Az ellenzék azt állítja, Magyarország folyamatosan csúszik lefelé - az Eurostat adatai cáfolják a baloldalt

Az ellenzék azt állítja, Magyarország folyamatosan csúszik lefelé - az Eurostat adatai cáfolják a baloldalt
  • A magyar főváros a német szövettségi fővárost, Berlint is megelőzi vásárló-erő paritással korrigált gazdasági fejlettségben - számol be az Eurostat.
  • A Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és a Dél-Alföld fejlődött a legnagyobb a mértékben az elmúlt tíz évben.
  • Budapest pedig számos nyugat-európai nagyvárost megelőz.
  • Már csak három magyar régió tartozik a húsz legszegényebb közé az unióban – derül ki az Eurostat 2019-es adataiból.

Az uniós statisztikai hivatal által számolt egy főre jutó, vásárlóerő-paritással korrigált GDP alapján a magyar főváros 2019-ben nagyot lépett előre, az európai uniós átlag 151 százalékával már több német várost is megelőz, például Berlin, Hannover és Köln előtt jár fejlettségben - írja az Eurostat adataira hivatkozva a Világgazdaság.

Budapest fejlődése azonban nem egyedülálló a kelet-közép-európai térségben: Bukarest, Varsó, Pozsony és Prága a magyar fővárossal együtt a húsz leggazdagabb régió közé került volt tavalyelőtt.

A vidék Magyarországára továbbra is a lassú felzárkózás a jellemző, az elmúlt évtized adatai szerint a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld fejlődése volt a leggyengébb, 2010 óta mindössze 5 százalékkal kerültek feljebb.

Bár egyedül a közép-magyarországi régió fejlettsége haladja meg az uniós átlagot – egyértelműen a magyar főváros húzza föl a számokat –, a vidéki térségek közül az EU-s átlag 71 százalékával a Nyugat-Dunántúl áll a legjobban. A Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúl dinamikus fejlődését mutatja, hogy az évtized elején még az uniós átlag 57 százalékán állt, a 2019-es 67 százalékkal már számos olasz és görög régióval is helyet cserélt.

Szintén kiemelkedő felzárkózást produkált a korábban egyik legszegényebbnek számító dél-alföldi régió, amely a 2010-es 44 százalékról 2019-re 53 százalékig emelkedett. Ennek köszönhetően a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék alkotta térség ma már nem szerepel a húsz legszegényebb területi egység között.

A dél-európai gazdaságok problémáit is jól mutatja, hogy miközben a Dél-Alföld és Szicília között csaknem 20 százalékpontos fejlettségbeli különbség volt az évtized elején, a délolasz tartomány 5 százalékos előnye ma már ledolgozhatónak tűnik.

A magyarországi térségek ezzel együtt is talán leglátványosabb előrelépését Észak-Magyarország produkálta, amely korábban az uniós átlag 40 százalékát sem érte el, de a jelenlegi felzárkózási ütemmel hamarosan kikerülhet a legszegényebbek húszas csoportjából.

A foglalkoztatottsági adatok alapján is hasonló a tendencia. Magyarországon 2010-ben szinte minden régióban 10 százalék fölött volt a munkanélküliség. Ezen belül a legmagasabb, 16 százalékos Észak-Magyarországon volt az arány, ám ez tavaly már mindössze 5 százalékot tett ki.

Pedig a koronavírus-járvány 2020-ban mély nyomott hagyott a gazdaságban és a foglalkoztatottságban is. A munkaerőpiac stabilitását erősíti, hogy az ország számottevő részén 5 százaléknál nem volt nagyobb az állástalanok aránya. Azonban az Észak-Alföld gazdasági problémái itt is visszaköszönnek, a korábban is a legrosszabb munkaügyi adatokkal rendelkező térséget sújtotta a leginkább az elmúlt év, amit a 7,3 százalékos munkanélküliségi ráta is jól mutat.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-05-19 | 10:30
Akkor ennyit az új hidegháborús izmozásról: Biden zöld utat adhat a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 vezetéknek

Akkor ennyit az új hidegháborús izmozásról: Biden zöld utat adhat a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 vezetéknek

