Érdekes elméletet feszegetnek Ausztráliában: a kínai hadsereg vezetői megvitatták a koronavírust, mint lehetséges biológiai fegyvert

Érdekes elméletet feszegetnek Ausztráliában: a kínai hadsereg vezetői megvitatták a koronavírust, mint lehetséges biológiai fegyvert
  • Jó ideje spekulál azon a világ, hogy a koronavírus természetes képződmény-e, netán egy egyszerű laborszökevény, vagy amolyan modern biológiai fegyver.
  • Most a The Australian c. ausztrál újság hozott nyilvánosságra dokumentumokat, amelyek szerint a kínai hadsereg vezetői évekkel ezelőtt megvitatták a koronavírus biológiai fegyverként történő hasznosítását.
  • Korábban a Wall Street Journal, a Politico, és a Neue Zürcher Zeitung is cikkezett arról, a Vuhanban működő víruslaborok nem biztonságosak, a biztonsági protokollokat nem mindig tartják be megfelelően.
  • A kölcsönös információs hadviselésben nehéz rendet vágni, ennek megfelelően a legvadabb összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra.
  • A tisztánlátást nehezíti, hogy a nyugati és a keleti nagyhatalmak is kiterjedt inormációs háborút folytatnak egymás ellen.

A The Australian című napilap közzétette az amerikai külügyminisztérium megállapításait, amelyek szerint Kína valószínűleg már 2015-ben fontolóra vette a SARS-koronavírusok biofegyverként való felhasználásának lehetőségét.

Az amerikai külügyminisztérium birtokába került, valószínűleg 2015-ből származó titkos dokumentumokban a kínai hadsereg tudósai a SARS-koronavírusok lehetséges katonai felhasználásáról tárgyalnak - jelentette a The Australian újság. Az amerikai jelentés, amelynek címe "A SARS természetellenes eredete és az ember által létrehozott új típusú vírusok mint genetikai biofegyverek", a lap szerint felzúdulást és aggodalmat keltett a brit és az ausztrál külügyi bizottságok elnökeiben, Tom Tugendhatban és James Patersonban, különösen a kínai kormány átláthatóságával kapcsolatban a COVID-19 eredetének tisztázásában.

Az ausztrál The Australian kínai dokumentumról ír, amely a SARS koronavírusokat a "genetikai fegyverek új korszakának" kezdeteként írja le, továbbá arról, hogy mesterségesen átalakíthatók egy újonnan kialakuló emberi betegséggé, majd példa nélküli módon fegyverként bevethetők. A mai napig nincs bizonyíték arra, hogy a vírus szándékosan került volna szabadba, vagy hogy a dokumentumban tárgyalt felhasználás a COVID-19-hez kapcsolódna.

A dokumentumok szerzőiről az ausztrál lap azt írja, "A dokumentum 18 szerzője között szerepel Kína vezető közegészségügyi és katonai személyiségei, köztük a kínai járványmegelőzési hivatal korábbi igazgatóhelyettese, Li Feng. A szerzők közül tízen a Xi'an-i Orvosi Légierő Egyetem tudósai és fegyverszakértői, amelyet katonai kutatásai miatt a "nagyon magas kockázatú" kategóriába soroltak"." Továbbá: "A Légierő Orvosi Egyetem, más néven a Negyedik Orvosi Egyetem 2017-ben a PLA [Népi Felszabadító Hadsereg, Kína fegyveres erői, a szerk. megjegyzése] parancsnoksága alá került. A lap főszerkesztője, Xu Dezhong a 2003-as SARS-járvány idején a lap online életrajza szerint 24 tájékoztatóban és 3 jelentésben számolt be a kínai katonai bizottság [A bizottság Kína legfőbb katonai irányító szerve, a szerkesztő megjegyzése] és az egészségügyi minisztérium legfelsőbb vezetőinek."

