- Az Európai Parlamentet senki, önmaga sem ellenőrzi, ezért a lobbysták úgy járnak-kelnek benne, mintha otthon lennének.
- Ugyan a képviselőknek muszáj lenne jelentenie, hogy kik lobbiztak náluk egy-egy ügyben, de ha elmulsztják ezt megtenni, annak sincsen semmilyen követekezménye.
Melyik képviselő melyik lobbicsoporttal találkozott? Mik az európai lobbizás szabályai? - teszi fel a kérdést rtbf.be portál.
Nem titok, hogy az európai parlamenti képviselőket megkeresik lobbisták, akik szeretnék tájékoztatni őket egy-egy kérdésről és befolyásolni az álláspontjukat. Az európai negyed tele van ilyen befolyásos csoportokkal, közel 13.000 van belőlük. Képviselhetnek olyan vállalatokat, mint a Total, nem kormányzati szervezeteket, mint a Greenpeace, szakszervezeteket vagy akár országokat is.
A valóságban ez az európai lobbizás szabályozott. A lobbikat be kell jegyeztetni, és a politikai képviselők természetesen nem fogadhatnak el pénzt, ami egyenértékű lenne a korrupcióval. Az Eva Kailit érintő európai parlamenti ügy tehát többről szól, mint lobbizásról.
Ha azonban jobban szabályoznák, kisebb lenne a kockázata a ma állítólagos visszaéléseknek. Legalábbis ez a Transparency International EU véleménye, amely maga is lobbizik az európai döntéshozók nagyobb átláthatóságáért.
A kockázat és a keretszabályok
"A vizsgálat folyamatban van, és megvárjuk az eredményeket... de már évek óta figyelmeztetjük az Európai Parlamentet, hogy fennáll a veszély, és a szabályok még mindig nem elégségesek" - reagált Raphaël Kergueno, a Transparency International EU érdekvédelmi munkatársa. Elmagyarázta, hogyan működik a lobbizás az európai intézményeken belül.
Átláthatósági nyilvántartás
Az európai intézményekben hivatalosan 12 800 érdekképviselet működik. Ezek egy mindenki számára hozzáférhető átláthatósági nyilvántartásban szerepelnek. A Parlament, a Bizottság és az Európai Unió Tanácsa azonban egészen másképp használja.
"Az Európai Bizottság szerintünk a legjobb szabályokat alkalmazza" - magyarázza Raphaël Kergueno. "Ez nagyon egyszerű: egy találkozó = egy felvétel. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság minden munkatársa ellenőrzi, hogy a tervezett találkozót hivatalosan bejegyzett szervezetnél tartják-e. Látni fogják, hogy mennyit költ ez a lobbi, kik ők, milyen érdekeket védenek stb".
Ez a 2014 óta alkalmazott szabály a Bizottság tagjait is kötelezi az ülések közzétételére, de csak az intézmény legfontosabb tagjai, azaz az európai biztosok, a főigazgatók és a kabinetek tagjai esetében.
Más intézményeket is arra kényszerítenének, hogy pontosan ugyanezeket a szabályokat fogadják el.
"Arra ösztönözzük a többi intézményt, hogy pontosan ugyanezeket a szabályokat fogadják el" - folytatja Raphaël Kergueno. És még ha voltak is reformok, mindezidáig ez nem történt meg.
Nagyobb mozgástér a Parlamentben
Mi a szabály a lobbizásra az Európai Parlamentben? "Ennek semmi köze az átláthatósági nyilvántartáshoz. Ez egy belső szabály, amely kimondja, hogy a parlamenti képviselőnek nyilvánosságra kell hoznia a lobbistákkal való találkozókat, de csak a bizottsági elnökök, az előadók és az árnyékelőadók esetében... röviden, a jogalkotási jelentésekért felelős európai parlamenti képviselők esetében, akiknek fontos szerepük van abban, hogy egy jogalkotási projekt átmenjen a Parlamenten. És csak akkor kell nyilatkozniuk, ha a kérdéses szövegről már volt egy megbeszélésük. Így kötetlenebb találkozókat tarthatnak anélkül, hogy bejelentették volna őket. És itt van a probléma" - magyarázza az érdekvédelmi tisztviselő.
