- A baloldal örömmámorban úszott tavasszal a halálozási adatok láttán: folyamatosan azt harsogták, tízezrek pusztultak bele a koronavírus-járványba a kormány elhibázott védekezése miatt. Az ellenzéki képviselők gyilkosozták a kormány tagjait.
- A 25.000-es számnál közös gyertyagyújtással emlékeztek a Kossuth téren, Jakabtól Gyurcsányig.
- A baloldali ellenzék minden emberi méltóságon túllépve, a gyászolók érzelmeit otrombán felhasználva sokkolta a méltatlan halálpornóval az országot. Hű segéderő volt ebben a törekvésükben az ellenzéket kritika nélkül kiszolgáló liberális propagandamédia.
- Eközben szintén közös oltásellenességükkel bizalmatlanságot szítottak az emberekben a keleti vakcinákkal szemben. Ennek következtében sokan elutasították a kínai és az orosz oltást is. Többen közülük belehaltak abba, hogy elhitték a baloldal oltásellenes szólamait, köztük a DK politikusai.
- Az ellenzéki Átlátszó cáfolja a baloldal sokkloló halálkampányát: a többlethalálozás vizsgálatakor összehasonlította az elmúlt 5 év halálozási statisztikáit és a 2021-es év I. negyedévének halálozási statisztikáival.
- Cikkükben kimutatják: a számok alapján 2021 első negyedévében 5.424-gyel többen haltak meg a 2015–2019-es évek első negyedévének átlagához képest, 8.335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest.
- Mivel 2021 első negyedévében a regisztrált koronavírusos áldozatok száma ennél több volt (egészen pontosan: 11.738), így kijelenthető, hogy a nyilvántartásban szereplő COVID-halottak száma valóban magasabb, mint ahány honfitársunknak ténylegesen a vírus okozhatta a halálát.
A baloldali Átlátszó statisztikai adatokkal döntötte romba a baloldali ellenzék hazug halálkampányát. A portál munkatársai kimutatták, a számok alapján 2021 első negyedévében 5 424-gyel többen haltak meg a 2015–2019-es évek első negyedévének átlagához képest, 8 335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest.
Az Átlátszó adatgyűjtése szerint így fest a halálozások 5 éves átlaga, valamint 2020-as és a 2021-es I. negyedévben elhunytak száma.
Ez a grafikon a halálozások teljes számát mutatja meg a járvány kitörésének kezdetétől. Fekete vonallal az ötéves átlag, halvány rózsaszínnel a Covid elhunytak nélküli halálozás, vastag rózsaszínnel a Covid elhunytakkal együtt számolt halálozás.
"Kegyetlennek tűnő őszinteséggel megfogalmazva: a COVID-halottak fele-harmada a sok éves mortalitási mutatókat alapul véve jó eséllyel elhunyt volna az év adott időszakában valami másban" - fogalmaz az ellenzéki tényfeltáró portál.
Nincs egységes módszer a halálozás nyilvántartására - írja az Átlátszó: a legtöbb ország a WHO ajánlása szerint jár el, vagyis a klinikailag megerősített esetek mellett a valószínűsíthetően COVID19 okozta haláleseteket is koronavírus-elhunytakhoz sorolják. Ebben az esetben például az otthon elhunytak is megjelenhetnek a nyilvántartásban, akiknél esetleg nem került sor tesztelésre.
Máshol azonban ragaszkodnak a pozitív teszthez annak érdekében, hogy behatárolják, kik sorolhatóak a koronavírus áldozatai közé.
Emellett természetesen az sem mindegy, hogy valaki koronavírusban vagy koronavírus fertőzéssel veszti életét. Vannak ugyanis országok, ahol minden fertőzöttként regisztrált elhunytat beleszámítanak a koronavírus-halálozási statisztikába, mint például Csehországban, Németországban vagy Franciaországban.
Nálunk is hasonló a helyzet, amiről az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tisztifőorvos több alkalommal beszélt már. A hazai protokoll szerint ugyanis minden olyan elhunytat beszámítanak a koronavírusban elhunytak közé, akinek a betegsége időtartama alatt vagy előtte bármikor pozitív koronavírus tesztje volt. Így olyanok is COVID-elhunytként kerülnek az adatbázisba, akik valamilyen egyéb, meglévő betegség következtében vesztették életüket, de valamikor fertőzöttek voltak.
Máshol azonban ennél szigorúbb a nyilvántartás, és csak olyan halálozásokat sorolnak a koronavírusban elhunytak közé, ahol a fertőzés ténye igazolhatóan magyarázza a halálesetet. Ezt a gyakorlatot követi többek között osztrák szomszédunk, Lengyelország, Szlovákia és Szerbia is. A két kategória között helyezkedik el például az Egyesült Királyság, ahol 28 napnál nem régebbi pozitív teszt esetén tüntetik fel a koronavírust a halál okaként.
Itthon 2020-ban 143 139-en hunytak el az Eurostat adatbázisa szerint, ami 9,8%-os növekedést jelent az azt megelőző öt év átlagához képest
Ez uniós összevetésben nem kifejezetten magas, mindössze 8 országban volt kisebb ez a szám. Az EU-s 14,1%-os átlaghoz képest is kedvezőbbnek tűnik a helyzet hazánkban. Az élmezőnyben Lengyelország (20,8%), valamint Szlovénia (20,4%) volt.
Tehát az az ellenzéki hazugság is megdőlt, hogy "egész Európában Magyarországon haltak bele a legtöbben a koronavírusba".
(Az Átlátszó nyomán.)
