Van miért aggódnia Magyarnak a bennfentes kereskedelem gyanúja miatt

Az Index robbantotta a bombát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos közlése alapján.

A portál arról számolt be, hogy a Jegybank tételes ismeretekkel rendelkezik azokról az ügyletekről, amelyek alapján bennfentes kereskedelem gyanúja merülhet fel Magyar Péterrel kapcsolatban.

Akár öt évet is kaphat egy bennfentes kereskedő

A helyzet komoly, és nemcsak azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök már egy nappal az Index cikke után üzent a Tisza Párt vezetőjének az OTP Bank éves közgyűlésén, mégpedig az alábbi szavakkal: “a legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon”, hanem azért is, mert a bennfentes kereskedelem nem egy egyszerű politikai vád, azt kőkeményen bünteti a Büntető Törvénykönyv - fogalmaz az Economx összefoglaló cikke.

De mi az a bennfentes kereskedelem magyarul?

“A bennfentes információk felhasználása nem pusztán jogi kérdés, hanem komoly gazdaságetikai és gazdaságpolitikai kihívás is. Azon túl, hogy gyanútlan befektetőket károsít meg, egy ilyen ügy alááshatja a pénzügyi piacokba vetett közbizalmat, és hosszú távon komoly gazdaságpolitikai károkat is okoz” – fordította le a közgazdász a jogászok által meghatározott definíciót.

Sebestyén Gézát, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét az Economx arra kérte, hogy segítsen megértetni a bennfentes kereskedelem fogalmát, és annak negatív gazdasági következményeit: "A bennfentes kereskedelem lényege az, hogy valaki egy árhatással bíró, ám nem nyilvános, belső információ birtokában köt ügyletet, azaz vásárol, vagy ad el. Itt tehát fontos, hogy egyrészt privát, csak a befektetők egy szűk köre által ismert információról legyen szó (ilyen például a társaság minden olyan korábban nem közölt adata, mely a még nem nyilvánosságra hozott negyedéves jelentésben szerepel), ahogyan az is, hogy ez olyan információ legyen, ami mozgatni fogja az árakat (senkit nem zavar, ha csak egyvalaki ismeri a következő főkönyvelő nevét, mert ezen adat birtokában nem fognak tudni nyereségesen kereskedni), és természetesen szükséges az, hogy a bennfentes ténylegesen üzletet kössön az információ nyilvánosságra kerülése előtt" – magyarázta Sebestyén Géza.

Az elkövető az, aki az ármozgató bennfentes információ birtokában vásárol vagy elad. A lépések pedig roppant egyszerűek:

• valaki megtud egy ilyen magáninformációt;
• majd ennek birtokában, annak kihirdetése előtt megfelelő pozíciót vesz fel az adott termékben, magyarul vásárol vagy elad;
• viszont aki bennfentes kereskedést hajt végre, bűncselekményt követ el, amely akár öt éves szabadságvesztést is vonhat maga után büntetésként.

A gazdaságpolitikai szakértő szerint a bennfentes kereskedéssel több gond is van.

Egyrészt ilyen szinten a tőzsde zéró összegű játék, ez a megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy a pénz, amit a bennfentes a kereskedésével megnyer, valaki másnál veszteségként jelentkezik. Ha például a bennfentes tudja, hogy egy papír ára emelkedni fog, és még az emelkedés előtt bevásárol, akkor azt a befektetőt fosztja meg a neki járó többlethozamtól, akinél eddig a papír volt, hiszen ha nem vette volna meg az adott befektetést, akkor az áremelkedésből a másik fél profitált volna.

Még ennél is nagyobb gond, ha egy piacon bennfentesek ügyeskednek, akkor azt a komoly nagybefektetők úgy kerülik el, mint az emberek a leprást – hozta fel a példát a közgazdász.

Ezt azzal magyarázta, hogy ezek a befektetők nem akarnak potenciális veszteségeket elszenvedni azért, mert ők nincsenek értékes magáninformációk birtokában. Ha pedig eltűnnek a nagybefektetők, akkor kevésbé lesz likvid a piac, magyarul nehezebb és drágább lesz papírokat venni és eladni, így minden kereskedő rosszabbul jár, ráadásul nagyobb lesz az árfolyamok ingadozása, volatilitása is, ami nagyobb kockázatot jelent minden szereplő számára, és ez is rossz hír nekik.

Az Economx felvetésére, hogy ez miért nem nevezhető egyszerűen egy ügyes üzleti húzásnak, az elemző rámutatott: az ügyeskedő magánprofitjával szemben itt tömegek vesztesége áll.

Ráadásul a bennfentes kereskedés mögött nincsen semmilyen tudás vagy képesség, egyszerűen a helyzeti előnyét használja ki az elkövető.

Éles ellentétben áll ez a fundamentális befektetőkkel, akik jellemzően szintén pénzt keresnek, mert képesek olcsón venni és drágán eladni, azonban ezt azért tudják megtenni, mert figyelik és elemzik a piacot, azaz jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy jobbak legyenek az átlagos szereplőnél. Ez egy pozitív folyamat, hiszen másokat is arra ösztönöz, hogy figyelje a piacot és képezze magát, nem pedig arra, hogy ügyeskedjen.

