- Svédország a köztudatban egy békés jóléti állam, ahol nagyon alacsony a bűnözési ráta.
- Egy új felmérés szerint azonban éppen az északi országban a legmagasabb a lőfegyverrel meggyilkolt emberek száma Európában.
- "Sehol máshol nem látni ilyen növekedést, mint nálunk. Az elmúlt 20 évben Svédország a lőfegyverrel elkövetett emberölések tekintetében az utolsó helyről az első helyre került" - mondja Klara Hradilova-Selin, a svéd Bra munkatársa.
- 2010 óta a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma csaknem megduplázódott, 21-ről 39 százalékra nőtt az egyéb típusú emberölésekhez képest a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya.
- A politikusok még csak vitatkoznak a lehetséges okokról.
Nemrégiben egy napsütéses reggelen Malmőben szabályos kivégzésre került sor a forgalmas utcán - írja a német rnd.de portál.
Az utca forgalmas volt, amikor egy férfi odalépett egy fiatal nőhöz. Közvetlenül a nő előtt ráfogott egy pisztolyt, és többször meghúzta a ravaszt. A szemtanú Marylin Petterson próbált segíteni a földre rogyott nőnek, akit mellkaskompresszióval próbált életben tartani. "Olyan volt, mint egy kivégzés. Minden csupa vér volt. A nő még akkor is az egyik karjában tartotta a gyermekét" - emlékezett vissza. Az apa, mondta a szemtanú, tehetetlenül ült az ajtóban és sírt.
A kórházban a fiatal anya meghalt. A két hónapos gyermek és a korábban bűnözésből élő apa, akin a lövöldöző bosszút akart állni, sértetlen maradt.
Ez a brutális gyilkosság a közelmúltban megrázta Svédországot. A hasonló cselekmények listája azonban hosszú. Olyannyira, hogy az egykor békés jóléti államban, ahol egykor nagyon alacsony volt a bűnözési ráta, jelenleg a legtöbb fegyveres gyilkosságot követik Európában. A mindössze tízmillió lakosú Svédországban 2019-ben 42 ember halt meg.
A szomorú rekordot a svéd állami bűnmegelőzési tanács (Bra) új jelentése is bizonyítja.
A Tanács 22 európai országot hasonlított össze a 2000 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan. "Sehol máshol nem látni ilyen növekedést, mint nálunk. Az elmúlt 20 évben Svédország a lőfegyverrel elkövetett emberölések tekintetében az utolsó helyről az első helyre került" - mondja Klara Hradilova-Selin, a Bra munkatársa.
2010 óta a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma csaknem megduplázódott, 21-ről 39 százalékra nőtt az egyéb típusú emberölésekhez képest.
Még 2000 és 2003 között is csak két gyilkosság jutott egymillió lakosra. Az új statisztikai adatokkal Svédország a 22 európai ország közül az egyik legrosszabbul teljesítő ország lett a Bra szerint, amely a WHO és az Eurostat adataira is támaszkodik jelentésében, amely azonban csak 2017-ig terjed ki. A 2014 és 2017 közötti időszakban a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma Svédországban megduplázódott, és megközelítette az egymillió lakosra jutó négyet. A 22 európai ország közül csak Horvátország haladta meg a svéd adatot.
Németország 2020-as gyilkossági statisztikái egymillió lakosra vetítve körülbelül három esetet mutattak ki. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal szerint azonban ezek nem csak lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok.
A halálos áldozatok gyakran bűnözők
Tíz halálos áldozattal járó lövöldözésből nyolcban bűnözők is részt vettek, tehát egy bizonyos miliőt érint a probléma igazán. De néha mégsem, ahogyan azt egy tizenkét éves stockholmi kislány példája mutatja. A lányt egy gyorsétteremben egy mozgó autóból érkező golyó találta el, amibe belehalt. A lövöldözők valójában két bandatagot akartak lelőni, akik a gyerek mellett ültek.
Egy 2018-as tanulmány szerint a lövöldözések azzal függnek össze, hogy a nem ellenőrzött területeken sok kis banda van, amelyekben "forrófejű" fiatal férfiak versengenek egymással. A jelentés szerint 1996 és 2015 között Svédországban tízszer annyi 29 év alatti fiatal férfit lőttek agyon, mint például Németországban.
Az adatok napvilágra kerülését követően politikai vita bontakozott ki arról, hogy miért fajult el ennyire a bandák közötti bűnözés. "Ez a mostani és az előző kormányoknak a melléfogása" - mondja a Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Akesson.
A bűnözésért a nem európai nemzetiségűek bevándorlását okolja. "A bevándorlók erkölcstelenebbek és kegyetlenebbek, mint a lakosság többi része" - mondta ugyanő az Aftonbladet című újságban.
Több rendőr és szigorúbb büntetések
A vörös-zöld kormány ennél "differenciáltabb" álláspontot képvisel. A szegénység, az integráció hiánya és a bevándorló gettók kilátástalansága a felelős azért, hogy a fiatal férfiak hajlandóak bűnbandákhoz csatlakozni. A kormány most helyre akarja állítani a svéd jóléti államot, amely a masszív megszorítások következtében összeomlott. Ez magában foglalja a szociális szolgáltatások és a gettókban található iskolák megerősítését.
Mikael Damberg belügyminiszter emellett több rendőrre és szigorúbb büntetéseket ígér a jövőben. "Svédország bizonyos részein az állam egyszerűen nem volt jelen, a rendőrség túl gyenge volt" - ismeri el.
Göteborg és Stockholm külvárosaiban a rivális bandák ősszel különösen nagy port kavartak, az utcákon lövöldözések zajlottak. Emaitt jelenleg vita folyik arról is, hogy a bandákhoz kötődő elítélteknek kétszer annyi büntetést kellene kapniuk, mint az egyéni elkövetőknek.
