Soros György nagylelkűen adományoz olyan szervezeteknek, amelyek elvileg egy igazságosabb, zöldebb és legfőképpen átláthatóbb világért dolgoznak.
A Nyílt Társadalom Alapítványok, és számos, Soros által finanszírozott civil szervezet a nyitott, egyenlő és átlátható társadalom hívei. Ezért erőteljesen kritizálják azokat az adóstruktúrákat, amelyekkel a gazdagok elrejtik vagyonukat a szemek elől.
Hogy Soros birodalma maga is offshore konstrukciókat használ, ellentmondani látszik ennek a küldetésnek.
Mert az amerikai-magyar hedge fund menedzser maga is a lehető legjobban elrejti pénzügyeit az érdeklődő tekintetek, de az adóhatóságok szeme elől is.
Soros György Brüsszelben is fenntart egy alapítványi hálózatot a Nyílt Társadalom Alapítványok gesztorálásával, amely a progresszív célokat követő 'civil' szervezetek egyik fő támogatója.
Az Európai Átláthatósági Nyilvántartás szerint 2021-ben több mint 20 millió euró áramlott Soros alapítványaiból a befolyást gyakorolni kívánó civil szervezetekhez, többek között az Európai Bizottságon keresztül.
Soros fedezeti alapkezelőként halmozta fel vagyonát, ellentmondásos adóstruktúrákat használva.
Úgy tűnik, ezt a formulát alkalmazza a Nyílt Társadalom Alapítványok esetében is.
A Kajmán-szigetekről olyan befektetéseket eszközöl, amelyeknek a hozama az alapítványai javát szolgálja.
Hogy mibe fektet Soros? Ezzel a konstrukcióval ez teljesen tisztázatlan marad.
Miközben magyarországi 'civil' szervezetei és médiái is a totális átláthatóságot követelik, a milliárdos spekuláns vagyonáról, adókerülő praktikáiról sosem ejtenek szót.
Tulajdonképpen ezzel a kajmán-szigeteki konstrukcióval a magyarországi szervezetei off-shore, adócsalt forrásokból tartják fenn magukat.
Kérdés, milyen jogalapja van a magyarországi Soros-médiának és Soros NGO-inak a magyar kormányon számon kérni az átláthatóságot.
Anonymus megnevezett egy, a Főváros által nemrégiben eladott ingatlant, hogy igazolja azon állításait, a Főváros Vagyonkezelőjéhez Berki Zsolt "intéző" emberként (lobbistaként) bejáratos.
Berki Zsolt ugyanis a Városháza eladásának ügyében is érintett, de a Főváros vezetése letagadta, hogy tudná, ki az a Berki Zsolt.
Az interneten elérhető adatok szerint a 232340/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, és az Anonymus videójában megszólaló férfi által megszerzett telek egy XXII. kerületi, a 2020-as iratok szerint 7400 négyzetméteres, beépítetlen telekre utal.
Ezt az ingatlant a férfi elmondása szerint Berki Zsolt segített neki megszerezni.
Az ingatlan vételára bruttó 101 millió volt a Főváros saját honlapja szerint.
Vagyis elég nehezen védhető, hogy Berki Zsoltot senki sem ismeri a Városházán.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje Bige László mellett újabb baloldali oligarchát igazolt le csapatába.
Bojár Gábor az, aki a saját elmondása szerint a nyolcvanas években a keleti blokkban tiltott számítástechnikai eszközök csempészésével alapozta meg vagyonát.
A COCOM-listás termékek csempészése a keleti blokkban mindenhol pártállami titkosszolgálati háttérrel zajlott, egyszerű halandók nem csempészhettek ilyen eszközöket.
Márki-Zay Bod Péter Ákost, Király Júliát és Fleck Zoltánt is a csapatában tudja.
Előbiek sikertelen jegybankárok, utóbbi pedig egy tőről metszett baloldali jogász, a Demokratikus Koalíció embere.
Egészségügyi "szakembere" az az oltásellenes DK-s Komáromi Zoltán, aki folyamatosan a kínai és az orosz oltás ellen hergelte a magyarokat.
Óva int az elhamarkodott Euró-bevezetéstől a Magyar Nemzeti Jegybank elnöke.
Mint írja, "Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized."
A háború hatalmas üzlet, mert az üzlet pénzt termel, amiből ismét lehet háborúzni.
A BENNFENTES 2023 januárjában közölte a NEWSWEEK alapján: a csata az ukrán titánium-készletért is folyik.
Azóta az is kiderült, hogy a németek a donbásszi ritkaföldfémekre hajtanak, mert szükségük van ezekre a zöldátálláshoz: szükségünk van "saját" készletekre, érveltek.
Ahogyan más befektetők az ukrán földvagyon egy jelentős részére tették rá a kezüket, összesen minimum 3,5 millió hektárra.
Mások az európai baromfiágazatot tönkretevő, az űrből is látszó hatalmas csirkegyár-komplexumokat üzemeltetik, ezeket Brüsszel is bőkezűen finanszírozza.
A napokban az ukrán állam megvált a világ egyik legnagyobb titánium-termelő cégétől is.
Azt is október elején jelentették be, hogy az IMF és a Világbank "könnyít ukrajnai hiteleinek kondícióin".
