- Csúszik a fenntartható fejlődést és az emberi jogok tiszteletét és a környezetvédelmet kikényszerítő EU-s szabályozás Európában.
- Az ok prózai: a nagyvállalatok lobbistái minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.
- Közben egy ellenlobbi azért dolgozik, hogy az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgozzanak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.
- Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."
Didier Reynders igazságügyi biztos 2020 áprilisában elkötelezte magát egy olyan uniós jogalkotási kezdeményezés mellett, amely az európai vállalatok számára kötelező emberi jogi és környezetvédelmi "átvilágítást" ír elő - írja az EUObserver.
A bejelentés az Európai Bizottság tanulmányát követte, amely arra a következtetésre jutott, hogy az önkéntes "vállalati társadalmi felelősségvállalási" intézkedések hosszú évek óta nem biztosítják a környezet és az emberi jogok védelmét a globális ellátási láncokban.
A Bizottság az európai zöld megállapodásban és a kereskedelempolitikai felülvizsgálatban kötelezettséget vállalt az uniós ellátási láncok fenntarthatóbbá tételére. Világszerte több mint 500 000 ember és 700 civil társadalmi szervezet fejezte ki támogatását a törvény mellett.
A Corporate Europe Observatory (CEO), az Európai Koalíció a Vállalati Igazságosságért (ECCJ) és a Föld Barátai Európa által nemrégiben közzétett jelentésből kiderül, hogy miért késik ez a javaslat: a vállalati lobbisták minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.
Több nagyvállalati lobbiszervezet, mint például a BusinessEurope, egyenesen ellenségesnek mutatkozik a fenntartható vállalatirányítási irányelvvel szemben.
Látszólag együttműködő vállalati lobbicsoportok, mint például az Európai Kakaószövetség és a CSR Europe, szintén megpróbálták felhígítani azt a törvényt, amelynek célja a visszaélések megelőzése és az áldozatok igazságszolgáltatásának biztosítása.
Ahogy Claudia Saller, az ECCJ igazgatója mondta: "Sok vállalat és vállalati lobbijuk kétarcú játékot játszik. Támogatónak tűnnek azzal, hogy a nemzeti jogszabályok helyett uniós jogszabályt követelnek, ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a fékre lépjenek, és a lehető leginkább fogatlaná [beszélytelenné] tegyék a leendő uniós jogszabályt".
Új jogi kiváltságok
Eközben egy másik intenzív lobbikampány hatására - amelyet a Corporate Europe Observatory hétfőn (június 28-án) közzétett új jelentése ismertet - az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgoznak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.
Az információszabadságra vonatkozó kérelmek révén megszerzett dokumentumok tucatjait elemezve a jelentés feltárja, hogy a német Commerzbankhoz hasonló bankok, lobbicsoportok, mint a francia nagyvállalatok szövetsége, a BusinessEurope, valamint vállalati jogászok és lobbitanácsadó cégek olyan új jogi rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné az ipar számára, hogy az uniós tagállamokkal folytatott viták rendezése során megkerülje a nemzeti bíróságokat.
A nagyvállalatok legfontosabb követelése egy új uniós bíróság létrehozása a vállalatok számára, valamint további anyagi jogok biztosítása, amelyek végső soron visszatarthatják a kormányokat a közérdekű szabályozástól.
A vállalati lobbisták 2019-ben és 2020-ban legalább egy tucat találkozót tartottak az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységével, a Pénzügyi Stabilitás, Pénzügyi Szolgáltatások és Tőkepiaci Unió Főigazgatóságával (DG FISMA).
A nagyvállalatok a bizottsági postaládákat is elárasztották levelekkel és állásfoglalásokkal, amelyekben egy új vállalati bíróság létrehozását követelték. A vállalati vezetők nagy horderejű rendezvényeken ismételten hangoztatták, hogy az EU-ban nincs elég jogi védelem a vállalkozások számára.
Ahogy az EuroChambres, az Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége világossá tette: "A vállalatok nem ellenzik azokat az intézkedéseket, amelyek a társadalom egésze számára fontos közös érdekeket védik, azonban ezek nem lehetnek hátrányosak a vállalkozások beruházásaira nézve".
Az ipar úgy akarja megváltoztatni az uniós jogot, hogy az tükrözze a nemzetközi beruházási jogban elterjedt vállalati szuperjogokat és a vad, spekulatív kárszámítási módszereket.
A Commerzbank és a Deutsches Akieninstitut szerint az olyan rendelkezéseket, mint a tisztességes és méltányos bánásmód, "kodifikálni, pontosítani és továbbfejleszteni" kellene az új uniós jogszabályokban. Ez azzal a kockázattal járna, hogy az EU-ban a közérdekű szabályozásokkal kapcsolatos költségek megnövekednének, ami megkönnyítené a vállalkozások számára a közpénzekből kifizetett nagy összegű kártérítések biztosítását.
Már önmagában az a tény, hogy az Európai Bizottság egy 2020. szeptemberi nem hivatalos dokumentumban mérlegelte ezeket a lehetőségeket - noha heves belső vita folyik -, mélyen aggasztó.
Először is azért, mert az új beruházási jogi normák és az ezek érvényesítésére szolgáló uniós szintű rendszer bevezetése elrettentheti és megakadályozhatja a kormányokat a közérdekű szabályozástól, ha javaslataikkal a nagyhatalmú gazdasági szereplők szembeszállnak.
Másodszor, a szakszervezetek, a fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek, amelyek ellenzik a befektetők új különleges jogait, bírálják a Bizottság civil társadalmi és vállalati aggodalmakkal kapcsolatos megközelítése közötti ellentétet.
Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."
