- Német reálpolitika a gyakorlatban.
- Macron francia elnök is nagyrészt ezen az állásponton van, különösen Oroszország tekintetében.
- A hazai baloldali ellenzék még mindig ideológiai szóvirágokkal akarja fegyelmezni a két keleti nagyhatalmat.
- Ahogy mindig, most is le vannak maradva pár körrel.
- Az Új Hidegháború elkerülését képviseli nemzetközi színtéren Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is.
- Közép-Európában mindenki tudja, hogy a Hidegháború számunkra vasfüggönyt jelent és berlini falat.
- Józan ember nem akarhatja, hogy amerikai indíttatásból egy Új Hidegháború frontvonalán álljon Európa.
- Ezt képviseli a CDU esélyes kancellár-jelöltje, Armin Laschet is.
Laschet, aki a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjeként indul a szeptemberi németországi parlamenti választáson, a Financial Times londoni üzleti napilap keddi kiadásában közölt interjúban alig burkoltan utalt arra, hogy sok európai vezető kétkedéssel viszonyul Joe Biden amerikai elnök Kínával szembeni kemény hozzáállásához.
"A kérdés az, hogy új konfliktus kialakulásához vezet-e, ha Kína féken tartásáról beszélünk? Szükségünk van-e egy új ellenfélre?" - fogalmazott a német politikus.
Hozzátette: az európai válasz erre a kérdésre óvatos, mivel igaz, hogy Kína versenytárs és rendszerszintű rivális, amelynek más a társadalmi modellje, de egyben partner is különösen olyan ügyekben, mint a klímaváltozás.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint Biden új hidegháborúba próbálja-e belesodorni Európát Kínával, Armin Laschet azt mondta: az amerikai elnöknek igaza van, amikor Kínát a Nyugattal szembeni egyik legnagyobb kihívásként tartja számon, például az új technológiák kifejlesztése terén, és Bidennek abban is igaza van, hogy meg kell erősíteni a demokráciák közötti együttműködést.
A Nyugatnak azonban el kell kerülnie, hogy a Kínával folytatott geopolitikai versengésében a hidegháborús mentalitás kerekedjen felül - mondta a CDU elnöke.
Hangsúlyozta: Németország soha nem fog visszariadni attól, hogy kritikus fontosságú ügyekkel foglalkozzon. "Nem vagyok azonban biztos abban, hogy ha mindig hangosan, agresszívan és nyilvánosan szót emelünk egy ország emberi jogi helyzete miatt, az valóban javulást eredményez-e" - fogalmazott.
Hozzátette: az emberi jogok terén "gyakran többet lehet elérni az egyes országok vezetőivel tartott magánbeszélgetéseken, mint ha ugyanerről sajtóértekezleteken beszélünk". Armin Laschet szerint a Nyugatnak kísérletet kell tennie arra, hogy Oroszországgal is észszerű kapcsolatot alakítson ki, mivel sem Európa, sem az Egyesült Államok érdekeit nem szolgálta Oroszország figyelmen kívül hagyása vagy lekicsinylése.
A CDU vezetője elismerően szólt arról, hogy Joe Biden Genfben tárgyalóasztalhoz ült Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Laschet az interjúban kifogásolta ugyanakkor, hogy Barack Obama volt amerikai elnök annak idején regionális hatalomként jellemezte Oroszországot.
A német politikus szerint ugyanis ez volt az egyik oka annak, hogy az elmúlt évtizedben feszültebbé vált a viszony Moszkva és a Nyugat között. Oroszország a világ legnagyobb országa és nukleáris hatalom - hangsúlyozta az interjúban Armin Laschet.
A CDU és a CSU közös kancellárjelöltje védelmébe vette az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték-beruházást, mondván: Németországnak több földgázra lesz szüksége az atomerőművek és a szénerőművek leépítése nyomán.
Laschet hozzátette azonban: a vezetékrendszernek nem szabad Ukrajna elleni geopolitikai eszközzé válnia, Ukrajna érdekeit meg kell védeni, és ha Oroszország ehhez nem tartja magát, az Északi Áramlat-2 megépítéséről szóló megállapodás alapjai "megszűnnek létezni".
Az Európai Unióról szólva Armin Laschet kijelentette, hogy mind szorosabb unióra van szükség, és több területen kell meghonosítani a minősített többségű szavazási rendszert, beleértve a külpolitikát.
Megerősített hatáskörű gazdasági biztosra is szükség van, és az EU-nak el kell indulnia a közös gazdaságpolitika felé is, nem lehet megállni a közös monetáris politikánál, emellett lépéseket kell tenni egy közös európai alkotmány kidolgozása felé - hangsúlyozta a CDU elnöke a Financial Timesnak adott interjúban.
