Márki-Zay Péter 2021 októberében a Euronewsnak adott interjújában kifejtette, hogy nézete szerint "a Fidesz meghekkelte a magyar demokráciát, kisiklatta a jogállamot Magyarországon", majd hozzátette, hogy "a jelenlegi állapotot természetesen mi nem tekintjük jogállaminak". A baloldali miniszterelnök-jelölt véleménye, illetve a szövetségesei által korábban tett hasonló – a jogállamisággal összefüggő – kijelentések fényében a Századvég utánajárt annak, hogy a magyarok Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor regnálása alatt érezték, illetve érzik-e szabadabbnak, demokratikusabbnak Magyarországot.
A baloldal rendszeresen a jogállam "leépülését" vizionálja
Bevezetésként fontos kiemelni, hogy a balliberális erők évek óta hangoztatják, hogy meglátásuk szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, illetve a demokratikus elvek érvényesülése. Többek között Gyurcsány Ferenc 2018-ban azt állította, hogy "a demokratikus díszletek mögött egy embertelen diktatúra uralkodik", míg a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja, Arató Gergely 2019-ben arról értekezett az Országgyűlés ülésén, hogy "változatlanul borzalmas a jogállamiság helyzete Magyarországon".
Ezen felül a baloldal vezető politikusai a jogállam "helyreállítása" érdekében többször is kilátásba helyezték – választási győzelmük esetén – az Alaptörvény egyszerű többséggel történő "érvénytelenítését".
Ennek jegyében Dobrev Klára már 2021 nyarán leszögezte, hogy "aki ránk szavaz, úgy szavazzon ránk, hogy ha az egyszerű többséget szerezzük meg, akkor is le fogjuk bontani az Orbán-rendszert", majd Márki-Zay Péter szeptemberben szintén szükségesnek ítélte "az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének kimondását".
A magyarok többsége szerint a gyurcsányi baloldal kormányzása kevésbé volt demokratikus
A Századvég közvélemény-kutatása alapján kijelenthető, hogy a demokrácia, illetve a szabadságjogok érvényesülése tekintetében a magyar választók véleménye nem egyezik a baloldali elit által megfogalmazott állításokkal. A felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek többsége (56 százaléka) úgy gondolja, hogy Orbán Viktor, illetve a Fidesz-KDNP kormányzása alatt szabadabb és demokratikusabb Magyarország, mint Gyurcsány Ferenc és a szocialisták regnálása idején, ezzel szemben 31 százalékuk eltérően vélekedett.
Háttér
A baloldali politikusok és véleményformálók felvetései Magyarország Alaptörvényének, illetve a – kétharmados többséget igénylő – sarkalatos törvényeknek egyszerű országgyűlési többséggel való hatályon kívül helyezéséről, valamint módosításáról nem pusztán tételes jogszabályi rendelkezésekbe ütköznek, hanem ellentétesek a rendszerváltozás után kikristályosodott hazai közjogi gondolkodás fundamentumaival.
A magyar Alkotmánybíróság már 1992-ben rögzítette, hogy "nem lehet azonban a történelmi helyzetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni", továbbá "jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani" (11/1992. (III. 5.) AB határozat). Az alkotmányozásra, illetve a jogszabályalkotásra vonatkozó alapvető szabályok figyelmen kívül hagyása a jogbiztonság követelményének zárójelbe tételét jelentené Márki-Zay Péter és balliberális partnerei részéről, holott a jogbiztonság a jogállamiság elvének egyik legfontosabb összetevője. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogállam "nélkülözhetetlen eleme" a jogbiztonság, amelynek szempontjából alapvetőek az eljárási garanciák.
A testület külön hangsúlyozta, hogy "csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan a jogintézmények" (9/1992. (I. 30.) AB határozat). Ebből fakadóan könnyen belátható, hogy a baloldal által szorgalmazott – eljárási jogsértések útján megvalósítani tervezett – alaptörvény- és jogszabály-módosítások összeegyeztethetetlenek a jogállamiság eszméjével.
