A Szeged Határrendészeti Kirendeltség és a Készenléti Rendőrség járőrei a cseh rendőrökkel együttműködve 2021. december 9-én 13 óra 15 perckor 16 határsértőt tartóztattak fel Mórahalom külterületén.
Ellenőrzésük során a csoport tagjai afgán állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.
A határsértőkkel szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el.
1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt.
1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 1988–89-ben osztályvezető-helyettesként.
Ő volt a MSZMP főcenzora a hanyatló kádárizmusban.
Az 1961-ben elfogadott új büntető törvénykönyvben dekriminalizálták Magyarországon az azonos neműek szexuális kapcsolatát. (Előtte egy évig terjedő börtönnel büntették.)
1989-ig azonban a rendőrség és az állambiztonság megfigyelte és nyilvántartásba vette, elsősorban a meleg férfiakat. Zsarolás útján gyakran többeket beszerveztek ügynöknek.
Lendvai Ildikó az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.
2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségétől.
A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt.
A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották.
A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről.
2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig.
A DK-s Szaniszló Sándor a veszélyhelyzeti különleges jogrendet kihasználva ingatlanok beépíthetőségének megemelését tervezte.
Miután észlelte, hogy a saját baloldali frakciójában sincsen meg a többsége, visszavonta az előterjesztést.
Amellett azonban kitart, hogy egy vállalkozó 750 lakásos társasházfejlesztést valósíthasson meg egy, még át nem minősített telekegyüttesen.
A vállalkozó ezzel az ötletével a korábbi, fideszes városvezetést is megkereste, de ők nem támogatták az ötletét, mert jelentős infrastruktúra-fejlesztést igényelne az építkezés.
Szaniszló az a gyurcsányista oltásellenes polgármester, aki a kerületből visszaküldte a kínai vakcinákat a pandémia közepén.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjeinek a Kínának küldött közös levelet is több mint két hétbe került összehozni.
Ha ilyen hatékonysággal dolgoznak, Magyarország a jövőben belefullad a dugókba.
A levél jelentős visszakozás a korábbi harcos retorikához képest, és a korábbi keménykedés ellenére minden elemében fel is lágyult.
Olyan szemforgató mondatok szereplenek benne, hogy "A közelmúlt eseményei ugyanakkor sajnálatosan árnyékot vetettek a Kínai Népköztársaság és Magyarország sok szálon futó kapcsolatainak fejlődésére."
Ha valami árnyékot vetett a kapcsolatok fejlődésére, az Karácsonyék bohóckodó utcanév-átváltoztatása volt a IX. kerületben, amit a kínaiak barátságtalan gesztusként értékeltek.
