor, a Főpolgármester másik helyettese is azt állította, nem tudja, hogy kicsoda.
Az Anonymus által közreadott hangfelvételen egy férfi a budapesti ingatlanmutyik világába enged bepillantást. Mépedig abba, hogyan és milyen prakatikákkal lehet megszerezni budapesti, köztulajdonban álló ingatlanokat a Fővárostól.
Miközben nem telik el nap, hogy a baloldali ellenzék ne siránkozna azon, Magyarország teljesen tönkrement, az adatok nagyon mást mutatnak.
Folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona, a folyószámlabetétben tartott összegek, a háztartások állampapír-, és a magyarok által birtokolt részvények mennyisége valamint a befektetési jegyek összege.
A Budapesti Vagyonkezelő igazgatóságába kerül be a sikertelen kampányfőnök, Gál J. Zoltán.
Hivatalosan nem indokolta meg a lépést a budapesti városháza, de egy kampányfőnök föltűnése egy olyan helyen, ahol a közvagyonról döntenek, minimum kérdéseket vet fel.
Mint ismert, az előválasztás során Márki-Zay Péter kotyogta ki a nyilvánosságnak: Karácsony 500 millió költött a kampányára.
Ha valaki látta, hogy pontosan mennyit, miből, és milyen csatornákon égettek el a sikertelen kampányra, az pontosan Gál J. Zoltán.
De hogy miből kampányolt a Főpolgármester, azt Karácsony soha nem árulta el a sajtó kérdéseire.
Nem volt hajlandó elmondani, kik és mennyivel támogatták a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületet, amely a legtöbb pénzt költötte a Főpolgármester sikertelen kampányára.
Egyedül azt vallotta be, hogy a jelölő pártok, a Párbeszéd és az MSZP költötték rá a nekik törvény szerint járó költségvetési támogatásaikból.
De ekkor is csak tízmilliós nagyságrendről volt szó, a százmilliók, amelyek még az 500 millióig hiányoznak, továbbra is rejtélyesek, és feltehetően nagyon hiányoznak valakiknek.
Kezdetben úgy szólt a mese, az orosz-ukrán háború a szabadságért, a demokráciáért és a nyugati értékekért vívott csata.
Később egyre több jel utalt arra, hogy a Nyugat nem csupán az elvont értékeiért harcol Ukrajna támogatásával és felfegyverzésével.
2014-ben olyan kormány állt fel a Majdan után, ahol a tagok felének nem volt ukrán állampolgársága, azt csak később vette fel.
Már akkor érkeztek hírek a jegybanki aranytartalék közel felének gyors értékesítéséről, az ukrán energetikai cégek privatizációjáról, az ukrán palagáz nyugati, koncessziós kitermeléséről.
Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna a földkincsének jelentős részét is értékesítette nyugati cégeknek, lengyel és német kutatóintézetek számításai alapján összesen 3,5 millió hektárt.
11 hónappal ezelőtt a BENNFENTES a NEWSWEEK alapján közölte: a háború az ukrán titánkészletért is folyik.
Most egy német, honvédelmi és külügyi kérdésekkel foglalkozó képviselő szólta el magát a német közszolgálati ARD televízióban.
Szerinte Európa [Németország] nem mondhat le a donyecki és a luhanszki lítiumról, ezért a német népnek támogatnia kell a német politikusokat, hogy még több támogatást adhassanak, mert "teljesen más célok állnak a háttérben".
Szükségünk van "saját" lelőhelyekre - fogalmazott.
Ugyanez a képviselő erőteljesen ösztönzi és támogatja, hogy a hadrafogható ukrán menekült férfiakat zsuppolják végre haza, harcolni.
