- A kicsik a létükért futnak versenyt az idővel, a DK és a Jobbik uralja az ellenzéki térfelet.
- Az MSZP 5% alatt, a Momentum épphogy 5%-on.
- Így csak a DK-n és a Jobbikon múlik, kit tesznek lélegeztető-gépre a következő parlamenti ciklusban.
- Hogy a Momentum 5%-on vegetál, arra nemrég azt mondta Fekete-Győr, őt nem érdeklik a pártok által manipulált közvélemény-kutatások.
- Csakhogy hónapok óta ez a lassú momentumos sorvadás a tendencia az összes kutatóintézetnél.
- Fekete-Győr pártjának lejtmenete nem választható el attól, hogy személye már inkább gyengíti a Mometumot, mint erősíti.
- Kínos és buta elszólásai, valamint a Partizánban megmutatott öntudatlan öngyilkossága maradék tekintélyét is lerombolta a Momentumon belül és azon kívül is.
2021. június végén, július elején az IDEA Intézet mérése szerint a hat együttműködő ellenzéki párt (DK+Momentum+Jobbik+MSZP+LMP+P) közös listája a teljes, választókorú népességen belül egy százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt.
Az ellenzék 37, a kormánypárt pedig 36 százalékon áll. Az elmúlt hónaphoz képest mindkét tömb támogatottsága csökkent, de nem azonos mértékben.
Míg a kormányzópártnál elhanyagolható mértékű, 1 százalékpontos apadásról beszélhetünk, addig az ellenzéki lista esetében a csökkenés hibahatár körüli, 3 százalékpont. Az ellenzéki pártszövetség közös listájának támogatottság-változása úgy következett be, hogy egyrészt mindkét jelentősebb parlamenten kívüli párt (MKKP, Mi Hazánk) szavazótábora növekedett, másrészt emelkedett a bizonytalanok aránya is.
Az ellenzéki szavazók egy része tehát elbizonytalanodott, önmagában az tehát, hogy ezek a pártok együtt indulnak a 2022-es választáson, egy előválasztási kampányban nem tud új szavazókat mobilizálni.
Az ellenzéki tábor elbizonytalanodására utal, ha a legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók szavazói rétegét vizsgáljuk.
Ott ugyanis megfordult az erősorrend, és mindössze 1 százalékponttal, de a Fidesz–KDNP vezet. Mindez úgy következett be, hogy támogatottsága jottányit sem változott, ugyanakkor az ellenzéki listára 3 százalékponttal kevesebben szavaznának, mint egy hónappal korábban.
Nem a Fidesz erősödik tehát, hanem az ellenzéki lista vonzereje csökkent az elmúlt időszakban. A választáson biztosan résztvevő preferenciával rendelkezők körében a parlamenten kívüli kisebb pártok együttes támogatottsága 8 százalék, ami olyan érdemi szavazói csoportot jelent egy kiélezett választási küzdelemben, ami ronthatja az ellenzék győzelmi esélyeit. Jól látszik az ellenzéki pártok támogatottságának alakulásából, hogy szokatlan módon, egyszerre három párt (Jobbik, Momentum, MSZP) választottsága is csökkent – igaz 1–1 százalékponttal.
A Fidesz–KDNP esetében stabil, több hónapja állandó támogatottságról beszélhetünk a teljes népességben, és elhanyagolható, 1 százalékpontos növekedést a biztos szavazó pártot választók körében.
Az ellenzéki pártok közül 2021. június legvégén, július elején a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatottsága csökkent, a Demokratikus Koalíció támogatottsága nem változott (10%). A biztos szavazó pártot választók körében a két párt támogatottsága egyaránt 15%.
2021. július elején az előző hónaphoz képest a Momentum és az MSZP választottsága is 1 százalékponttal csökkent a teljes, választókorú népességen belül, így a Momentum visszaesett a parlamenti bejutás küszöbére. Az MSZP pedig – az IDEA Intézet mérései során először – nem egyszerűen a küszöb alá esett, de még a biztos szavazó pártot választókat tekintve sem éri el az 5 százalékot.
Az MSZP szövetségesének, a Párbeszédnek a támogatottsága nem változott, mint ahogy az LMP-é sem. Az ellenzéki pártok mechanikusan összeadott össztámogatottsága 32 százalék a teljes választókorú népesség szegmensében, vagyis hajszálra megegyezik a Fidesz−KDNP támogatottságával.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom 3−3 százalék pontot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a teljes választókorú népesség csoportját vizsgálva, vagyis mindkét párt támogatottsága 1–1 százalékponttal növekedett.
Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 30 százalék. Bármilyen módon is vizsgáljuk a kormánypárt és az ellenzéki pártok támogatottságát rendkívül kiélezett, szoros küzdelmet látunk, ugyanakkor kitűnik, hogy az ellenzéki pártok közös listájának támogatottsága az előválasztási kampányban egyelőre nem tud többletszavazókat hozni. Ahhoz, hogy érdemi győzelmi esélyei legyenek a jelenlegi ellenzéknek, ki kell alakulnia az egy közös listának, ki kell választani az egy egyéni képviselőjelöltet, és meg kell nevezni a mindenki által támogatott miniszterelnök-jelöltet – áll a kutatásban.
