- Egy újabb bukott állam Észak-Afrikában semmi jót nem ígér migrációs szempontból.
- Így is csónakos migránsok tömegei indulnak meg naponta Libanonól és Tunéziából az olasz Lampedusa felé.
A régió egyetlen más országa sem kap annyi pénzügyi támogatást külföldről, mint Tunézia. Mindazonáltal a pénzügyi válság és párhuzamosan a reformok elmaradása továbbra is fennáll. Az arab tavasz sikertörténete forog kockán - írja a stuttgarter-nachrichten.
Tunisz - Egyre több tunéziai utazik az Észak-Afrikából Európába tartó menekülthajókon. Az ENSZ adatai szerint tavaly Tunézia volt az Olaszországba érkező csónakos menekültek fő származási országa: mintegy 13 000 tunéziai merte megtenni az életveszélyes utat a tengeren át - ötször annyian, mint 2019-ben.
Országukat mégis a siker mintaképének tekintik, mert az arab tavaszból a demokráciába való átmenet ott sikeres volt. Tunézia azonban az Egyesült Államok és Európa milliós segélyei ellenére a túlzott eladósodás és a reformok elakadásának örvényében vergődik. Most a tuniszi kormány egymilliárd dolláros hitelt kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), de még ez sem oldaná meg a problémákat. Egyes tuniszi politikusok attól tartanak, hogy országuk egy második Libanon lehet: egy olyan állam, amely az állandó válság miatt felbomlik.
Tunéziában demokrácia követte az arab tavaszt
Tunéziában 2010 decemberében kezdődött az a tiltakozási hullám, amely több közel-keleti országban is autokratikus uralkodókat buktatott meg. Líbiával, Egyiptommal vagy Szíriával ellentétben, ahol a szabadsághoz fűzött remények szertefoszlottak, a demokráciába való átmenet itt sikeres volt. De a csalódottság most terjed. A munkanélküliség 18 százalékos, a gazdasági teljesítmény tavaly közel kilenc százalékkal esett vissza a világjárvány miatt, 2021 első negyedévében pedig további három százalékkal zsugorodott a gazdaság. Az államadósság a gazdasági teljesítmény 91 százaléka.
Különösen a fiatal és jól képzett tunéziaiak hagyják el az országot, hogy Európában keressenek maguknak jobb jövőt. A tuniszi kormány, amelynek csak csekély többsége van a parlamentben, még nem találta meg a kiutat. A folyó évi költségvetés közel hatmilliárd dollár adósságtörlesztést irányoz elő, amelyből egymilliárd dollár augusztus végéig esedékes. A kormány több mint hétmilliárd dollárnyi új adósságot akar felvenni. A pénz nagy része várhatóan nyugatról érkezik. Európa és az Egyesült Államok Tunéziát kulcsfontosságú államnak tekinti, amelyet sürgősen meg kell menteni a tönkremeneteltől.
Az EU nemrégiben további 300 millió eurót szabadított fel
Néhány nappal ezelőtt az EU Bizottsága 300 millió eurós pénzügyi támogatást folyósított Tunéziának, és további 300 millió eurót fog még folyósítani. Májusban az USA 500 millió dollár kifizetését jelentette be, Franciaország tavaly 350 millió eurós csomagot ígért, amelyből eddig 100 milliót fizettek ki. Tunézia tavaly közel 300 millió eurót kapott Németországtól.
Tunézia jelenleg négymilliárd dolláros új hitelről tárgyal az IMF-fel. Sajtóértesülések szerint az ország legfeljebb hárommilliárdra számíthat. Cserébe az IMF reformokat követel. Tunéziának csökkentenie kell a támogatásokat, meg kell reformálnia az állami vállalatokat és csökkentenie kell a közszolgálat költségeit, ahol a "szellemtisztviselők" úgy kapnak fizetést, hogy soha nem dolgoznak.
A kormányt a rendőri erőszak miatt is támadások érik. Ügyvédek azzal vádolják a tuniszi rendőröket, hogy halálra vertek egy feltételezett kábítószer-kereskedőt. A rendőrök megvertek egy tinédzsert az ez elleni tüntetések során. "A társadalmi és gazdasági reformnyomás egyre nagyobb" - elemezte a német állami gazdaságfejlesztési ügynökség, a GTAI. A korona-válság után várható gazdasági fellendülés ellenére 2021 nehéz év lesz Tunézia számára, nem utolsósorban azért, mert a turizmus valószínűleg egy ideig gyenge marad.
Az elnök és a parlament között vita alakult ki
Tuniszban Kais Saied elnök, a parlament és Hichem Mechichi miniszterelnök vitában állnak egymással. A befolyásos szakszervezeti szövetség, az UGTT és néhány párt elutasítja az IMF új hitelfeltételeit.
A szakértők nagyobb külföldi nyomásgyakorlás mellett érvelnek. "Az Európai Unió és az olyan tagállamok, mint Németország, 2011 óta több diplomáciai és pénzügyi támogatást nyújtottak Tunéziának, mint bármely más arab országnak" - írta elemzésében Isabelle Werenfels, a berlini székhelyű Stiftung Wissenschaft und Politik munkatársa.
A támogatás legfontosabb oka szerinte az volt, hogy Tunézia volt az egyetlen ország a régióban, amely demokratizálódott. "Közel egy évtized elteltével ez a demokratizálási bérlet úgy tűnik, hogy a tunéziai kormány számára magától értetődővé vált." Ezért Németországnak, Franciaországnak és más szereplőknek aktívabbá kellene válniuk, javasolja Werenfels: "A reformorientált szereplők támogatására jelzéseket, ösztönzőket és intézkedéseket lehet kidolgozni".
