Hangot adunk a tehetségnek címmel mutatja be tehetséggondozó programjait és közösségi életét, valamint rendez közéleti beszélgetéseket és könnyűzenei koncerteket a Mathias Corvinus Collegium (MCC) augusztus 5. és 7. között Esztergomban.
Erősen nyitott a rendezvény: az LMBTQ-mozgalom által életre hívott kérdések kerültek terítékre. Az MCC Feszt tegnapi első, hivatalos megnyitó előtti vitája a gender és a gyermekvédelem kérdését feszegette, méghozzá Lánczi Tamás és Dobos Tamás, a Háttér Társaság szóvivőjének közreműködésével.
A beszélgetés moderátora Heltai Péter, az MCC stratégiai kommunikációs vezetője volt, aki vendégeitől első körben azt kérdezte: egyetértenek-e azzal, hogy az anya nő, az apa férfi? Dobos Tamás szerint az üzenet pusztán politikai kampányfogás. "Szándékos összemosás történik, új ellenségképet talált a kormány az LMBTQ-ban" – jelentette ki, és hozzátette, a téma elővétele "csak elterelés a válságkezelésről, célja, hogy tematizálják a közbeszédet".
Lánczi Tamás más véleményen volt: "Jó harminc éve lobbiszervezetek törekednek a fennálló törvények megváltoztatására. A kihívás Nyugatról érkezik, és már két-három éve fel kellett volna lépni ellene" – mondta a politológus, hozzátéve: nem a kormány, hanem a lobbiszervezetek törekvései miatt kerültek ezek a kérdések terítékre.
S hogy létezik-e LMBTQ-lobbi?
Dobos Tamás egyszerűen elintézte a kérdést: "Léteznek bejegyzett civil szervezetek, amelyek bizonyos jogokat szeretnének elérni, ezeket lobbinak is nevezhetjük, de összeesküvések nincsenek" – fogalmazott. Lánczi Tamás azzal reagált, hogy ezeknek a szervezeteknek vannak hatalmi törekvéseik. "A nyugati világban sok esetben a heteroszexuális többségnek kell hátrálnia, például a közösségi oldalon homofóbnak nevezett véleményeket, sőt akár egy közszereplő nyilvános megjelenését is törlik" – közölte a konzervatív gondolkodó, jelezve: "Nyugaton jelenleg szabadságjogokat semmibe vevő véleménydiktatúra tombol, miközben Afrikában vagy az arab világban nem vesz részt a lobbi a homoszexuális jogok érvényesítésében, pedig ott indokolt lenne."
"A homoszexuális jogi közvetítéseket ugyanis a transznacionális cégek végzik, amelyek az arab világban valahogy nem hirdetik a szivárványt" – tette hozzá a politológus. Ezután a gyermekvédelem került terítékre.
Dobos Tamás visszalépésnek nevezte "az örökbefogadás korlátozását".
"Ma Magyarországon nem szakértők, hanem Novák Katalin dönti el személyesen, ki fogadhat örökbe és ki nem" – vélekedett a szóvivő. A vitán szóba került a gyermekvédelmi törvény is, amelynek értelmezésén össze is különbözött egymással a két fél. Dobos Tamás szerint "jogkorlátozó, a homoszexuális tartalmak teljes cenzúrázását előíró intézkedésről" beszélünk, míg Lánczi Tamás jelezte, a törvény a szülők kizárólagos jogát írja elő gyermeke nevelésében.
"A felnőttek szexuális praktikájába nem kell a gyerekeket beavatnunk, pláne nem óvodásokat vagy kisiskolásokat" – közölte a politológus, aki arra is rámutatott: valójában nem felvilágosítás, hanem indoktrinálás folyik.
Az utolsó kérdés a tizennyolc éven aluliak nemátalakító kezeléseire vonatkozott. Lánczi Tamás ezt kifejezetten bűnnek tartja, Dobos Tamás szerint viszont "összemosás zajlik a hormonkezelésekkel".
"A kérdés az, hogy egy ember eldöntheti-e, hogy melyik nemben érzi komfortosabban magát, és ezt a jog is biztosítja-e, erre 2020 májusáig volt lehetőség" – hangoztatta a szóvivő, majd azt állította: "a tizennyolc év alattiak esetében a visszafordítható hormonterápiákat alkalmazzák, nem a visszafordíthatatlan műtéteket", de az LMBTQ-védő aktivista ebben sem látott semmi problémát.
Lánczi Tamás ehhez csak annyit fűzött hozzá: azért baj a visszafordíthatatlanság, mert sokan meggondolják magukat, de nem tudják megváltoztatni korábbi hibás döntésüket.
"Emiatt hatalmas az öngyilkosságok aránya a transzneműek körében" – tette hozzá.
