- Alekszander Vucsics a találkozót követően hangsúlyozta: a nyugat-balkáni térség stabilitásának kiépítésében fontos szerepet vállalt Magyarország, amiért nagyon hálásak.
- Vucsics rámutatott, hogy a magyar kormány politikája milyen nagy hatással van arra, hogy a vajdasági magyarok és a szerbek viszonya az utóbbi időben kiválónak mondható.
- Nemzeti alapú konfliktusok az utóbbi években nem történtek Vajdaságban.
Magyarország minden támogatást megad Szerbiának az európai uniós tagság elnyeréséhez, és ha Magyarországnak lesznek nehézségei, számíthat Szerbiára – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Belgrádban, ahol a szerb államfővel folytatott megbeszéléseket.
"A közép-európai államok vezetőinek fel kell ismerni azt, hogy a rövid távú érdekeket felülírja a sorsközösség. Ez a hozzáállás garantálhatja a térség jövőbeni biztonságát és stabilitását" – hangzott el Belgrádban Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics közös sajtótájékoztatóján.
A magyar miniszterelnök és a szerb elnök egyaránt hangsúlyozta, a személyes barátság és jó viszony mellett a két ország közötti gyümölcsöző gazdasági együttműködés is meghatározza azt, hogy a történelem során – az élet minden területére kiterjedően – még soha nem voltak ilyen jók a kapcsolatok.
Vucsics elnök szerint a szerb nép soha nem fogja elfelejteni, hogy Orbán Viktor és a magyar diplomácia az utóbbi időben gyakran a kritikák kereszttüzébe kerülve is kiállnak Szerbia EU-csatlakozásának felgyorsítása mellett, és nem mulasztják el az alkalmat, hogy Brüsszelben és minden nemzetközi fórumon hangsúlyozzák: az Európai Unió nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül.
A geopolitikában nincs légüres tér, ezért ha az Európai Unió nem valósítja meg a Nyugat-Balkán integrációját, akkor más fog a helyére lépni.
Vucsics rámutatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Magyarország egyre szorosabb kapcsolatot tart fenn Szerbiával kereskedelmi értelemben is. "A magyar cégek 16 nagyberuházást hajtottak végre Szerbiában az elmúlt év során" – emelte ki Orbán Viktor, ezzel kapcsolatban pedig a két vezető azt is hangsúlyozta, hogy ebből 13 beruházás nem a Vajdaságban, hanem délebbre, szűkebb Szerbiában jött létre.
Vucsics rámutatott, hogy a magyar kormány politikája milyen nagy hatással van arra, hogy a vajdasági magyarok és a szerbek viszonya az utóbbi időben kiválónak mondható. Nemzeti alapú konfliktusok az utóbbi években nem történtek Vajdaságban.
Vucsics ezzel kapcsolatban elismerően szólt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szerepéről, akinek bátor és realisztikus hozzáállása is segítette ezt a folyamatot. Míg Orbán arra mutatott rá, hogy országa csatlakozásakor Lengyelország volt a kulcsország – nélküle a térség többi állama sem válhatott volna az EU tagországává –, a Nyugat-Balkáni térség csatlakozásának kulcsországa Szerbia.
A magyar miniszterelnök szerint az EU döntéshozói nem is látják minden esetben tisztán, hogy az unió szempontjából talán fontosabb Szerbia taggá válása, mint Szerbia szempontjából. A térség országainak felvételével új energiák jelennének meg a közösségben, melyek meghatároznák és pozitívan befolyásolnák az egész térség jövőjét.
Vucsics a találkozót követően hangsúlyozta Magyarország szerepét a régióban, mondván, stabilizáló tényezőként szerepel, és a környező országok is így gondolnak rá. Megköszönte továbbá Orbán támogatását Szerbia európai útján. – A magyarok ezért is mindig számíthatnak a szerbek barátságára – hangsúlyozta.
Vucsics kiemelte a vasúthálózat jelentőségét. A szerb államfő elmondta, hogy őszig elkészül a Belgrád–Budapest vasútvonal Belgrád és Újvidék közötti szakasza, majd pedig az elkövetkező három évben Szabadkáig ér a gyorsvasút, mely valójában nemcsak a két országot köti össze, hanem az Isztambultól Bécsig terjedő vasútvonal jelentős szakasza lesz. Hozzátették, hogy a gázvezetékek összekapcsolása is rendkívül fontos lépés volt a közelmúltban.
Míg korábban volt idő, amikor Szerbia csak Magyarország irányából kaphatott gázt, a helyzet megfordulhat, de készek egymást kölcsönösen kisegíteni ezen a téren is.
Orbán arra is kitért, hogy az elmúlt másfél évben a koronavírus zárójelbe tette a legégetőbb problémát a világon: a migráció kérdését. Véleménye szerint Szerbia ebből a szempontból is kulcsfontosságú. Utalt rá, hogy Afganisztánban ismét olyan a helyzet, hogy naponta ezrek kelnek útra és ez Szerbia irányából újabb migrációs nyomást jelenthet már a közeljövőben.
Beszéltek arról is, hogy kölcsönösen elismerik egymás oltási bizonylatait és mára ismét dolgozik minden határátjáró a két ország között. A jövőben zökkenőmentessé szeretnék tenni a határátlépést is az ingázók számára.
