- Az egészségügyben radikális privatizációt lát szükségesnek a baloldal jelöltje.
- Azt is elmondta, sajnálja, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj ötlete végül nem került bevezetésre a hazai egészségügyben, mert az egészségügy üzlet.
- Majd fűszoknyás, mojito-koktélos lányokat vizionált a kórházakba, mondván akinek van erre pénze, ezt is megengedhetné magának.
Márki-Zay Péter támogatja a vizitdíjat, és problémának tartja, hogy ez tabutéma. A baloldal miniszterelnök-jelöltje több rendezvényen és lakossági fórumon is megosztotta az elképzeléseit az egészségügy kérdéseiről – olvasható az Origo cikkében.
"Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabu. Mint ahogy bármiféle piacosítás. Nagy hiba" – idéz a lap a baloldali miniszterelnök-jelölt 2020 őszén a Gellért Szállóban elhangzott beszédéből. Az Origo emlékeztet, a Fidesz-KDNP 2007-ben emelte fel a szavát a Gyurcsányék által bevezetett tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj ellen.
Ez utóbbit minden alkalommal be kellett fizetni, amikor egészségügyi szolgáltatást szeretett volna igénybe venni bárki. Ezen díjak bevezetése a baloldal politikájának iskolapéldája volt: 2007-re szinte bedöntötte a gazdaságot a Medgyessy-Gyurcsány-kabinetek felelőtlen költekezése, a költségvetésben támadt lyukakat pedig az emberek megsarcolásával akarták betömködni. A Fidesz-KDNP azonban útját állta ennek: aláírásokat gyűjtöttek, elérték, hogy a köztársasági elnök kiírja a népszavazást a kérdéskörben, és az emberek több mint 80 százaléka pedig a bevezetett díjak megszüntetésére voksolt.
Gyurcsány Ferenc még a szociális népszavazás előtt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új betegágyainak átadásán tisztességes és fair osztozkodásnak nevezte, hogy mindenki fizet járulékot, de aki igénybe is veszi az ellátást, annak vizitdíjat és kórházi napidíjat kell fizetnie.
A bukott miniszterelnök szerint akkor az volt a vita tárgya, hogy "a gyógyítás költségeinek egy-két százalékához járuljon-e hozzá a közvetlen igénybevevő, vagy fizessen mindent az, aki adót fizet".
Gyurcsány korábbi érvelése szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit manapság Márki-Zay Péter mond: az ingyenesség látszata a volt kormányfő szerint a politika szirénhangja, elhitet valamit, ami illúzió, abból pedig soha nem épült időt álló rendszer. Ez is bizonyítja, hogy a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje azonosult Gyurcsányék elképzeléseivel, aminek lényege a privatizáció, az üzleti alapú egészségügyi ellátás bevezetése – írja a cikk. Márki-Zay Péter egyébként a fent említett 2020-as beszédében többet is elárult arról, hogy milyen egészségügyet képzel el: "A paraszolvencia kivezetése egy nagyon pozitív cél, Orbán Viktor is megjelölte, ennek nyilván az egyik megoldása, ha megfizetik az orvosokat, de ez nem elég. Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak"
Aki nem tud fizetni, azt az út szélén hagyják
A baloldal kormányfőjelöltje rendszeresen az amerikai egészségügyi ellátást hozza fel követendő példaként, amely egyébként valóban kiválóan működik a leggazdagabbak számára. A kezelések és a gyógyszerek rendkívül drágák, ha pedig nem fizet a biztosító, akkor az állampolgárnak kell fizetnie a kezelést, ha bírja.
Ha nem bírja, akkor senki nem fizeti ki helyette, vagyis lényegében az út szélén hagyják. Hiába létezik gyógymód valakinek a krónikus betegségére, legyen szó példának okáért rákról, ha nem tud fizetni az illető a kezelésért, akkor meghal, az állam nem segít.
Ennél is problémásabb, hogy nemcsak a legszegényebbek, de gyakran a középosztálybeliek sem mindig engedhetnek meg maguknak esetenként alapvető gyógyszereket sem. Ha például speciális típusú asztma elleni inhalátorra vagy inzulinra van szükség, akkor ez havi több ezer dollár (több százezer forintnyi) tétel is lehet. Márki-Zay Péter azonban ezekről inkább hallgat.
Ha valakinek fedezi biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár – próbálta érzékeltetni a privatizált egészségügy előnyeit a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje az elmúlt hónapokban többször is kifejtette, szerinte hogyan alakíthatnák át a magyar egészségügyet. Az egyik ilyen alkalom 2021. novemberében egy gárdonyi lakossági fórumra esett. Ekkor épp az Amerikai Egyesült Államokban működő rendszer előnyeit sorolta, amelyet saját példáján keresztül ismer és ami szerinte "Magyarországon is működne".
Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi" – érvelt Márki-Zay Péter arra vonatkozóan, hogy milyen előnyökkel járhatna, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat magánszolgáltatóknak szervezne ki az állam. Hozzátette: "és ez Magyarországon is működne". Mint fogalmazott: "a magánrendelőkben érdekes módon azonnal van időpont".
Márki-Zay: Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió
A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem először érvel a fizetős egészségügy mellett. "Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió" – hangoztatta Márki-Zay Péter egy korábbi interjújában.
A Mediaworks Hírcentrum által szemlézett tavaly nyári beszélgetésen, amelyet Vona Gábor készített az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay így fogalmazott:
"A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet. Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek. Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió. (…) Maga a modell, amit ideálisnak látok az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell."
Gyurcsányi példa
A Hírcentrum felidézte Gyurcsány Ferenc 2006-os beszédét, amelyet a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új épülettömbjének avatása előtt mondott: Az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni, mert akkor zsákutcába jutunk."
Az akkori miniszterelnök azt is elmondta: "Nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel. Amíg csak a közepesen szegény és közepesen gazdag társadalom van jelen vásárlóként a rendszerben, addig az orvosok nem tudnak drágább, több, jobb szolgáltatást eladni. Biztosításalapúvá kell tenni a rendszert, és ki kell nyitni a rendszert, hogy Európának is szolgáltatást tudjon nyújtani" – fogalmazott Gyurcsány.