Mi történt 2023. július 21-én?

Az Index eredeti cikkében arról ír, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően azok értéke jelentősen megnő.

A Magyar Nemzeti Bank szerint ez felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját, és hivatalosan elindult a vizsgálat, amelynek részeként 24 kérdést küldött a Jegybank Magyar Péternek.

Az irat pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket.

A Jegybank munkatársai tételesen szembesítették a politikust a problémás tranzakciókkal, amelyeket korábban tagadott, és amelyek megalapozhatják a bennfentes kereskedelem gyanúját.

Például 2023. július 21-én 11 óra 16 perckor harminchét ezer darab részvényre adott be eladási megbízást, és a tételes kimutatásban minden egyes júliusi tranzakciója nyomon követhető megbízási számra lebontva. Tehát az is, hogy később esetlegesen mennyit értékesített – annak ellenére, hogy ezt letagadta.

A Jegybank első kérdése a következő volt: “kérem, nyilatkozzon arról, hogy 2023. július 21-én miért adott tőkepiaci megbízásokat OPUS-részvényre – itt a Jegybank szakemberei még az ISIN-számot is feltüntették –, illetve milyen információ, adat, elemzés alapján kereskedett aznap? Miből fedezte a tranzakciókat?”

Három gyanús jel

Amennyiben a nyilvánosságra került információk valósak, az Sebestyén Géza szerint három ok miatt is nagyon gyanússá teszi azt, hogy itt valóban bennfentes kereskedésről van szó:

• A szűk körben ismert információ (az OPUS részvény-visszavásárlási döntése) nagyon komoly árfelhajtó erővel bír. Amikor egy cég saját részvényeket vásárol vissza, az két okból is jókora árfolyam-emelkedést szokott okozni. Egyrészt maga a többletkereslet is hajtja felfelé az árakat, másrészt van egy lélektani hatás is, amelynek lényege, hogy a legtöbbet a cég vezetése tud a vállalat valós helyzetéről, így amennyiben szerintük érdemes vásárolni, akkor ezt mások is egyértelmű vételi jelnek tekintik.
• A hírek alapján a vásárlás pár órával az információ nyilvánosságra kerülése előtt történt, az eladás pedig rögtön a következő kereskedési napon. Ha ez így volt, az egyértelműen mutatja, hogy itt nem hosszú távú befektetésről volt szó, hanem rövid távú spekulációról, amit egy értelmes befektető akkor lép csak meg, ha van valamilyen olyan oka erre, ami a spekulációt logikussá teszi.
• Ráadásul a hírek szerint Magyar Péter a teljes portfolióját egyetlen papírba forgatta. Ilyet az óvatos befektetők nem igazán szoktak csinálni, a tőzsde egyik alapszabálya, hogy több befektetésben érdemes diverzifikáltan tartani a vagyonunkat. Az ilyen koncentrált lépés azt sugallja, hogy nagyon erős érvek szóltak az adott papír mellett, a hétfői eladás pedig azt mutatja, hogy ezek az érvek hétfőn már nem voltak érvényesek. Mivel a pénteki zárás és a hétfői nyitás között vált nyilvánossá a cég részvényvisszavásárlási szándéka, így a felügyelet számára ez bőven teremthet elég alapot arra, hogy vizsgálatot indítson.
   

Sebestyén szerint ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy a Jegybank ok nélkül nem kérhet be információkat magánszemélyek tőzsdei tranzakcióiról, ám ha bennfentes kereskedés gyanúja áll fenn, akkor ezt köteles megtenni.

Ugyanezt kell tennie akkor is, ha egy adott befektetés árfolyamában vagy forgalmában gyanús folyamatokat tapasztal.

Ahogy arra az Index is rámutatott, a Magyar Nemzeti Bank törvényi kötelezettségét teljesítve folyamatosan elemzi és értékeli, hogy a tőkepiaci szereplők magatartása megfelel-e a vonatkozó hazai és uniós jogszabályoknak. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban vizsgálja, hogy magánszemélyek által adott tőzsdei megbízásoknál sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései. 

Az eljárás az OPUS GLOBAL Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozik, és kirótt büntetés is van már az ügyben.

Egy magánszemély ugyanezen papír bennfentes kereskedelme miatt 21 millió forintos jegybanki bírságot kapott még januárban.

Ahogyan portálunk is ismertette, a Jegybank több kérdést intézett Magyar Péterhez, és a kérdésekhez csatolt tranzakciós listák is egyértelműen alátámasztják azt, hogy a Jegybank pontosan látja, hogy a Tisza vezére mely tranzakcióival követhetett el bennfenntes kereskedelmet.

A Jegybank kérdései az Index által korábban bemutatott állításokat teljes mértékben alátámasztják:

• pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt;
• külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket;
• Magyar Péternek pedig tételesen össze is gyűjtötték, hogy milyen tranzakciók után érdeklődnek

Friss hír, hogy az ügyhöz kapcsolódóan kényszerítés és személyes adattal való visszaélés miatt is feljelentették Magyar Pétert, amiért a privát számán fenyegette a vizsgálatot végző jegybanki munkatársat.