A hangsúly az úgynevezett gain-of-function kutatásokon van, amelynek során a vírusokat mesterségesen veszélyesebbé teszik egy laboratóriumban. A nyugati sajtó többször is beszámolt a témáról, Prof. Roland Wiesendanger tudós és a Hamburgi Egyetem pedig olyan bizonyítékgyűjteményével keltett szenzációt, amely a korona eredetével kapcsolatos laboratóriumi hipotézist elfogadhatónak láttatta, mint a kétes kutatási kísérletek véletlen balesete.

Nemrégiben a Neue Zürcher Zeitung svájci konzervatív lap is körbejárta ugyanezt a témát, és ugyan hivatalos dokumentumok nélkül, de hasonló következtetésre jutott a lap a nagy tényfeltáró anyagában: a lap oknyomozó cikke szerint a mostani koronavírus génállománya jelentősen egyezik egy olyan vírussal, amit 2013 óta egy vuhani laborban őriztek. Az ilyen szoros egyezés nem pár év alatt alakul ki: azaz vagy a mostani vírus már nagyon régóta velünk volt – de akkor kellene az a gazdaállat, akiről átugrott az emberre –, vagy pedig laborban upgradelt változatról lehet szó. Utóbbi mellett szólhat, hogy nagyon hatékonyan támadja az emberi szervezetet, márpedig ilyen vírusokkal régebb óta kísérleteznek vuhani laborokban.

Vuhanban vannak víruslaborok, és ezekben éppen olyan vírusokat is fejlesztenek, amelyek különösen veszélyesek és fogékonyak az emberi szervezetre. Ezek mögött persze nem feltétlenül valami gonosz szándékot kell feltételezni – a laborokban sokszor éppen azért fejlesztenek ilyen nagyon veszélyes koronavírusokat, hogy a virológiai védekezést tudják segíteni, ezeket gain of function kutatásoknak hívják. Azaz kifejlesztenek főleg az emberre veszélyes fajtákat, hogy még mielőtt azok esetleg a természetben is kialakulnának, előzetesen fel tudjanak rájuk készülni. Amint arról a Politico amerikai kiadása beszámol: ezekről már 2017 végén küldött jelentéseket a pekingi amerikai nagykövetség Washingtonba, de a veszélyt ott nem vették annyira komolyan.

Az oknyomzás középpontjában egy kínai virológus, Shi Zhengli áll. Ő volt az, akinek sikerült a 2003-as SARS-járvány után végül megállapítania, hogy honnan indult a vírus, és az mely állat közvetítésével kerülhetett át a denevérről az emberre. Az akkori felfedezése szerint egy macskafajta volt a közvetítő állat, és a vírus egy dél-kínai denevérbarlangból indult. Mivel tíz éven át kereste az akkori okokat, nagyon sokféle koronavírus-fajtát halmozott fel a vuhani laboratóriumában, ahol valóban az említett kísérletek is folytak: azaz az emberre veszélyes fajták kialakítása – éppen azért, hogy egy ilyen megjelenésére előzetesen fel lehessen készülve a tudomány. Az ilyen kísérleteknek is helyt adó vuhani laboratórium a 11 milliós város belvárosában található.

Amint arról az NZZ beszámol: Zhenglit már 2019. december 30-án értesítik, hogy egy újfajta koronavírus jelenhetett meg Vuhan városában, ő pedig azonnal Pekingből a helyszínre siet. Ahogy a lap írja: Zhengli számolt azzal, hogy a denevér hordozta vírus egyszer megint megjelenhet, az azonban meglepte, hogy nem azon dél-kínai részen történt ez most meg, ahol a SARS-vírus okát sikeresen felfedezte egy denevérbarlangban. Vuhan több, mint 1000 kilométerre északra fekszik ezen vidéktől. Az NZZ azt állítja: már ekkor, 2019 legvégén Zhengliben ezért felmerült a gyanú, hogy esetleg egy vuhani laboratóriumból „szökött ki“ a vírus, elvégre a természetes megjelenést máshol sejtette. Ezen gondolatairól és félelmeiről maga Zhengli is beszélt már 2020 januárjában a Scientific American magazinnak.

