- Természetesen ismételten az derült ki, hogy a baloldali városvezetők hazudnak a kormányzati elvonásokról.
- Hazugság az is, hogy az önkormányzatok tönkrementek volna.
- Budapest másfél év alatt eltapsolt közel 100 milliárd forintnyi állampapírt.
Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője interjút adott a Mandinernek. A BENNFENTES csak a költségvetést érintő valós számokat szemlézi most olvasóinak.
- A Demszky-Hagyó korszak végén Tarlós István 251 milliárd forint adósságot vett át, amiből csak a BKV működési hiánya 80 milliárd volt.
- Ezzel szemben 2019-ben Karácsonynak 110 milliárd hitellel adták át a várost, amiben nem volt működési adósság, kizárólag olyan elem, amit ebben a ciklusban nem kell elkezdeni törleszteni.
- A számok önmagukért beszélnek: 2019-ben 55,2 milliárd volt pénzeszközben és 158,9 milliárd állampapírban a kasszában. Ez együtt 214 milliárd forint.
- Mostanra már 89 milliárd forint van pénzeszközben és 66 milliárd állampapírban. Ez összesen 155 milliárd forint, az államkincstár számai szerint.
- 2020-ban 86 milliárdot, 2021-ben pedig egyharmadával többet, 115 milliárd forintot adott a kormány működési támogatásra a fővárosi kerületeknek. Erre jönnek rá még a fejlesztések, például most 4 milliárd forint földutak rendbetételére, később további források. Ebből természetesen az ellenzéki kerületek is részesülnek.
- Karácsony Gergely büszkén jelentette be a rakpart gyalogosbaráttá tételét, amit a kormány fizet.
- Szintén a kormány biztosít 60 milliárd forintot a fonódó villamosra.
- Az egészségügy szintén fontos kérdés, de a fővárosnak eddig erre nem volt külön költségvetése. Most Karácsony évente 10 milliárd forintot tud kiosztani a kerületek között, ugyancsak állami forrásból, az Egészséges Budapest programban ugyanis öt év alatt összesen 50 milliárd jut járóbeteg-ellátásra.
- Továbbá az M3-as metróra 200 milliárdot kap Budapest.
- Kelenföldi pályaudvar, P+R parkolók, számtalan további fejlesztés valósul meg egyébként a fővárosi emberek érdekében.
- A kormány az elmúlt tíz évben 2093 milliárd forintot költött Budapest fejlesztésére.
- Most folynak a tárgyalások az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének elosztásáról.
- A lehívható keret 20 százaléka, 500 milliárd forint szigorúan csak Budapestre fog jönni, és további 1200 milliárd az agglomerációba.
- A főváros számtalan területen nem bánik jól a pénzzel. Az M3-as metró 10 milliárdos, a Lánchíd 5 milliárd pluszban van a Tarlós-ciklus számaihoz képest.
- A reptéri buszjegyek szabálytalan értékesítése miatt 14 milliós bírságot kapott a főváros, továbbá a főpolgármester az egyik első közgyűlési ülésen megvétózott, megfúrt egy érvényes reklámtendert.
- Egy biztos: emiatt 120 millió forintot róttak ki [büntetést], és minden évben 1 milliárd, összesen 8 milliárd forintot bukik a főváros, mert egy ennyivel rosszabb szerződést kötött végül mással.
- Csak ebből a pénzből 80 buszt lehetne venni.
- A turisták nélküli járványidőszakban 1,3 milliárd forint a költségvetése a Budapest Brand nevű cégnek, a főváros reklámozására, népszerűsítésére.
- Vagy nézzük Jávor Benedeket, aki Karácsony Gergely barátja és harcostársa a pártjában, nem mellesleg a főváros brüsszeli képviseletének a vezetője! A kirendeltség támogatását az előző ciklushoz képest megháromszorozták, immár százmilliós nagyságrendről beszélhetünk, és nem látszik az eredménye.
- A FŐKERT költségvetéséből elvettek 1 milliárd forintot, így a cég az eddigi összeg csupán kétharmadát tudja kaszálásra és zöldfelületek rendbetételére költeni. Folyamatosan azt hallgatjuk, milyen fontosak a zöldfelületek Budapestnek, mégis elhanyagolt és csupa gaz a város. De vettek el számos olyan szociális és egyéb területről is, amelyek az előző ciklusban jól működtek.
- A Demszky-éra végén egy romhalmazt vehettünk át, akkor 85 milliárd forint volt az iparűzési adóból származó bevétel, ami 2019-re 165 milliárd forintra nőtt. A magyar gazdaság szárnyalt, a kormány rengeteg gazdaságélénkítő intézkedést tett, ezért megduplázódott a Budapesten keletkezett iparűzési adóbevétel.
- A 2019-es csúcsév után 2020-ban 84 százalékra, azaz 139 milliárdra esett vissza e forrás, ám az addig folyamatos növekedés miatt így is összesen mintegy 300 milliárdos a többlet 2010-hez képest. Ezalatt az idő alatt például 13 kórház került a fővárostól állami fenntartásba, ami komoly költségcsökkentést jelent. A meglévő keretből így sok másra is kellene jutnia.
