- A würzburgi iszlamista ámokfutás élénk vitát váltott ki a német sajtó egy részében.
- A 3 bestiálisan meggyilkolt nő és a további súlyos sérültek mellett a média egy része már nem akar csak úgy elmenni.
- A politikusok azonban maszatolnak és továbbra is csak hárítanak.
- Közben egy migrációkutató egyetemi tanár azt mondja, "Különösen a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekményekben nagyon magas a bevándorlók [főként 2015-ben érkezett] csoportjának felülreprezentáltsága".
- Tény: a rendőrségi statisztikák szerint 2020-ban az erőszakos bűncselekmények 168 237 gyanúsítottjának 38 százaléka "nem német" volt, 13 százalékuk bevándorló.
- 290 000 bevándorlónak kötelessége lenne elhagyni Németországot, ám nem teszik ezt meg - a kitoloncolásukhoz nincs meg az akarat.
Egy iszlamista meggyilkolt három nőt Würzburgban. Azt kiáltja, hogy "Allahu akbar" (arabul: Isten nagy). Amikor a nyomozók kikérdezik, "az én dzsihádomról" ("szent háborúmról") beszél - írja a BILD.
A bűncselekmény háttere nem is lehetne egyértelműbb: iszlamista gyűlölet.
A szövetségi kormány azonban továbbra sem hajlandó egyértelműen megnevezni a problémát.
Steffen Seibert (61) kormányszóvivő szombaton "ámokfutónak" nyilvánította a szomáliai Abdirahmant (24), akinek tette "minden vallás" ellen irányult. Seibert tegnap még tovább ment: "biztos" abban, hogy "nincs olyan vallás, amely bármilyen módon igazolna egy ilyen vakon gyűlölködő cselekedetet".
Annette Widmann-Mauz (55, CDU) integrációs biztos a BILD kérdésére szintén nem akar az iszlamizmusról beszélni: "A jogszabály átfogó tisztázásáról" lesz szó.
Ruud Koopmans professzor (60, többek között a berlini Humboldt Egyetem oktatója) migrációkutató megdöbbent. "A vallási háttér tagadása ahhoz vezet, hogy a probléma ellen nem lehet sikeresen küzdeni" - mondta a szakértő a BILD-nek.
Koopmans számára egyértelmű: Németországnak iszlamista problémája van - és ez a szövetségi kormány menekült- és migrációs politikájának is köszönhető.
A kutató szerint "elsősorban olyan országokból érkeznek Németországba fiatal férfiak, ahol az erőszakos iszlamizmus nagyon elterjedt". Ennek a "robbanékony keveréknek" a következményei a würzburgi esethez hasonló támadásokban - de a bűnügyi statisztikákban is - megmutatkoznak.
Koopmans a BILD-nek azt mondta: "Különösen a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekményekben nagyon magas a bevándorlók e csoportjának felülreprezentáltsága."
Tény: a rendőrségi statisztikák szerint 2020-ban az erőszakos bűncselekmények 168 237 gyanúsítottjának 38 százaléka "nem német" volt, 13 százalékuk bevándorló.
De ha a CDU/CSU és az SPD akarata érvényesül, akkor a kérdést a Bundestag-választási kampányban el kell hallgatni - vonja le a konzekvenciát a BILD. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár (66) kormányszóvivője sem akarja megnevezni az iszlamizmus problémáját: "ámokfutónak" nyilvánította az elkövetőt.
AZ INDOK: A CDU/CSU és az SPD elzárkózik a vita elől, hogy milyen felelősséggel tartoznak azért, hogy a 2015/2016-os migrációs ősz során hónapokig tartó német határellenőrzés elmaradt - és a menekültpolitikában soha nem vonták le a következtetéseket.
A külföldi bűnözés és az iszlamizmus nem "nyerő kérdés" - mondják az uniós pártok. Azok a CSU-s képviselők, akik például rámutattak a migránsok magas arányára a 2020. júniusi stuttgarti zavargásokban, SMS-ben kaptak megrovást Münchenből.
Ráadásul a politika a migráció kérdésében is kevés előrelépést tesz. Jelenleg több mint 290 000 külföldi köteles lenne elhagyni az országot. De nincs meg az akarat a kitoloncolásukra, vagy egyszerűen jogi akadályokba ütköznek.
Koopmans migrációs szakértő bírálja ezt: "Nincs aktív ellenőrzésünk a menekültpolitikában". Szerinte a valóság az, hogy "mindenki, aki beteszi a lábát európai földre, és menedékjogot kér, az hosszú ideig itt is marad".
És velük együtt azok a problémák, amelyekről a kormány nem akar beszélni a választókkal.
Keserű, de igaz: a Németországba érkező migránsok a legtöbb esetben maradnak. Függetlenül attól, hogy megkapják-e a menedékjogot vagy sem.
291 462 elutasított menedékkérő jelenleg "kényszerűen köteles elhagyni az országot". Erről a szövetségi belügyminisztérium számolt be a BILD megkeresésére. De csak egy töredékük tér vissza ténylegesen hazájukba.
2021 januárja és májusa között mindössze 4671 migránst toloncoltak ki. A legtöbb deportálást (1163) Észak-Rajna-Vesztfália hajtotta végre, ezt követte Bajorország (762), Berlin (413) és Baden-Württemberg (395).
A gond az, hogy a szövetségi államoknak nincs elég helyük a deportáltak számára, a migránsok hiányzó papírjai miatt kudarcot vallanak. A szövetségi rendőrség támogatására várnak. Csakhogy pénteken - a würzburgi iszlamista támadás napján - a szövetségi államok éppen ezt akadályozták meg.
A Bundesratban elsöprő többséggel megakadályozták azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a szövetségi rendőrség számára, hogy az illetékességi területükön (pl. egy vasútállomáson) kitoloncoljon egy olyan személyt, akinek el kell hagynia az országot.