Itt maga nyilatkozta azt, hogy „egyáltalán nem számítottam arra, hogy ilyesmi [azaz egy új koronavírus] Vuhanban, Közép-Kínában történhet”. Zhengli az interjúban azonban azt állítja: mivel benne is felmerült a gyanú, hogy esetleg éppen az ő laborjából származhat a vírus, minden korábbi kutatási eredményt azon nyomban összehasonlított az új koronavírussal, és arra a megállapításra jutott, hogy az nem egyezik egyik korábbi kikísérletezett koronavírussal sem – azaz szerinte ezzel ki is lehet zárni a laboratóriumi eredet elméletét. A Neue Zürcher Zeitung cikke azonban arra mutat rá: a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint ahogy Zhengli próbálja magát megnyugtatni. Zhengli 2020 márciusában a laboratóriumában őrzött vírusok közül megnevezett ugyanis egyet – amit akkor RaTG13-nak nevez el: az 'Ra' a denevér latin nevéből (Rhinolophus affinis), a TG a denevér származási helyéből, a dél-kínai Tongguanból jött, a 13-as szám pedig azért került a végére, mert 2013-ban találták meg a vírusos denevért  –, amelynek a génállománya 96 százalékben egyezik a mostani koronavírussal.

Egy Twitteren, a #drastic hashtag alatt szerveződő tudományos csapat azonban gyanút fogott. Eleve nem értik, hogy miért csak 2020-ban közli Zhengli a vírusfajta komplett génállományát, amikor azt saját bevallása szerint is már 2013-ban megtalálták. Valamint azt is furcsának tartják, hogy Zhengli nem nevezte meg ezen, 2013-ban talált koronavírus pontos lelőhelyét, csak körülbelül lőtte be, honnan származhat. Ha tényleg a természetben talált vírusról van szó, akkor ugyanolyan pontosan kéne ismernie a lelőhelyet, ahogy azt a SARS-vírus esetében is meg tudta precízen egy dél-kínai denevérbarlangban jelölni.

A gyanú csak fokozódik, amikor Rossana Segreto, egy innsbrucki mikrobiológus felfedezi: a Zhengli által 2020-ban közölt, de 2013-ban talált vírus nem is annyira új, mert a génállománya egy az egyben megegyezik egy olyan koronavírussal, amiről a vuhani kutatók már egy korábbi írásukban beszámoltak – csak akkor sajátos módon egy másik név alatt elnevezve azt. Ez felvethette a gyanút, hogy a 2020-as bejelentéssel pusztán el akarták terelni a figyelmet arról, hogy a mostani koronavírussal 96 százalékban egyező vírusról nagyon is tudtak már korábban. A Twitteren kommunikáló kritikus tudósoknak végül az innsbrucki kutató felfedezése után sikerül pontosan meg is határozniuk, amiről Zhengliék nem írtak: ez a bizonyos 2013-as koronavírus nem egy denevérbarlangból, hanem egy délkelet-kínai egykori rézbányából származik. Ezt később, tavaly novemberben végül Zhengliék is elismerték.

A rézbányás felfedezés azok érveit erősíti, akik szerint a mostani koronavírus már laboratóriumi eredetre vezethető vissza. Miért is? 2012 áprilisában az egykori Mojiang-rézbánya megtisztításakor – denevérfekáliát kellett eltávolítani – több bányász is súlyos tüdőfertőzést kapott el, amely tüneteiben és lefolyásában a mostani koronavírusra emlékezetett. A bányászok közül a kórházban többeket is meterségesen kellett lélegeztetni, egyikük bele is halt a betegségbe.

