"A nyugati politikusok soha nem értették meg az országot" - mondja Rolf Tophoven német terrorizmus szakértő - tudósít az RMX.
Németország finanszírozta egy mecset építését Afganisztánban, amely később a radikális iszlám és a nyugatellenes érzelmek otthonául szolgált - mondta a Focus hetilapnak nyilatkozó Rolf Tophoven német terrorizmus-szakértő.
"Egy afgán faluban mecsetet építettek német pénzből, amely a [német] külügyminisztériumtól érkezett. Később kiderült, hogy a legtöbbször a Nyugat ellen szóltak benne, és a helyszín az iszlamista propaganda egyik melegágya lett. Hamarosan kiderült, hogy az afganisztáni műveletben részt vevő minisztériumok nem kommunikáltak egymással. Nem volt koordináció, nem volt fókuszpont. Mindenkinek megvoltak a saját projektjei" - tette hozzá.
Szerinte a mecset példaként szolgál arra, hogy a jó szándéknak a Nyugat tudatlansága miatt gyakran nem kívánt következményei vannak. Szerinte a Nyugat talán legnagyobb hibája, hogy nem értette meg teljesen Afganisztánt, és gyorsan megpróbálta ott a demokráciát bevezetni, ami végzetes hibának bizonyult.
"A nyugati politikusok soha nem értették meg az országot. Számukra ez csak egy feladat volt egy hatalmas, távoli országban. Sietve akarták ott a demokráciát és az emberi jogokat bevezetni. Az afgánok mentalitását nem értették meg" - mondta Tophoven.
"A nyugati értékeket nem lehet egyszerűen ráerőltetni egy olyan országra, mint Afganisztán, és bizonyára nem lehet egyik napról a másikra demokráciát építeni. Ez egy végzetes tévedés volt" - tette hozzá.
Miért bukott el Afganisztán ilyen gyorsan?
Tophoven szerint több oka is van annak, hogy az afgán kormány a nyugati szövetségesek kiképzése ellenére ilyen gyorsan megadta magát a táliboknak. "Rossz volt a motivációjuk, és nem volt meg bennük a harci kedv" - mondta Tophoven.
A hadsereg etnikailag vegyes volt. Sok katonát a családjától távol helyeztek el, és távol voltak a családi kötelékeiktől, ami aláásta a morált. Gyakran nem kaptak fizetést, és a "korrupt katonatisztek klikkje" nem törődött a katonák sorsával.
"A kiképzés ellenére az afgán katonák nem voltak képesek operatív harcra. Az Egyesült Államokra támaszkodtak, különösen a légi műveletekben" - jegyezte meg Tophoven.
Ráadásul szerinte a tálibok megváltoztatták és tökéletesítették a harci taktikát. "Miután a tálibok 2001 októberében elvesztették utolsó afganisztáni bázisukat, átálltak a gerillaharc taktikájára" - mutatott rá.
Szerinte a harcosok új generációja nőtt fel, amely az amerikai hadsereg kis háborúinak gerillahadviselését tanulmányozta. "Kis rugalmas sejtek jöttek létre nagyon lapos hierarchiával szerte az országban. A cél az volt, hogy aláássák a nyugati 'megszálló erők' morálját, és nemzeti szinten csapjanak le" - magyarázta Tophoven.
"A gerillaháború egyre masszívabbá és professzionálisabbá vált, és hagyományos katonai eszközökkel nem lehetett megnyerni" - tette hozzá. A koordináció és a kommunikáció teljes hiánya az ország megsegítésében szintén problémát jelentett.
A tálibok afganisztáni felemelkedése és a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos jövőbeli szerepe még mindig nagyrészt ismeretlen. A kérdés az, hogy Afganisztán a terrorizmus melegágya lesz-e, mint 2001 előtt volt.
