Mélyszegénység: napi 15 ezres napszámért sem találnak dolgos kezet a gyümölcskertészetek

Több munkafolyamaton lehetetlen az élő munkaerő kiváltása a zöldség- és gyümölcstermesztésben, de amely területeken ez lehetség lenne, még ott is nagyon gyerekcipőben jár a robotizálás. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, miközben a szektor termelési értéke 300 milliárd forint – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Hozzátette, körülbelül 15-25 százalék közötti a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség.

Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát. A szakember elmondása szerint a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, és még belőlük is hiány van.

Fokozza a problémát, hogy a fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat – az alkalmazottak zöme 50 év feletti – még úgy sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.

Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.

Külföldi vendégmunkások számára a magyar agrárium nem vonzó alternatíva, az ukrán és a román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát. Apáti Ferenc elmondása szerint az  automatizálás és a robotizálás a zöldség- és gyümölcstermesztésben még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben egyáltalán lehetséges a használatuk.

A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál a munkafolyamatok 70-80, de akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető.