- A világ legkeményebb csávóját szembesítette a Jegybank női alkalmazottja, hogy mit lát a Jegybank a Magyar-féle bennfentes részvénykereskedelem ügyében.
- Erre a legkeményebb toporzékolva ordítozni kezdett a telefon túlvégén lévő nővel.
- Holott a részvénykönyvek és a tranzakciók nem hazudnak.
Az Index birtokába jutott a kérdéssor, amelyet a Magyar Nemzeti Bank küldött el Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének az OPUS részvényeket illető bennfentes kereskedelem gyanújának ügyében.
A Tisza vezére összesen 24 részletes kérdéssel szembesült.
Ezekből világosan kiderül: a jegybank munkatársai precízen dokumentált tranzakciókat tártak elé – dátumokkal, megbízási számokkal, pontos részletezéssel arról, mikor és milyen részvényeket vásárolt.
A nyomozás középpontjában az OPUS részvényeit érintő, 2023. júliusi bennfentes kereskedelem gyanúja áll. A kérdések alapján egyértelmű, hogy az MNB tételes ismeretekkel rendelkezik azokról az ügyletekről, amelyek alapján a jogsértés gyanúja felmerülhet.
2025. április 22-én az Indexhez eljuttatott hivatalos tájékoztatás szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik női munkatársát ingerült telefonhívás érte. A hívó fél – ahogy később kiderült, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke – fenyegető és számonkérő hangnemben bírálta a jegybank piacfelügyeleti eljárását.
A Magyar Péter által kezdeményezett telefonhívás azt követően történt, hogy az MNB korábban bennfentes kereskedelem gyanúja miatt eljárást indított, és az ehhez kapcsolódóan, táblázatokkal alátámasztott kérdéssort küldött a Tisza Párt elnökének.
Az MNB közleménye szerint az ellenzéki pártvezető nem csak a feltett kérdéseket kifogásolta, politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott. Arra utalt, hogy a 2026-os országgyűlési választások megnyerése után komoly változások lesznek. A jegybank hivatalos kommunikációja szerint Magyar Péter “indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben számára feltett kérdéseket”.
A telefonhívást a Tisza Párt elnöke nem tagadta, az MNB közleményét úgy kommentálta, “felhívtam a nemzeti banki ügyintézőt és jeleztem neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohóc jelet fogok rajzolni”. De ismételten tagadta a bennfentes kereskedelmet.
Ezért ingerült Magyar Péter: a részvénykönyvek cáfolják a tagadását
Most az Index birtokába került a kérdéssor, amit a Jegybank a törvényes eljárás részeként juttatott el Magyar Péterhez. Az irat pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz - ahogyan a nyilvánosan, közkézen forgó részvények esetében ez törvényi kötelezettség -, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket.
A vizsgálat jegyében a jegybank munkatársai tételesen szembesítették a politikust a problémás tranzakciókkal, amelyeket korábban letagadott, és amelyek megalapozhatják a bennfentes kereskedelem gyanúját.
Például 2023. július 21-én 11 óra 16 perckor harminchét ezer darab részvényre adott be eladási megbízást, és a tételes kimutatásban minden egyes júliusi tranzakciója nyomon követhető megbízási számra lebontva.
Tehát az is, hogy később esetlegesen mennyit értékesített – annak ellenére, hogy ezt letagadta.
A jegybank első kérdése a következő volt: “Kérem, nyilatkozzon arról, hogy 2023. július 21-én miért adott tőkepiaci megbízásokat Opus-részvényre – itt a jegybank szakemberei még az ISIN-számot is feltüntetik –, illetve milyen információ, adat, elemzés alapján kereskedett aznap? Miből fedezte a tranzakciókat?”
Ezután az MNB rákérdezett arra is, hogy Magyar Péter 2025. február 13-i Facebook-posztjában miért állította, hogy nem is vett és nem is adott el részvényt, miközben a dokumentált tranzakciók ennek ellentmondanak?
Egy újabb kérdés pedig arra irányult, hogy mire alapozta kijelentését, miszerint “az Index-cikk full kamu”.
A bennfentes kereskedelem gyanúja azt követően került ismét a nyilvánosság elé, hogy a Jegybank sajtóközleményben jelezte: a politikus 2025. április 22-én, 17:01-kor indított telefonhívásában kifogásolta a Jegybank írásbeli nyilatkoztató végzésében foglalt határidőt.
Csakhogy a Magyar Nemzeti Bank a kérdéseket már 2025. március 19-én megküldte az érintett részére, de a küldeményt csak április 14-én vették át, és a válaszadási határidő április 22-én járt le.
Bár az ügyintéző tájékoztatta a betelefonálót arról, hogy jogi képviselője határidő-hosszabbítási kérelmet nyújtott be, a politikus indulatosan kérte számon a jegybank munkatársán a határidőt – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A Magyar Nemzeti Bank törvényi kötelezettségét teljesítve folyamatosan elemzi és értékeli, hogy a tőkepiaci szereplők magatartása megfelel-e a vonatkozó hazai és uniós jogszabályoknak. A Magyar Nemzeti Bank ezért piacfelügyeleti eljárásban vizsgálja, hogy magánszemélyek által adott tőzsdei megbízásoknál sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései. Az eljárás az OPUS GLOBAL Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozik.
Ezzel kapcsolatban a Jegybank több kérdést is intézett Magyar Péterhez.
A kérdésekhez csatolt tranzakciós listák egyértelműen alátámasztják azt, hogy a Jegybank pontosan tudja, mely tranzakcióival követhetett el bennfenntes kereskedelmet a Tisza párt elnöke.
A dokumentum pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket.
Magyar Péternek pedig tételesen össze is gyűjtötték, hogy milyen tranzakciók után érdeklődnek.
Bár a Tisza Párt elnöke bohócfejekkel válaszolna a feltett kérdésekre, ennél jóval lényegesebb annak tisztázása, hogy 2023 júliusában találkozott-e, vagy kapcsolatban állt-e olyan személlyel, aki a részvény kibocsátójához köthető, illetve aki kapcsolatban áll a kibocsátó valamely vezető beosztású személyével – ahogyan ezt a Jegybank is konkrétan megfogalmazta a Magyar Péternek címzett kérdéssorában.
Az ügynek nem csupán Magyar az érintettje.
Egy korábbi jegybanki közlemény már ismertette, hogy egy magánszemélyt 21 millió forintra bírságoltak, szintén az OPUS részvényeit érintő bennfentes kereskedelem miatt.
A 2025. január 16-i közlemény így fogalmaz: “Az MNB 21 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben és feljelentést tesz a bennfentes kereskedelmet, illetve a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét tiltó jogszabályok megsértése miatt. A magánszemély bennfentes információt szerzett és adott tovább az OPUS GLOBAL Nyrt. részvényvisszavásárlási bejelentése előtt, s ennek felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat. (…)
Az MNB mostani vizsgálata során megállapította, hogy a magánszemély az OPUS közzététele előtt tudomást szerzett a bennfentes információról, s ennek birtokában adott tőzsdei megbízásokat, ami tiltott bennfentes kereskedelemnek minősült. Az MNB az eljárás során megállapította azt is, hogy az OPUS részvényekkel kapcsolatos megbízások egy részét a magánszemély nem saját javára, hanem harmadik személyek részére és azok finanszírozását igénybe véve hajtotta végre. A bennfentes kereskedelem megvalósítása szempontjából ugyanakkor nincs jelentősége, hogy az elkövető a maga vagy más javára, saját vagy más személy anyagi forrásai segítségével kötött-e tőkepiaci ügyleteket.
A pénzügyi felügyelet emellett azt is feltárta, hogy a magánszemély bizonyítható módon több más személy számára is jogosulatlanul továbbadta a bennfentes információt.
Mindezek nyomán az MNB határozatában megtiltotta a magánszemélynek a bennfentes kereskedelmet tiltó rendelkezések ismételt megsértését és 11 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá a bennfentes információk birtokában végzett kereskedés, illetve további 10 millió forint büntetést a bennfentes információk jogosulatlan közzététele miatt. A bírságösszeg meghatározásánál az MNB figyelembe vette, hogy az ügyfél tevékenysége alkalmas volt a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalom veszélyeztetésére és a tőkepiac átláthatóságának a megsértésére. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci gyakorlattal rendelkezett, a bennfentes információt több személynek adta tovább, illetve az is, hogy az OPUS részvényekkel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Prémium kategóriájában kereskednek és azok szerepelnek a BUX és BUMIX indexkosarakban is. Bennfentes kereskedelem és bennfentes információ jogosulatlan közzététele gyanúja miatt a történtek nyomán a felügyelet feljelentést is tesz az illetékes hatóságnál. Az MNB a mostani mellett több egyéb, a bennfentes kereskedelem gyanúját felvető befektetői magatartást is azonosított az OPUS érintett közzétételét megelőzően. Ezek kapcsán jelenleg is további piacfelügyeleti eljárásokat folytat."
Hogyan követhetett el bennfentes kereskedelmet Magyar?
Az Index szerint 2023. július 21-én, délután 3 órakor, vagyis még a tőzsdezárás és így a visszavásárlási akció bejelentése előtt Magyar Péter összes egyéb részvényét eladta. A szabaddá vált több tízmillió forinton pedig Opus-részvényeket vásárolt.
A rá következő hétfőn - folytatja az Index -, tőzsdenyitás után pedig emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, és ezzel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert.
Csakhogy Magyar Péter ekkor még nem a Tisza párt élén trónolt, hanem a Magyar Bankholding Zrt., tehát Mészáros Lőrinc banki érdekeltségénél volt felügyelőbizottsági tag. Mint a Mészáros-közeli bank vezetőségének tagja, értesülhetett olyan információkról, amikről “nem kellett volna tudnia”, ahogyan Vogel Evelin fogalmazott.
Pontosabban: tudni tudhatott erről, csak nem kellett volna visszaélnie az információkkal, mert a gyanú szerint ezzel bennfentes kereskedelmet valósított meg. Hiszen az információ birtokában tudhatta, hogy pénteken délután a tőzsdezárás után az Opus bejelenti a részvény-visszavásárlási programját, és ez fel fogja hajtani az árakat.
Magyar azt állítja, vett Opust, de csak napokkal a társaság bejelentése után
Magyar a propagandamédiának azzal magyarázkodott, hogy “az Index cikke full kamu”, és a banki kimutatásai bizonyítják, hogy július 21-én, az Opus bejelentése előtt nem vásárolt Opus-részvényeket.
Azt is állította, hogy csak július 25-én, kedden, azaz napokkal a hivatalos bejelentés után vett belőlük, amikor már mindenki tudott a visszavásárlásról. Azt is elmondta, hogy az akkor vásárolt részvények “egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett, míg egy részét megtartotta, azokból rosszabb árfolyamon tudott kiszállni”.
Július 21-én pénteken 168,8 forintos nyitóáron kezdett az Opus, majd napközben az árfolyam 183 forintig emelkedett, és 181,8 forinton zárt. Hétfőn - a pénteki tőzsdezárást követően bejelentett részvényvisszavásárlás után, azaz július 24-én - már 190 forinton nyitott, és 188-223,5 forint közötti mozgást követően 217 forinton zárt a papír.
Ha a bennfentes kereskedelem gyanúja igaz, akkor Magyar Péter a pénteki bevásárlással és a hétfői értékesítéssel egy csapásra csinálhatott 20,5%-os nyereséget (feltételezve, hogy pénteken 175 forintért vett egy részvényt, amit hétfőn 220-ért tudott eladni).
Ha 70 millióért vett pénteken, akkor hétfőn ki tudott szállni 84,35 milliós áron, vagyis egy hétvége alatt bezsebelhetett 14,35 millió forintot.