- A magyar főváros a német szövettségi fővárost, Berlint is megelőzi vásárló-erő paritással korrigált gazdasági fejlettségben - számol be az Eurostat.
- A Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és a Dél-Alföld fejlődött a legnagyobb a mértékben az elmúlt tíz évben.
- Budapest pedig számos nyugat-európai nagyvárost megelőz.
- Már csak három magyar régió tartozik a húsz legszegényebb közé az unióban – derül ki az Eurostat 2019-es adataiból.
Az uniós statisztikai hivatal által számolt egy főre jutó, vásárlóerő-paritással korrigált GDP alapján a magyar főváros 2019-ben nagyot lépett előre, az európai uniós átlag 151 százalékával már több német várost is megelőz, például Berlin, Hannover és Köln előtt jár fejlettségben - írja az Eurostat adataira hivatkozva a Világgazdaság.
Budapest fejlődése azonban nem egyedülálló a kelet-közép-európai térségben: Bukarest, Varsó, Pozsony és Prága a magyar fővárossal együtt a húsz leggazdagabb régió közé került volt tavalyelőtt.
A vidék Magyarországára továbbra is a lassú felzárkózás a jellemző, az elmúlt évtized adatai szerint a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld fejlődése volt a leggyengébb, 2010 óta mindössze 5 százalékkal kerültek feljebb.
Bár egyedül a közép-magyarországi régió fejlettsége haladja meg az uniós átlagot – egyértelműen a magyar főváros húzza föl a számokat –, a vidéki térségek közül az EU-s átlag 71 százalékával a Nyugat-Dunántúl áll a legjobban. A Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúl dinamikus fejlődését mutatja, hogy az évtized elején még az uniós átlag 57 százalékán állt, a 2019-es 67 százalékkal már számos olasz és görög régióval is helyet cserélt.
Szintén kiemelkedő felzárkózást produkált a korábban egyik legszegényebbnek számító dél-alföldi régió, amely a 2010-es 44 százalékról 2019-re 53 százalékig emelkedett. Ennek köszönhetően a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék alkotta térség ma már nem szerepel a húsz legszegényebb területi egység között.
A dél-európai gazdaságok problémáit is jól mutatja, hogy miközben a Dél-Alföld és Szicília között csaknem 20 százalékpontos fejlettségbeli különbség volt az évtized elején, a délolasz tartomány 5 százalékos előnye ma már ledolgozhatónak tűnik.
A magyarországi térségek ezzel együtt is talán leglátványosabb előrelépését Észak-Magyarország produkálta, amely korábban az uniós átlag 40 százalékát sem érte el, de a jelenlegi felzárkózási ütemmel hamarosan kikerülhet a legszegényebbek húszas csoportjából.
A foglalkoztatottsági adatok alapján is hasonló a tendencia. Magyarországon 2010-ben szinte minden régióban 10 százalék fölött volt a munkanélküliség. Ezen belül a legmagasabb, 16 százalékos Észak-Magyarországon volt az arány, ám ez tavaly már mindössze 5 százalékot tett ki.
Pedig a koronavírus-járvány 2020-ban mély nyomott hagyott a gazdaságban és a foglalkoztatottságban is. A munkaerőpiac stabilitását erősíti, hogy az ország számottevő részén 5 százaléknál nem volt nagyobb az állástalanok aránya. Azonban az Észak-Alföld gazdasági problémái itt is visszaköszönnek, a korábban is a legrosszabb munkaügyi adatokkal rendelkező térséget sújtotta a leginkább az elmúlt év, amit a 7,3 százalékos munkanélküliségi ráta is jól mutat.
