Továbbra is a farok csóválja: a nagyvállalatok lobbizása tesz keresztbe az EU céljainak

Továbbra is a farok csóválja: a nagyvállalatok lobbizása tesz keresztbe az EU céljainak
  • Csúszik a fenntartható fejlődést és az emberi jogok tiszteletét és a környezetvédelmet kikényszerítő EU-s szabályozás Európában.
  • Az ok prózai: a nagyvállalatok lobbistái minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.
  • Közben egy ellenlobbi azért dolgozik, hogy az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgozzanak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.
  • Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."

Didier Reynders igazságügyi biztos 2020 áprilisában elkötelezte magát egy olyan uniós jogalkotási kezdeményezés mellett, amely az európai vállalatok számára kötelező emberi jogi és környezetvédelmi "átvilágítást" ír elő - írja az EUObserver.

A bejelentés az Európai Bizottság tanulmányát követte, amely arra a következtetésre jutott, hogy az önkéntes "vállalati társadalmi felelősségvállalási" intézkedések hosszú évek óta nem biztosítják a környezet és az emberi jogok védelmét a globális ellátási láncokban.

A Bizottság az európai zöld megállapodásban és a kereskedelempolitikai felülvizsgálatban kötelezettséget vállalt az uniós ellátási láncok fenntarthatóbbá tételére. Világszerte több mint 500 000 ember és 700 civil társadalmi szervezet fejezte ki támogatását a törvény mellett.

A Corporate Europe Observatory (CEO), az Európai Koalíció a Vállalati Igazságosságért (ECCJ) és a Föld Barátai Európa által nemrégiben közzétett jelentésből kiderül, hogy miért késik ez a javaslat: a vállalati lobbisták minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.

Több nagyvállalati lobbiszervezet, mint például a BusinessEurope, egyenesen ellenségesnek mutatkozik a fenntartható vállalatirányítási irányelvvel szemben.

Látszólag együttműködő vállalati lobbicsoportok, mint például az Európai Kakaószövetség és a CSR Europe, szintén megpróbálták felhígítani azt a törvényt, amelynek célja a visszaélések megelőzése és az áldozatok igazságszolgáltatásának biztosítása.

Ahogy Claudia Saller, az ECCJ igazgatója mondta: "Sok vállalat és vállalati lobbijuk kétarcú játékot játszik. Támogatónak tűnnek azzal, hogy a nemzeti jogszabályok helyett uniós jogszabályt követelnek, ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a fékre lépjenek, és a lehető leginkább fogatlaná [beszélytelenné] tegyék a leendő uniós jogszabályt".

Új jogi kiváltságok

Eközben egy másik intenzív lobbikampány hatására - amelyet a Corporate Europe Observatory hétfőn (június 28-án) közzétett új jelentése ismertet - az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgoznak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.

Az információszabadságra vonatkozó kérelmek révén megszerzett dokumentumok tucatjait elemezve a jelentés feltárja, hogy a német Commerzbankhoz hasonló bankok, lobbicsoportok, mint a francia nagyvállalatok szövetsége, a BusinessEurope, valamint vállalati jogászok és lobbitanácsadó cégek olyan új jogi rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné az ipar számára, hogy az uniós tagállamokkal folytatott viták rendezése során megkerülje a nemzeti bíróságokat.

A nagyvállalatok legfontosabb követelése egy új uniós bíróság létrehozása a vállalatok számára, valamint további anyagi jogok biztosítása, amelyek végső soron visszatarthatják a kormányokat a közérdekű szabályozástól.

A vállalati lobbisták 2019-ben és 2020-ban legalább egy tucat találkozót tartottak az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységével, a Pénzügyi Stabilitás, Pénzügyi Szolgáltatások és Tőkepiaci Unió Főigazgatóságával (DG FISMA).

A nagyvállalatok a bizottsági postaládákat is elárasztották levelekkel és állásfoglalásokkal, amelyekben egy új vállalati bíróság létrehozását követelték. A vállalati vezetők nagy horderejű rendezvényeken ismételten hangoztatták, hogy az EU-ban nincs elég jogi védelem a vállalkozások számára.

Ahogy az EuroChambres, az Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége világossá tette: "A vállalatok nem ellenzik azokat az intézkedéseket, amelyek a társadalom egésze számára fontos közös érdekeket védik, azonban ezek nem lehetnek hátrányosak a vállalkozások beruházásaira nézve".

Az ipar úgy akarja megváltoztatni az uniós jogot, hogy az tükrözze a nemzetközi beruházási jogban elterjedt vállalati szuperjogokat és a vad, spekulatív kárszámítási módszereket.

A Commerzbank és a Deutsches Akieninstitut szerint az olyan rendelkezéseket, mint a tisztességes és méltányos bánásmód, "kodifikálni, pontosítani és továbbfejleszteni" kellene az új uniós jogszabályokban. Ez azzal a kockázattal járna, hogy az EU-ban a közérdekű szabályozásokkal kapcsolatos költségek megnövekednének, ami megkönnyítené a vállalkozások számára a közpénzekből kifizetett nagy összegű kártérítések biztosítását.

Már önmagában az a tény, hogy az Európai Bizottság egy 2020. szeptemberi nem hivatalos dokumentumban mérlegelte ezeket a lehetőségeket - noha heves belső vita folyik -, mélyen aggasztó.

Először is azért, mert az új beruházási jogi normák és az ezek érvényesítésére szolgáló uniós szintű rendszer bevezetése elrettentheti és megakadályozhatja a kormányokat a közérdekű szabályozástól, ha javaslataikkal a nagyhatalmú gazdasági szereplők szembeszállnak.

