Miközben nem telik el nap, hogy a baloldali ellenzék ne siránkozna azon, Magyarország teljesen tönkrement, az adatok nagyon mást mutatnak.
Folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona, a folyószámlabetétben tartott összegek, a háztartások állampapír-, és a magyarok által birtokolt részvények mennyisége valamint a befektetési jegyek összege.
A lakosság nettó pénzügyi vagyona 56 655 milliárd forintra, a magyar GDP 118,3 százalékára emelkedett.
3,6 százalékkal, 312 milliárdot meghaladva emelkedtek a folyószámlabetétek.
4,1 százalékkal, azaz több mint 333 milliárd forinttal bővült a hosszú lejáratú állampapírok állománya.
Éves összevetésben a folyószámlabetétek állománya csaknem 1700 milliárd forinttal, 22,6 százalékkal haladta meg a 2020. március végit.
Az állampapírok esetében pedig kis híján 22 százalékos, 1512 milliárdos bővülést mért az MNB.
A negyedév végén a háztartásoknál 18 517 milliárd forintnyi készpénz volt, 2,4 százalékkal, 437 milliárddal több, mint tavaly decemberben.
A március végi 1268 milliárdos részvény-állomány 9,1 százalékkal nagyobb, mint a 2020. december végi, éves szinten pedig 73 százalékkal, 535,5 milliárd forinttal bővült ez a részvényvagyon.
A háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya is nőtt: ez egy év alatt 811,5 milliárd forinttal lett több, a 4709 milliárd forintos állomány 21 százalékos bővülésnek felel meg.
Az európai ombudsman felszólította Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, adjon magyarázatot arra, hogyan veszítette el a Pfizer vezérigazgatójával a vakcinák beszerzéséről folytatott tárgyalások során váltott szöveges üzeneteit.
A titkolózás érthető, a brüsszeli elit a vakcinaszerződésekkel egy több ezer milliárd forintos üzletet hozott tető alá.
Csúszik a fenntartható fejlődést és az emberi jogok tiszteletét és a környezetvédelmet kikényszerítő EU-s szabályozás Európában.
Az ok prózai: a nagyvállalatok lobbistái minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.
Közben egy ellenlobbi azért dolgozik, hogy az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgozzanak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.
Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."
Anonymus új videójában felteszi a kérdést: nem tudjátok, ki az a Berki Zsolt? Ez egy utalás arra, hogy a napokban kirobbant Városháza-eladási ügy egyik főszereplője Berki Zsolt.
Róla Gy. Németh Erzsébet, Karácsony egyik, és Kerpel-Fronius Gábor, a Főpolgármester másik helyettese is azt állította, nem tudja, hogy kicsoda.
Az Anonymus által közreadott hangfelvételen egy férfi a budapesti ingatlanmutyik világába enged bepillantást. Mépedig abba, hogyan és milyen prakatikákkal lehet megszerezni budapesti, köztulajdonban álló ingatlanokat a Fővárostól.
Soros György nagylelkűen adományoz olyan szervezeteknek, amelyek elvileg egy igazságosabb, zöldebb és legfőképpen átláthatóbb világért dolgoznak.
A Nyílt Társadalom Alapítványok, és számos, Soros által finanszírozott civil szervezet a nyitott, egyenlő és átlátható társadalom hívei. Ezért erőteljesen kritizálják azokat az adóstruktúrákat, amelyekkel a gazdagok elrejtik vagyonukat a szemek elől.
Hogy Soros birodalma maga is offshore konstrukciókat használ, ellentmondani látszik ennek a küldetésnek.
Mert az amerikai-magyar hedge fund menedzser maga is a lehető legjobban elrejti pénzügyeit az érdeklődő tekintetek, de az adóhatóságok szeme elől is.
Soros György Brüsszelben is fenntart egy alapítványi hálózatot a Nyílt Társadalom Alapítványok gesztorálásával, amely a progresszív célokat követő 'civil' szervezetek egyik fő támogatója.
Az Európai Átláthatósági Nyilvántartás szerint 2021-ben több mint 20 millió euró áramlott Soros alapítványaiból a befolyást gyakorolni kívánó civil szervezetekhez, többek között az Európai Bizottságon keresztül.
Soros fedezeti alapkezelőként halmozta fel vagyonát, ellentmondásos adóstruktúrákat használva.
Úgy tűnik, ezt a formulát alkalmazza a Nyílt Társadalom Alapítványok esetében is.
A Kajmán-szigetekről olyan befektetéseket eszközöl, amelyeknek a hozama az alapítványai javát szolgálja.
Hogy mibe fektet Soros? Ezzel a konstrukcióval ez teljesen tisztázatlan marad.
Miközben magyarországi 'civil' szervezetei és médiái is a totális átláthatóságot követelik, a milliárdos spekuláns vagyonáról, adókerülő praktikáiról sosem ejtenek szót.
Tulajdonképpen ezzel a kajmán-szigeteki konstrukcióval a magyarországi szervezetei off-shore, adócsalt forrásokból tartják fenn magukat.
Kérdés, milyen jogalapja van a magyarországi Soros-médiának és Soros NGO-inak a magyar kormányon számon kérni az átláthatóságot.
Az ítélet nem jogerős, de a bírósági elsőfokú ítéletből jól látszik, a Gazdasági Versenyhivatal 4 éves vizsgálódása megalapozott, Bigéék kartellezhettek a műtrágyapiacon.