A svájci lap azt írja, hogy a már említett twitteres kutatócsoport egy indiai tagja meg is találta a bányászok akkori kórházi diagnózisát, mely szerint egy, a SARS-vírushoz hasonló vírus fertőzte őket meg. Miután azonban 2013-ban Zhengli kutatócsapata is bevizsgálta a helyet és ezernél több mintát vitt be a laborba (ezért van a RaTG13 végén a 13-as szám), megállapították, hogy a bányászok nem olyan vírusban fertőződtek meg, amelyek a vuhani laborban tárolt koronavírusokkal bármilyen módon egyeznének, azaz álláspontjuk szerint nem korai koronavírus-esetekről van szó. Az NZZ szerint azonban eléggé gyanús, hogy miközben Zhengli elismeri, hogy a 2020-ban publikált (de már korábban ismert), a mostani koronavírussal 96 százalékban egyező vírus ebből a rézbányából származik, végül mégis arra a következtetésre jut, hogy az ottani bányászok – akik koronavírusos fertőzésre utaló szimptómákkal kerülnek kórházba – tüdőgyulladását nem az ott talált és általa begyűjtött vírusok egyike, hanem egy gombafertőzés okozta. Egy valami azonban biztos: ezen bányából legkésőbb 2013 óta a vuhani laboratóriumban van olyan vírus, amely 96 százalékban egyezik a mostanival, és 2016 óta folytattak is vele több kísérletet.

Geopolitikai játszma 

A gyanú azonban megmarad: Zhengli azért tagadja a bányászok koronavírusos megbetegedését, hogy nehogy azon vírussal – amellyel 2016 óta tehát kísérleteztek már a laborjában – hozzák összefüggésbe a mostanit? Az egész ügy értelemszerűen politikai fordulatot is vesz, elvégre miután 2020 márciusában a kínai külügyminisztérium szóvivője éles hangnemű tweetben gyakorlatilag az USA-t vádolja meg, hogy elterjeszette a vírust Vuhanban, Trump keményen beleáll a koronavírus kínaizásába, onnantól már nem is a „vuhani”, hanem a „kínai” lesz a mostani koronavírus állandó jelzője a trumpi retorikában. Zhengli mellett és a laboratóriumi elmélet ellen gyorsan összeáll több tudós is, akik ezt kizárják – ezzel egy időre az ilyen spekulációk alt-rightos összeesküvés-elméleteknek számítanak.

Amint azonban az NZZ rámutat: a nyilatkozat egyik kezdeményezője az a Peter Daszak, New York-i zoológus és üzletember, aki évek óta több kutatásban is vesz részt Zhenglivel közösen – ezeknek pedig éppen az a céljuk, hogy a vuhani laboratóriumban az emberre különösen veszélyes koronavírusokat fejlesszenek ki. Noha az USA az ilyen kutatásokat 2014-ben betiltotta, Daszak kapott némi engedményt – csak nem az USA-ban, hanem Vuhanban kell azokat lefolytatni. Ezek biztonságáról azonban nem voltak meggyőződve az amerikai szakértők és diplomaták, akik megtekinthették a laboratóriumot. Az NZZ emlékeztet rá, hogy például egy pekingi laboratóriumban 2004-ben volt példa arra, hogy baleset miatt szökött ki egy vírus, és fertőzött meg ottani munkatársakat. A WHO kezdeményezésére tavaly tudósok már tettek látogatást a vuhani laboratóriumban – de egészen megbízhatónak nem lehet nevezni őket.

Egyrészről a 17 nemzetközi tudós az NZZ szerint amolyan egyéni kutató volt, másrészről hárman eleve meg se jelentek, harmadrészt pedig egy német résztvevő csak mobilos kapcsolaton keresztül „járta be“ a laboratóriumot, de azt mondta, hogy a kamera nagyon remegett, alig látott valamit, egy ponton inkább ki is szállt a közvetítésből. A nemzetközi csapatnak pedig az említett Peter Daszak is tagja volt. Noha a trumpi adminisztráció más amerikai kutatókat javasolt, a WHO valamiért mégis a Zhenglivel szorosan együttműködő Daszakot választotta ki.