Másodszor, a szakszervezetek, a fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek, amelyek ellenzik a befektetők új különleges jogait, bírálják a Bizottság civil társadalmi és vállalati aggodalmakkal kapcsolatos megközelítése közötti ellentétet.

Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-05-28 | 11:00
Formálódik a terhelt múltúak koalíciója, mászik vissza a komcsi mélyállam - 17 milliárdos hitelt adott a Questornak 2010 előtt az MFB elnökeként, később nem emlékezett erre, most naná, hogy most Dobrevet támogatja

Formálódik a terhelt múltúak koalíciója, mászik vissza a komcsi mélyállam - 17 milliárdos hitelt adott a Questornak 2010 előtt az MFB elnökeként, később nem emlékezett erre, most naná, hogy most Dobrevet támogatja

  • Zdeborszky György 2015-ben "nem emlékezett" arra, hogy 17 milliárdos hitelt nyújtott MFB-elnökként 2010 előtt a később csődbe ment cégnek.
  • Lassan már csak Laborcz Sándor, Szilvásy György és Galambos Lajos egykori NBH-vezető hiányzik a díszes kompániából, a TEAM Dobrevből.
Biznisz 2021-07-04 | 13:59
Rég várt fordulat: Magyarország nettó hitelezővé válhat a következő években

Rég várt fordulat: Magyarország nettó hitelezővé válhat a következő években

  • A magyar gazdaságirányítás tudatosan törekedett arra, hogy leépítse az ország devizában (főként dollárban, euróban és japán jenben) fennálló adósságát.
  • Ugyanis annál sérülékenyebb egy ország, minél több devizaadóssága van.
  • És fordítva: annál inkább a saját lábán áll és válságálló, amikor az államadóság nagyobb aránya nemzeti fizetőeszközben (magyarul: forintban) áll.
Biznisz 2021-08-19 | 17:27
Elviccelte gazdálkodását a Kétfarkú

Elviccelte gazdálkodását a Kétfarkú

  • A Momentum után a Kétfarkú Kutya Párt gazdálkodását sem tartotta megfelelőnek az Állami Számvevőszék.
Biznisz 2021-10-12 | 11:07
A baloldali oligarcha aznap délelőtt tett hűségesküt a baloldalnak, hogy délután az ügyészség megvádolta kenőpénzek elfogadásával

A baloldali oligarcha aznap délelőtt tett hűségesküt a baloldalnak, hogy délután az ügyészség megvádolta kenőpénzek elfogadásával

  • A tegnapi nap bejelentései értelmében érthetővé válik, miért volt fontos Bige László baloldali oligarchának, hogy kinyilvánítsa: bármit kész megadni akár Dobrev Klátának, akár Márki-Zay Péternek.
  • Bige László délelőtt ajánlkozott fel az ellenzéki miniszterelnök-jelölteknek, délután pedig kijött az ügyészség közelménye: a vádhatóság kétmilliárdos hűtlen kezeléssel vádolja a baloldali oligarchát.
  • Feltehetően előre értesült arról, megvádolja az ügyészég, így a baloldalt feltétlenül támogató nyilatkozatával elévágott a bejelentésnek.
Biznisz 2021-08-23 | 11:14
Szerdán a benzin 7, a gázolaj ára 5 forintot esik

Szerdán a benzin 7, a gázolaj ára 5 forintot esik

  • Szerdától 7 forinttal kell kevesebbet fizetni a benzin literjéért, a gázolaj ára pedig 5 forinttal csökken, tudta meg a holtankoljak.hu.
  • Így előbbi átlagára 438, utóbbié 435 forintra változik.
Biznisz 2021-07-14 | 13:52
Mélyszegénység: napi 15 ezres napszámért sem találnak dolgos kezet a gyümölcskertészetek

Mélyszegénység: napi 15 ezres napszámért sem találnak dolgos kezet a gyümölcskertészetek

  • A Balatonnál 350-400 nettóra is azt mondják a munkavállalók, ez a legkevesebb, amiért beállnak lángost sütni.
  • Mindeközben a baloldali ellenzék azt hazudja az embereknek, Magyarországon sosem látott mélyszegénység tombol.
Biznisz 2021-05-22 | 13:18

Az osztrák mezőgazdasági és turisztikai miniszter szerint a hús árának 30%-kal kellene magasabbnak lennie, és a kereskedők akciós húsár-képzését hibáztatja

  • A kereskedelem nyomást gyakorol az árakra. Ezen változtatni kell - mondta Köstinger a profil című hírmagazinnak.
Biznisz 2021-05-14 | 13:01
A Pfizer is Hollandiát használja arra, hogy dollármilliárdos nyereségét megkímélje az adózástól

A Pfizer is Hollandiát használja arra, hogy dollármilliárdos nyereségét megkímélje az adózástól

  • Hollandia Európa, de inkább a világ egyik legfontosabb adóparadicsoma.
  • Rendszeresen jelennek meg hírek, hogy nemzetközi nagyvállalatok és techmultik, mint az Apple, a Google, a Microsoft, az Amazon holland cégek közbeiktatásával milliárd dolláros adóelkerülést folytatnak évente.
  • A kifinomultabb megoldások egyszerre használnak ír, luxemburgi és holland cégeket az adóoptimalizáláshoz.
  • Friss kutatások szerint Hollandia a világ top3 adóparadicsomjának egyike.
  • Egy holland hírportál szerint a Pfizer is Hollandiában végez adóoptimalizálást.