- Az utcanév-táblás provokáció után a baloldali ellenzék a Fudan egyetem ellen tüntetett szombaton Budapesten.
- A szónokok a Kossuth téren egy Micimackó mögött állva hergelték azokat, akik kíváncsiak voltak rájuk.
- A micimackózás egyértelmű utalás volt a kínai pártfőtitkárra, Hszi Csin-Pingre.
- A kínaiak az ilyen viselkedést - joggal - sértésnek veszik.
- Ami fontosabb ennél, hogy nem felejtenek.
- Gyerekesen bárgyú viselkedésével az ellenzék nem Orbánnak, hanem az országnak árt.

Kína léte és világgazdaságban betöltött szerepe nem megítélés kérdése, hanem józan gondolkodásé: a magyar külpolitika nem feladva nyugati elkötelezettségét (NATO- és EU-tagság) abban az értelemben mára diverzifikált, hogy igyekszik minden nagyhatalommal jó pozíciókat kiépíteni.
Ez abban érhető tetten, hogy Németország felől tőke és munkakultúra érkezik, ezért az ország 2010-et követő újraiparosítása megerősítette a német ipari termelést idehaza. Keletről energia érkezik (gáz és atomenergetikai technológia), ezért az oroszokkal is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik az Orbán-kormány.
Az új feltörekvő nagyhatalomtól pedig áru, infrastruktúra és egy, a világ élvonalában lévő egyetem érkezhet - már ha a baloldali ellenzék nem teszi tönkre ezt a törekvést bárgyú és gyermeteg provokációkkal.
Mind a Belgrád-Budapest vasút, mind a Fudan egyetem - ahol leginkább műszaki és természettudományos karokon folyna az oktatás - azt a célt szolgálja, hogy az ország több lábon álljon a külpolitika zűrös világában. Arra ugyanis Magyarország a történelemben eddig mindig ráfaragott, ha oldalt választott magának, vagy ha az egyik oldal megszállva tartotta, és akarata ellenére bent tartotta egy szövetségesi rendszerben (német megszállás: zsidóüldözések és deportálások, szovjet megszállás: kényszermunkatáborok, kommunizmus).
Ezért Magyarországnak eminens érdeke, hogy a Nyugat tagjaként minden nagyhatalom érdekelt legyen egy sikeres és a Kárpát-medencében meghatározó Magyarországban.
A Belgrád-Budapest vasút pedig geopolitikailag is érdeke az országnak, mert ha elkészül, akkor a kínai termékek nem Rotterdamon és Hamburgon keresztül érkezhetnek be Európába, hanem Budapesten keresztül: minden kereskedelmi pozíció erősíti az országot is.
A nyugatosok is megnyugodhatnak: az ország az EU tagja, és a NATO egyik legjobb partnere. Utóbbira az is bizonyíték, hogy nagyságrendileg 3500-4000 milliárd forintos haderőfejlesztés zajlik idehaza.
Ez nem csupán belföldi érdekeket szolgál, hanem a vállalt NATO-kötelezettségeink teljesítését is. Aki tehát abban a téveszmében él, Magyarország hátat fordított a Nyugatnak, az bolond, vagy jobb esetben csak csukva vannak a szemei, miközben háttal ül a moziban.
Ami viszont biztosan nem tesz jót a magyar-kínai kapcsolatoknak, az a bárgyú és gyermeteg provokáció. Sem az utcanév-táblák átírása, sem a micimackó mögötti tüntetés nem elegáns, ezt ugyanis a kínaiak nem szívlelik. Érthetetlen, hogy a budapesti baloldali ellenzék miért rángatja a sárkány bajszát: ahogy az orosz medvét se kell piszkálni a barlangjában, a mára erős és meghatározó kínai sárkány bajszát sem érdemes rángatni.
A kínaiak és alapvetően a keleti emberek érzelmes alakok, a diplomáciában is rengeteg szívélyességi és udvariassági kört kell futni ahhoz, hogy annak bármi kézzelfogható eredménye legyen.
Teljesen felesleges és ostoba dolog e felépített bizalmat micimackózással rombolni (a micimackózás egyértelműen Hszi Csin-Ping kínai pártfőtitkár gúnyolása).
Ezzel ugyanis a budapesti baloldali ellenzék nem Orbánnak, hanem az országnak árt.
Az Európai Unió és nyomában a cselédmentalitású baloldal az újkeletű morális leckézetéssel a vesztesek pályáján mozog: megmosolyogtató pozíció, hogy az USA, Kína és más középhatalmak és feltörekvő középhatalmak által dominált világban az EU egy morális pozíciót vesz fel, abban a tévedésben élve, hogy Európa egyetlen feladata, hogy leckéztesse a világot.
Ez a vesztesek pályája, mert közben a világ nagyon megváltozott: az Egyesült Államok egyértelműen egy pénzügyi és katonai világhatalom, Kína pedig az ellátási-gyártási láncok átvételével ipari nagyhatalommá vált; Oroszország jelentős hadiipari fejlesztéseket eszközöl az utóbbi időkben, Törökország pedig éppen Európa elől zár el több milliónyi, Európába igyekvő migránst.
Ebben a koordinátarendszerben a pedellusmentalitás és a morális kioktatás politikája a lúzerek csapdája.