- Az azonos idóben elkezdett felújítások és a biciklisávok miatt megnőttek a budapesti dugók.
- Márpedig a dugóban álló autók fajlagosan többet szennyeznek, hiszen a belsőégésű motorok cammogva hatékonytalanul működnek.
- Karácsonyékat azonban nem érdekli a szakmai szervezetek véleménye.
- Ha minden így marad, nitrogén-dioxidba és szálló porba fullasztják a várost.
Jelentősen romlott a levegő minősége Budapesten, miután a Karácsony Gergely-féle városvezetés egyszerre adott zöld utat több nagyobb, lezárásokkal járó beruházás építési munkálatainak megkezdésére. A már korábban érvényben lévő forgalom- és sebességkorlátozások, valamint a 3-as metrófelújítás alatt indított pótló buszjáratok miatt már az elmúlt hónapokban is érezhetően belassult az autóforgalom a fővárosban. Ám miután június elején lezárták a pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti szakaszát, majd a hónap közepén a Lánchidat is, gyakorlatilag ellehetetlenült az autósközlekedés Budapesten - írja az Origó.
A Nagykörút mellett a legnagyobb dugók a Rákóczi úton alakultak ki, ám utóbbi helyen még tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy július elején a Lánchíd elkerülő tengelyének kinézett Hegyalja út - Erzsébet híd - Rákóczi út útvonalon is elkezdik törni az aszfaltot a Blaha Lujza tér átalakítása miatt. A dugókban töltött órák azonban nemcsak az autósok számára okoznak bosszúságot, hiszen a levegőben található különböző egészségkárosító, rákkeltő anyagok koncentrációja is jelentősen megnövekedett az utóbbi időben.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) oldalán található adatok szerint a megszokottnál jóval magasabb a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a Nagykörút budai részein is. A Széna téren 56 olyan óra volt idén június 7. (vagy a rakpart lezárásának kezdete) és 28-a között, amikor 60 nanogrammnál magasabb volt az NO2 koncentrációja, háromszor pedig a 100-as egészségügyi határértéket is meghaladta. Tavaly azonban mindössze 9 olyan óra volt, amikor elérte a 60 nanogramm per köbmétert a NO2-szennyezettség a Széna téren, és a 70-es értékig is csak egyetlen alkalommal ment fel. A tavalyelőtti Széna téri adatok is kedvezőbbek az ideinél: 2019-ben mindössze kétszer ment 90 nanogramm per köbméter fölé az NO2 koncentrációja, s a legnagyobb érték 93 volt, szemben az idei 111-gyel.
A Nagykörút pesti részén nincs mérőállomása az OLM-nek, ám mivel ott az utóbbi időben gyakrabban alakult ki dugó, feltételezhető, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja is magasabb. Ahogy említettük, egy órára vetítve az NO2 egészségügyi határértéke 100 nanogramm per köbméter, ám éves átlagban 40, ezért is figyelmeztető jel, ha ezt huzamosabb ideig meghaladja a koncentrációja.
Az elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származó nitrogén-oxid irritáló hatású gáz. A Webbeteg beszámolója szerint részben ennek a szennyezőanyagnak a hatása, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká, s a nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és a tüdő betegségeihez is, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.
Jelentős részben az autósforgalom melléktermékei alkotják a szálló port is, amelyek közül az úgynevezett PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék szintén megszaporodtak Budapest levegőjében. Míg az OLM Erzsébet téri mérőállomásánál tavaly június 7. és 28. között egyszer sem érte el a 40 nanogramm per köbmétert ennek a koncentrációja, addig idén ugyanebben az időszakban 28 alkalommal lépte túl a 60-as értéket, és 12 egymást követő órán keresztül a 80 nanogramm per köbméter arányt is meghaladta, egyszer pedig a 102-t is elérte. A 2019-es adatok is kedvezőbbek az ideinél: a vizsgált időszakban mindössze hét alkalommal emelkedett 60 nanogramm per köbméter fölé.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektjének a vezetője lapunknak elmondta: a szállópor (PM, mint particulate matter) elnevezés sokféle - köztük számos mérgező anyagot tartalmazó - részecskét magában foglal, és a legkisebb, 1 mikrométer alattiak esetében akár 1-1 szemcsének is egészségkárosító hatása lehet.
