- A magyarok 91 százalékát aggodalommal tölti el valamilyen mértékben az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés.
- A magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százalék) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.
- Ezzel szemben 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve, ellenzi a hatósági árazást és megszüntetné a rezsicsökkentést.
Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter energiapolitikájának közös pontja, hogy mindketten elutasítják a rezsicsökkentést eredményező hatósági árakat és a magyar emberek kiszolgáltatottságát növelő piaci árazást támogatják, ami a rezsiszámlák nagymértékű megemelkedésével járna.
A Századvég erre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok a rezsicsökkentést lehetővé tevő hatósági energiaárakat vagy pedig a piaci árakat pártoló politikusokat támogatják-e, kitérve az Európai Unióban tapasztalható energiaár- emelkedés fogadtatására is.
A közvélemény-kutatás rávilágít, hogy a válaszadók túlnyomó többségét, 91 százalékát aggodalommal tölti el valamilyen mértékben az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés, míg 7 százalékukat nem aggasztja a kérdés.
A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a téma komoly politikai relevanciával bír, és az is látható, hogy a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százalék) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett. Ezzel szemben 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve, ellenzi a hatósági árazást és megszüntetné a rezsicsökkentést.
A 2002 és 2010 közötti baloldali kormányok tizenötször emelték a közműszolgáltatási díjakat, amelynek eredményeként megduplázták a villamosenergia és megtriplázták a lakossági földgáz árát.
A Gyurcsány-kormány idején a bérekhez viszonyítva a magyarok fizették a legtöbbet a gázért és az áramért az egész Európai Unióban.
A baloldal vezető politikusa, Gyurcsány Ferenc továbbra is elutasítja a rezsicsökkentés politikáját, 2014-ben „hülyeségnek” nevezte, és a lakosság érdekeivel szemben a szolgáltatók érdekeit szem előtt tartó, profitorientált szemléletét a következőkkel egészítette ki: "még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon."
Márki-Zay Péter ostobaságnak nevezte a polgári kormány rezsicsökkentési politikáját, és a piaci alapú energiaárak - tehát Gyurcsány Ferenc politikája - mellett állt ki, amikor azt nyilatkozta: "valódi rezsicsökkentést el lehetne érni Magyarországon, akkor ha nem néphülyítéssel, adminisztratív módon, ráterhelem a lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tettek egész iparágakat."
Márki-Zay Péter elutasítja a rezsicsökkentés politikáját, a lakossági víz-, villany- és gázfogyasztásról így nyilatkozott: "micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni… "
