- 1,6 milliárd eurót, vagyis több mint 500 milliárd forintot ér a csempészáru.
Egy banda vezetője állítólag 1,6 milliárd euró értékű aranyrudakat exportált illegálisan. A milliárdok teljesen észrevétlenül kerültek át Észak-Rajna-Vesztfáliából Törökországba. Az ősi "hawala banki tevékenység" tette ezt lehetővé. De aztán felfedezték az aranykapcsolatot - tudósít a Focus.
A feltételezett bandafőnök, Turan S. állítólag közel 75 ezer kilogramm aranyat csempészett Törökországon keresztül. Állítólag így mosták tisztára a bűnszervezetek pénzét. A FOCUS-Online információi szerint a kölni ügyészség feltételezi, hogy jó 1,6 milliárd euró értékű aranyrudakról van szó.
A banda egyik feltételezett feje ékszerüzletet vezet a kölni Keupstrassen. Egyedül ő állítólag 50 millió euróval kereskedett illegálisan. Állítólag az összeg legalább 1 százalékát megtartotta jutalékként.
René Seppi ügyész szerint 53 gyanúsított ellen folyik nyomozás. Három gyanúsítottat még mindig őrizetben tartanak. A feltételezett bandavezér, Turan S. egy isztambuli ékszer-nagykereskedő. Feltehetően hazájában bujkál. A férfi után hajtóvadászat folyik.
A csoport elleni vádak a következők: pénzmosás, csalás, a pénzforgalmi szolgáltatások felügyeletéről szóló törvény (ZAG) megsértése és bűnszervezet létrehozása.
Hogyan működik a Hawala Banking
Az ügy minden dimenziót felülmúl. Az eljárás ismét megmutatja, hogy a pénzügyi kalózok milyen sikeresen használják a keleti hawala banki tevékenységet. A rendszer a Paypalra emlékeztet, kivéve, hogy évszázados: az ügyfél készpénzt helyez el például egy kölni pénzügyi ügyeskedőnél, a pénz címzettje, pedig Keleten található. A kölni tolvaj utasít egy keleti pénzügyi tolvajt, hogy fizesse ki a készpénzt a címzettnek.
Ez fordítva is ugyanígy működik. Az emberkereskedők is így fizetik ki egymást. A pénzt jutalékkal keresik, amelyet megtartanak.
Így a pénz áramlása nem hagy nyomot. Mivel a bankfelügyeleti hatóság, a BaFin nem hagyta jóvá ezeket a kereskedelmi pénzügyleteket, azok illegálisak. A bűnbandák és az iszlám terrorista csoportok már régóta használják a hawala-rendszert az illegális pénzmozgások leplezésére.
Csaló bandák több tízmilliót zsákmányoltak az "álrendőr" átveréssel. A német nyugdíjasok átverése Izmirben működő call centereken keresztül történt. A banditák a zsákmányt két észak-rajna-vesztfáliai ékszerésznek adták át. Majd Isztambulban a hawala-kereskedőktől kapták vissza a pénzt.
Török call centereken keresztül rabolt ki nyugdíjasokat egy klánfőnök és bandája - A klánfőnök álrendőrként rabolt ki német nyugdíjasokat: havi 250 ezer eurót keresek
Egy másik hawala-hálózat is bíróság elé került. Düsseldorfban jelenleg is folyik a per egy országszerte aktív hawala-bűnszervezet ellen. Egy duisburgi ékszerkereskedő szervezte.
A hétfős banda állítólag több mint 210 millió eurót mozgatott külföldre. Állítólag 2018 januárja és 2019 november közepe között több mint 2500 illegális pénzátutalás történt. Májusban az 52 éves ékszerkereskedő ügyvédjén keresztül magyarázkodott: "segítettem a rendszer felállításában". Kicsiben indult Duisburgban 2018 elején, majd egyre nagyobb és nagyobb lett.
Bár tisztában volt azzal, hogy a hawala banki tevékenység büntetendő ebben az országban, azt mondta, szervezett bűnözésre nem gondolt.
Az utolsó mondat fontos az ékszerkereskedő elleni ügyben. Mert a kérdés az, hogy az ő rendszere bűnszervezet volt-e. A maximális büntetés öt év. Ha bűnösnek találják, a feltételezett bandafőnök hosszú börtönbüntetésre számíthat. És akkor elveszíti elkobzott 22 millió eurós vagyonát is.
Valójában az ügyészek nehezen tudják kideríteni, honnan származnak a befizetett pénzek. Voltak kapcsolatok kétes befektetőkkel. Ezt a lehallgatásokból tudják. Arra azonban nem volt szilárd bizonyíték, hogy a hawala-transzferekbe bűnszervezetekből származó pénz áramlott volna.
Ezért az ügyészség egy jogi trükkhöz folyamodott: az ügyészek a CISA megsértésére összpontosítottak. Itt nem számít, honnan származik a pénz. Ami számít, az az a tény, hogy nem volt felhatalmazás az ilyen banki tranzakciókra. Ha a rendszer bandaként is szerveződött, akkor a bűnszövetség vádja is felmerül.
A kölni ügyészség ugyanazt az utat követi, mint düsseldorfi kollégái
Még akkor is, ha vannak arra utaló jelek, hogy Turan S. aranykapcsolatán keresztül pénzt mostak tisztára: A kölni vámnyomozók és ügyészek ugyanúgy járnak el, mint düsseldorfi kollégáik. A nyomozók a Köln és Törökország közötti illegális pénzügyi csatornákra összpontosítanak.
A feltételezett főnöknek, Turan S.-nek számos letéteményese volt. Legtöbbjük kölni ékszerész volt. A pénzből a banda nagy mennyiségű óaranyat és más nemesfémeket vásárolt, és ezeket rudabra olvasztotta. Egy alkalmazott fedőcégeken keresztül szerzett vámpapírokat. Ezekkel az árukat Törökországba exportálták és értékesítették. Ezenkívül futárok készpénzt hoztak Isztambulba, hogy feltöltsék a gyűjtők készpénztartalékát.
A vámnyomozókat más bírósági eljárások tanúvallomásai vezették a banda nyomára. Egy informátor is fontos nyomokkal látta el a nyomozókat. Mustafa Kaplan egy megvádolt kölni üzletember ügyvédje. Úgy véli, hogy a vádak többsége "az eljárás végére semmivé foszlik".
Az ügyvéd azzal vádolja a nyomozó hatóságokat, hogy "ágyúval lövöldöznek verebekre". A Hawala-bankolás minden fizetési rendszer anyja. Még a keresztesek is használták.
A lobbisták nagy nyomására a Bundestag 2009-ben elfogadta a ZAG-ot, Kaplan szerint "állítólag azért, hogy megakadályozza a pénzmosást, a valóság azonban más".
