- Minden érintettet meg kell hallgatni, érvelt a bíróság.
A szóbeli meghallgatáson a szenátus elnöke tudatta, hogy a Facebook a saját szabályai szerint törölheti a felhasználók bejegyzéseit. Most azonban a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a felhasználókat meg kell hallgatni - tudósít a FAZ.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) érvénytelennek nyilvánította a Facebook általános szerződési feltételeit a bejegyzések törlésére és a felhasználók letiltására vonatkozóan. A BGH harmadik polgári szenátusa ezt csütörtökön Karlsruhéban az érintett felhasználók meghallgatási jogainak hiányával indokolta. A Facebook nem volt jogosult a felhasználói fiókok ideiglenes letiltására és a bejegyzések kérés nélküli törlésére. A 2018. április 19-i törlési szabályok érvénytelenek voltak - döntött a BGH III. polgári szenátusa (III ZR 179/20. és III ZR 192/20. sz. ügy), mert a Facebook "nem vállalja egyúttal, hogy a felhasználót legalább utólagosan tájékoztatja a posztja törléséről és a felhasználói fiókjának tervezett zárolásáról, előzetesen tájékoztatja az okról, és lehetőséget biztosít számára, hogy utólagosan új döntéssel reagáljon" - érvelt a bíróság.
A vállalat szerint két Facebook-felhasználó becsmérlő megjegyzéseket tett a muszlimokról és bevándorlókról, és emiatt ideiglenesen blokkolták őket. A Facebook a "közösségi normákra" hivatkozott. A felhasználók felléptek ez ellen, mondta a techóriás.
Az első tárgyalt ügyben a felperes 2018-ban idegengyűlölő bejegyzést tett közzé a Facebookon. "A migránsok gyilkolhatnak és erőszakolhatnak itt, és senkit sem érdekel! Szeretném, ha az alkotmányvédelmi hivatal lépéseket tenne ez ügyben." A németeket viszont kriminalizálták, ha más véleményük volt - írta a nő, utalva az úgynevezett "Reichsbürger" elleni állami fellépésre.
A második esetben egy Facebook-felhasználó kommentált egy videót, amelyben egy migrációs hátterű személy megtagadta, hogy egy rendőrnő ellenőrizze. A Facebook a bejegyzéseket gyűlöletbeszédnek és a közösségi normák megsértésének minősítette. Törölte a bejegyzéseket, és 30, illetve három napra felfüggesztette a fiókokat. Ez idő alatt az érintettek nem tudtak semmit sem közzétenni, sem hozzászólni, és nem tudták használni a Messenger funkciót sem. A nő és a férfi bíróság elé vitte az ügyet, mert az intézkedések indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozzák őket, mondták. A véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető joguk sérült. A posztok érvelésük szerint nem volt sem gyűlöletbeszéd, sem büntethető.
Amint azt Ulrich Herrmann bíró az ítélet indoklásában kifejtette, a Facebook elvileg akkor is törölheti a bejegyzéseket vagy blokkolhatja a felhasználókat, ha azok nem sértik a büntetőjogot. Ugyanakkor a "konfliktusos alapjogok" alapján egyensúlyt kell találni a vállalat és a felhasználók alapvető jogai között.
A Facebooknak legalább utólag tájékoztatnia kellett volna az érintett felhasználókat a posztok eltávolításáról és a tervezett fiókblokkolásról, és lehetőséget kellett volna adnia nekik a válaszadásra. Ennek megfelelően a korábbi fellebbviteli ítéleteket részben hatályon kívül helyezték. A Facebooknak újra közzé kell tennie a törölt bejegyzéseket, és nem törölheti azokat újra.