  • A harcias hidegháborús retorika ellenére Joe Biden a sajtóhírek szerint áldását adja a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 megépítésére.
Biznisz 2021-07-04 | 13:59
Rég várt fordulat: Magyarország nettó hitelezővé válhat a következő években

Rég várt fordulat: Magyarország nettó hitelezővé válhat a következő években

  • A magyar gazdaságirányítás tudatosan törekedett arra, hogy leépítse az ország devizában (főként dollárban, euróban és japán jenben) fennálló adósságát.
  • Ugyanis annál sérülékenyebb egy ország, minél több devizaadóssága van.
  • És fordítva: annál inkább a saját lábán áll és válságálló, amikor az államadóság nagyobb aránya nemzeti fizetőeszközben (magyarul: forintban) áll.
Biznisz 2021-05-18 | 14:51
Az ellenzék képtelen igazat mondani - járvány okozta válság ide vagy oda, a gazdaság is növekszik, és a magyarok megtakarításai is folyamatosan nőnek

Az ellenzék képtelen igazat mondani - járvány okozta válság ide vagy oda, a gazdaság is növekszik, és a magyarok megtakarításai is folyamatosan nőnek

  • Miközben nem telik el nap, hogy a baloldali ellenzék ne siránkozna azon, Magyarország teljesen tönkrement, az adatok nagyon mást mutatnak.
  • Folyamatosan nő a lakosság nettó pénzügyi vagyona, a folyószámlabetétben tartott összegek, a háztartások állampapír-, és a magyarok által birtokolt részvények mennyisége valamint a befektetési jegyek összege.
Biznisz 2022-02-17 | 15:46

Átjátszó: az MSZP-s pártvagyon privatizálása, széthordása és magánosítása

  • Nem csak a fővárosi, óbudai vagy VIII. kerületi baloldali politikusoknak minta a Városháza jutalékos rendszere.
  • A baloldalon vannak, akik nem a közvagyont, hanem a saját pártjukat lopják meg.
Bel 2021-05-14 | 19:00
Újabb hazugságot gyűrt maga alá az igazság: az Átlátszó statisztikai adatokkal bizonyította be, nem halt meg 30 ezer magyar a koronavírus-járványban

Újabb hazugságot gyűrt maga alá az igazság: az Átlátszó statisztikai adatokkal bizonyította be, nem halt meg 30 ezer magyar a koronavírus-járványban

  • A baloldal örömmámorban úszott tavasszal a halálozási adatok láttán: folyamatosan azt harsogták, tízezrek pusztultak bele a koronavírus-járványba a kormány elhibázott védekezése miatt. Az ellenzéki képviselők gyilkosozták a kormány tagjait.
  • A 25.000-es számnál közös gyertyagyújtással emlékeztek a Kossuth téren, Jakabtól Gyurcsányig.
  • A baloldali ellenzék minden emberi méltóságon túllépve, a gyászolók érzelmeit otrombán felhasználva sokkolta a méltatlan halálpornóval az országot. Hű segéderő volt ebben a törekvésükben az ellenzéket kritika nélkül kiszolgáló liberális propagandamédia.
  • Eközben szintén közös oltásellenességükkel bizalmatlanságot szítottak az emberekben a keleti vakcinákkal szemben. Ennek következtében sokan elutasították a kínai és az orosz oltást is. Többen közülük belehaltak abba, hogy elhitték a baloldal oltásellenes szólamait, köztük a DK politikusai.
  • Az ellenzéki Átlátszó cáfolja a baloldal sokkloló halálkampányát: a többlethalálozás vizsgálatakor összehasonlította az elmúlt 5 év halálozási statisztikáit és a 2021-es év I. negyedévének halálozási statisztikáival.
  • Cikkükben kimutatják: a számok alapján 2021 első negyedévében 5.424-gyel többen haltak meg a 2015–2019-es évek első negyedévének átlagához képest, 8.335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest.
  • Mivel 2021 első negyedévében a regisztrált koronavírusos áldozatok száma ennél több volt (egészen pontosan: 11.738), így kijelenthető, hogy a nyilvántartásban szereplő COVID-halottak száma valóban magasabb, mint ahány honfitársunknak ténylegesen a vírus okozhatta a halálát.