"Ha megnézzük az Európai Unió tagállamait, az Eurostat adatai közül kiválasztjuk az építőanyag árakat és öt évre visszamenőleg összevetjük, az jön ki, hogy az országok többségében tíz-tizenöt százalékos volt az átlagos növekedés. Kivéve Magyarországot és Romániát, ahol harminc százalékos" - mondta a GVH vezetője a növekedés.hu portálnak adott interjúban.
A Versenyhivatal a helyzet miatt munkacsoportot állított fel, ami a kartellezést vizsgálja, de az elnök felhívta a figyelmet, hogy az csak az egyik lehetőség a piac torzítására.
Rigó szerint a nagy cégek a gazdasági erőfölényükkel is visszaélhetnek illetve a piac akkor is működhet rosszul, ha két-három nagy cég diktál. Példaként említette, hogy "vannak olyan termékek is, amelyekre igaz, hogy egy tulajdonoshoz vagy bánya-üzemeltetőhöz kötődik az éves kitermelt mennyiség 80-85 százaléka. És ha ez a helyzet, akkor nyilván ő a termelés mennyiségével, az ár meghatározással, az exportteljesítményével nagyon komolyan tudja befolyásolni a magyar piacot."
"A vásárlók borzasztóan nagy kiszolgáltatottságra panaszkodnak. Elmennek építőipari anyagokat vásárolni, és nem kapnak árlistát, az építőanyag árak nem transzparensek. Már ott tartunk, hogy megjelentek a napi árak, sőt már félnapi árak is vannak. Árajánlatot kér a vevő, de mire befut a megrendelés és kiszállítják, eltelik pár munkanap, közben változik az ár. Az eladó majdhogy nem zsaroló pozícióban van, közli az új árat, a vevőnek pedig pillanatok alatt el kell döntenie, megveszi-e az árut magasabb áron, vagy elszállítják máshova" - mondta a GVH elnöke.