A WHO végül a jelentésében azt írta, hogy a laboratóriumi baleset kizárható az okok közül. Mondjuk kissé árnyalja a képet, hogy a jelentés kapcsán eleve volt vétójoga Kínának, azaz bármit nem állapíthattak meg a nemzetközi ellenőrök. Eleve problematikus, miként lehetne megállapítani az első fertőzések és egy esetleges laboratóriumi vírus kapcsolatát, amikor is az első fertőzöttek adatait, vérmintáit (stb.) nem adja ki Kína – adatvédelemre és személyiségi jogokra hivatkozva. Több tudós is ezért azt követelte: kaphassanak szabad hozzáférést azon rézbányához, ahol 2012-ben megjelent a mostanihoz nagyon hasonló koronavírus, és amellyel később folytak kísérletek; valamint kaphassanak szabad hozzáférést az első vuhani áldozatok kórképéhez is.

Hogyan tud egy vírus természetesen ilyen hatékony lenni?

A laboratóriumi eredet mellett szólna eszerint, hogy eleve Vuhanban már kísérleteztek a mostanihoz nagyon hasonló koronavírussal, amelynek eredetét Zhengliék csak más tudósok nyomására ismerték be. De a laboratóriumi eredet mellett az NZZ szerint más is szólhat. Számos tudóst foglalkoztatja ugyanis a kérdés, hogy miként tud a mostani koronavírus ennyire ügyesen az emberi szervezethez alkalmazkodni, az emberre egyre veszélyesebb módon mutálódni. Mintha pont így fejlesztették volna ki – és Vuhanban valóban vannak kutatások, mint a svájci napilap nyomán írtuk feljebb, amelyek célja éppen az, hogy az emberre nagyon veszélyes vírusokat tudjanak előre kifejleszteni.

(AZ AZONNALI, A THE AUSTRALIAN ÉS A TICHYSEINBLICK ALAPJÁN.)

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Botrány 2021-09-28 | 15:21
Világbotrány, vissza a múltba: az ellenzék egy nyílt szavazást csinált az előválasztásból

Világbotrány, vissza a múltba: az ellenzék egy nyílt szavazást csinált az előválasztásból

  • Az ellenzéknek a Horthy korszak legantidemokratikusabb hagyományait sikerült ötvöznie a Rákosi-féle kékcédulás szavazással.
  • A modern demokráciákban ugyanis a választójog titkos és egyenlő.
  • A Telex kotyogta el - bár nem ez volt az eredeti céljuk -, hogy az előválasztási részeredmények azért forognak közszájon, mert sok résztvevőt a pártaktivisták előtt szavaztatnak le.
  • Ilyen skandallum utoljára a '30-as években történt Magyarországon.
  • Ugyanis még egyszer: a politikai véleménnyilvánítás (voks, szavazat) titkos idehaza, ez minden normális demokrácia alapja.
Botrány 2021-11-02 | 11:38
Micsoda képmutatás: 400 magángéppel érkeztek a klímacsúcs vendégei

Micsoda képmutatás: 400 magángéppel érkeztek a klímacsúcs vendégei

  • Ugyanezek az emberek azt akarják, hogy mi, átlagemberek sokkal magasabb árat fizessünk az áramért és a gázért.
  • Azt hazudják nekünk, csak így védhetjük meg a bolygót.
  • Miközben ők olyan magánépeken repkednek a klímacsúcsra, melynek egyetlen, négy órás útja alatt több szénhidrogént éget el, mint egy átlagos európai ember egész éves fogysztása.
  • A Sunday Mail számítása szerint a négyszáz gép 13 ezer tonna szén-dioxodot juttatott a légkörbe, többet, mint amennyit 1600 skót lakos egyetlen év alatt.
Botrány 2021-07-25 | 10:14
Hatszázmilliós éves árbevétel - a Cseh-családnak bejött a nyomda-biznisz

Hatszázmilliós éves árbevétel - a Cseh-családnak bejött a nyomda-biznisz

  • Családi cégháló markolt fel több mint 4,7 milliárd forintnyi uniós támogatást Cseh Katalin esetében.
  • A momentumos politikus már el is ismerte, hogy ő is nyújtott be EU-s pályázatot a családi céget vezetve.
  • Bohár Dániel legújabb Facebook-videója bemutatja: évi 600 millió forint árbevétellel operált a Cseh-család cége.
  • Az is kiderült, nem ez az első botrány a Pannónia Nyomda Kft. körül.
Botrány 2021-08-13 | 12:07
Joe Biden fia egy videóban arról vallott, 18 napon keresztül bulizott oroszokkal Las Vegasban, a külföldről pénzelt hazai médiában erről se lehet olvasni