"Ez részben annak köszönhető, hogy a szemmel nem is látható méretű porszemekre más káros anyagok, mérgek, illetve baktériumok, vírusok és egysejtű gombák tapadhatnak, amelyek a légzőszerveken át bejutnak a szervezetbe, ott a sejtfalakon is átlépve a létfontosságú szervekben is kárt okozhatnak, vagy maga a PM részecske származik olyan - például illegális hulladék - égetésből, mely során mérgező anyagú szállópor jut a levegőbe, mint például a dioxin, ami az I. világháborúból ismert gyilkos gáz. A szállópor égés során keletkezik, ezért télen a fűtésből ered a nagy része, nyáron a közlekedés során jut a levegőbe. Ez utóbbi részecskék közvetlenül a forgalmas utak mellett a legveszélyesebbek, aztán akár néhány métert megtéve nagyobb konglomerátumokká állhatnak össze, ez csökkenti a veszélyességüket; még jobb, ha zöld növényzet határolja az adott utat, így tovább csökken a gyalogosok, kerékpárosok kitettsége, az egészségüket veszélyeztető hatás" - fejtette ki a szakember.
Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a Fővárosi Önkormányzat vezetése nincs tekintettel az autósokra.
"Lehetetlen helyzetbe hozták Karácsonyék a gépkocsival járókat, mivel egyszerre zárták le az alsó rakpartot, a metrópótlás miatt a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagykörút buszforgalma lett nagyobb, ráadásul a Nagykörúton még egy forgalmi sávot is elvettek a kerékpárosok számára. Utóbbit ideiglenes intézkedésként hirdette ki a főpolgármester, s nem tudom, mikor lenne időszerű visszaadni az összeomlás határán lévő autósforgalomnak, ha nem most. Mindezt tetézi, hogy az M0-son is forgalomkorlátozás van jelenleg, felújítási munkák miatt" - fejtette ki Kovács Kázmér.
Mint mondta, az észrevételeiket és a javaslataikat nyílt levélben immár két hete elküldték a főpolgármesternek, ám még semmilyen választ nem kaptak. Érthetetlen - folytatta -, hogy a főváros vezetése nem veszi figyelembe az Autóklub szakmai javaslatait, hiszen egy 120 éves múltú civil szervezetről van szó, amely komoly szakértőket tud a soraiban, a tagok között van a közlekedésfelügyelet korábbi szakértője, valamint jogászok, igazságügyi szakértők, közlekedési mérnökök. Hozzátette: bár igazolható cél, hogy minél zöldebb legyen a város, ezt lehetetlen átfogó koncepció nélkül elérni.
Az átfogó koncepciót hiányolta a kérdésben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke is.
Dorner Lajos a lap kérdésére kifejtette, hogy a szűk belvárosba eleve csak kevesebb járművet szabadna beengedni, így a külsőbb kerületekben, egyebek mellett Angyalföldön, Óbudán, vagy Csepelen, Kispesten fokozatosan kellene forgalomcsillapítási intézkedéseket bevezetni, a belváros felé lépcsőzetesen egyre kisebb forgalmat engedni. Szavai szerint a sávok újraosztásával, a lámpaprogramok változtatásával, kerülőutak kijelölésével kellene operálni. Dorner arra is rámutatott, hogy a BKK-nak, a Budapest Közút Zrt.-nek és a különböző tervezőintézeteknek vannak megfelelő szoftverei a forgalom változásának számítógépes modellezéséhez.
"A fővárosnak már lépnie kellett volna ezen a téren, és az autósokat is inkább a közösségi közlekedés igénybevételére kellene buzdítaniuk, ahogy egyébként az államnak is. A belvárosban rengeteg önkormányzati és állami intézmény van, amelyek szolgálati autókat és benzinpénzt biztosítanak a dolgozóiknak, holott inkább BKK-bérletet kellene adniuk" - fejtette ki a VEKE-elnök.
