A beoltottak száma 6 162 758 fő, közülük 5 870 466 fő már a második oltását is megkapta, 2 790 263 fő pedig már a harmadik oltást is felvették.
4311 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 161 879 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.
Elhunyt 224 többségében idős, krónikus beteg.
A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 938 836 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 187 208 fő.
7568 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 618-an vannak lélegeztetőgépen.
Az Oltási akcióban már összesen 1 millió 170 ezren vettek fel oltást, közülük 956 ezren már a megerősítő harmadik oltást vették fel és 138 ezer eddig oltatlan ember is úgy döntött, hogy felveszi az első oltását.
A sikerre való tekintettel a kormány újabb egy héttel meghosszabbította az Oltási akciót, így december 12. vasárnapig továbbra is akár előzetes időpontfoglalás nélkül is lehet menni az oltópontokra reggel 7 óra és este 19 óra között.
A kórházak december 12. vasárnapig megemelt oltási kapacitással várják az érkezőket akár az első, akár az elmaradt második, vagy a megerősítő harmadik oltásra.
Az oltatlanok előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra, ez esetben regisztrációjukat a helyszínen végzik el. Akik időpontfoglalás nélkül érkeznek, azokat érkezési sorrendben fogják beoltani. Aki előzetesen regisztrált és foglalt az interneten időpontot az elkerülheti a várakozást.
A beoltottak száma 5 986 727 fő, közülük 5 764 573 fő már a második oltását is megkapta, 1 millió 475 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.
8394 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 931 414 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.
Elhunyt 132 többségében idős, krónikus beteg, a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 815 845 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 83 818 főre emelkedett.
4990 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 488-an vannak lélegeztetőgépen.
A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint péntek reggel 5.30-tól szombat reggelig 196, szombat reggeltől vasárnap reggelig 111, vasárnap reggeltől hétfő reggelig 248 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron a katonák és rendőrök.
1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt.
1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 1988–89-ben osztályvezető-helyettesként.
Ő volt a MSZMP főcenzora a hanyatló kádárizmusban.
Az 1961-ben elfogadott új büntető törvénykönyvben dekriminalizálták Magyarországon az azonos neműek szexuális kapcsolatát. (Előtte egy évig terjedő börtönnel büntették.)
1989-ig azonban a rendőrség és az állambiztonság megfigyelte és nyilvántartásba vette, elsősorban a meleg férfiakat. Zsarolás útján gyakran többeket beszerveztek ügynöknek.
Lendvai Ildikó az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.
2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségétől.
A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt.
A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották.
A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről.
2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig.