Az átláthatóság másik akadálya a közzétételi határidő. A képviselőknek csak a plenáris ülésen történő szavazás után egy héttel kell közzétenniük a találkozóikat. "Ez tehát sok mozgásteret hagy, és szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy ki alkalmazza ezeket a szabályokat, és ki nem."
A legnagyobb probléma azonban ennek a vezetésnek az ellenőrzése. "Néhány európai parlamenti képviselő egyáltalán nem tett közzé semmit, mert nincs ellenőrző szerv". Az európai parlamenti képviselőknek például csak 58%-a tett közzé legalább egy találkozót valamely lobbival mandátumának kezdete óta. A többiek nem tettek közzé semmit.
Négy Katarral kapcsolatos találkozó Tarabella számára
A Transparency International EU ismét felsorolta azokat, akik bejelentették a találkozóikat.
Ebből kiderül, hogy Marc Tarabella képviselő az elmúlt két évben négy alkalommal találkozott katari szervezetekkel, köztük június 2-án a protokollteremben a katari külügyminisztérium szóvivőjével.
Ha az EP-képviselő volt is olyan őszinte, hogy nyilvánosságra hozta ezeket a találkozókat, ezt nem mindenki teszi meg.
"Elméletileg azok, akik az aktát kezelték, kötelesek ezt megtenni. Amikor azonban felvesszük velük a kapcsolatot, hogy rámutassunk, hogy nem tettek közzé semmilyen ülést, pedig szinte biztosak vagyunk benne, hogy egy aktával kapcsolatban lobbizás folyik, azt a választ kapjuk, hogy nem volt semmilyen ülés az adott aktával kapcsolatban. Más témában is volt már megbeszélésem, ezért nem vagyok köteles ezt feljegyezni" - mondták a portálnak. "És számunkra nagyon nehéz bizonyítani, hogy a szabályok megszegése történt."
Az Európai Parlament alelnökeként Eva Kaili, akit most korrupció gyanúja miatt menesztettek, rögzíthette volna az üléseit. De a parlamenti oldalán semmi sem jelenik meg. És mindenekelőtt teljesen túllépte ezt a keretet, hiszen már nem lobbizásról van szó, ami tiltja a szavazatvásárlást az EP-képviselő számára.
"Ez valami komolyabb dolog" - mondja az érdekvédelmi tisztviselő a botrányra utalva. "Egy lobbitól pénzt kapni teljesen tilos, és ezt a lobbit le kell venni az engedélyezett lobbik listájáról."
Ami az Európai Parlamentben folytatott lobbitevékenységet illeti, a találkozó bejelentésének elmulasztása szankciókkal jár, de ezeket nem alkalmazzák. "Senki sem ellenőrzi a Parlamenten belül vagy kívül. Nincs olyan független hatóság, amely szankcionálni tudná a mulasztásokat. Röviden, nincs irányítási ellenőrzés."
Ezért a Transparency International EU az Európai Parlament politikai elnökségének lemondását és egy független ellenőrző hatóság kinevezését kéri. Ez a lemondásra irányuló követelés emlékeztet egy másik, a hétvégén egy másik politikai szinten történt lemondásra.
Gond van a demokráciáinkkal? Raphaël Kergueno szerint a botrány mindenesetre nagyon rossz jel a politikai képviselők számára: "Ez azért aggasztó, mert az összes európai intézmény messze nem korrupt A-tól Z-ig. A lobbizás pedig előrelépést hozhat a kérdésekben, ha jól irányítják. Az európai parlamenti képviselők többsége nem korrupt, de egy ilyen botrány, mint a mai, az egész intézményt beszennyezi. Minden európai parlamenti képviselőt egy kalap alá vesznek, és ez szégyen."