Joe Biden fia egy videóban arról vallott, 18 napon keresztül bulizott oroszokkal Las Vegasban, a külföldről pénzelt hazai médiában erről se lehet olvasni

  • Joe bácsi kicsi fiának zűrös ügyeiről a hazai, külföldről finanszírozott cselédmédia be se számol.
  • Helyette még mindig lehet rettegni Trumptól.
  • Hunter Biden egy újabb kiszivárgott videóban bevallotta, 2018 nyarán 18 napon át bulizott Las Vegasban orosz drogkereskedőkkel, esténként 10 000 dollárt elverve.
  • Penthouse lakosztályokból járt bordélyokba, és annyira kiütötte magát a rengeteg elfogyasztott alkoholtól és drogtól, hogy végül elájult a jakuzziban.
Botrány 2021-10-25 | 10:26
Eltékozolt jövő: Karácsony tétlensége miatt jelentős bevételektől esik el a BKV

Eltékozolt jövő: Karácsony tétlensége miatt jelentős bevételektől esik el a BKV

  • A JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) még a Tarlós-éra végén érvényes ajánlatot nyújtott be, és havi 142 millió, évi több mint 1,7 milliárd forintot fizetett volna a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek négy plusz opcionálisan további négy évre szóló hasznosítási jogáért.
  • Karácsony indítványára azonban a közyűlés erre nemet mondott, majd a megállapodást egy határozattal ellehetetlenítette.
  • A döntéssel körülbelül 20 új busz rendszerbeállítását akadályozta meg Karácsony, ennyi fizetett volna két év alatt a cég a BKV-nak.
Botrány 2021-10-01 | 18:07
Márki-Zay elismeri, munkatársa volt korábban az a férfi, aki lezúzott egy luxus kupé BMW-t tele készpénzzel az M3-as autópályán

Márki-Zay elismeri, munkatársa volt korábban az a férfi, aki lezúzott egy luxus kupé BMW-t tele készpénzzel az M3-as autópályán

  • Az ózdi jobboikos jelölt kampánykoordinátora korábban a Mindenki Magyarországa Mozgalom operatív vezetésében vállalt szerepet - ismerte el Márki-Zay.
  • Hódmezővásárhely polgármestere azt is elismerte, azt követően is találkozott és beszélt a férfival, hogy az elhagyta az MMM vezetését.
Botrány 2021-05-17 | 10:41
Jeffrey Epstein, a különös körülmények között öngyilkosságot elkövető hírhedt pedofil a New York-i otthonában tartott több tucat 'férfiklub' jellegű találkozó során tanácsokat adott Bill Gatesnek, hogyan vessen véget Melindával kötött 'toxikus' házasságának - állítja egy új jelentés

Jeffrey Epstein, a különös körülmények között öngyilkosságot elkövető hírhedt pedofil a New York-i otthonában tartott több tucat 'férfiklub' jellegű találkozó során tanácsokat adott Bill Gatesnek, hogyan vessen véget Melindával kötött 'toxikus' házasságának - állítja egy új jelentés

  • Jeffrey Epstein, aki a börtönben halt meg, miközben gyermekekkel kapcsolatos szexuális bűncselekmények miatt a bírósági tárgyalására várt, állítólag házassági tanácsokat adott a 65 éves Bill Gates technológiai mogulnak.
  • A két férfi több tucatszor találkozott Epstein 77 millió dolláros Upper East Side-i villájában, sokkal gyakrabban, mint ahogyan azt korábban tudni lehetett - számol be a The Daily Beast.
  • A találkozók gyakran hasonlítottak egy 'férfiklub' légköréhez, ahol a pár Gates házasságáról pletykált egy olyan személy szerint, aki részt vett ezeken a találkozókon.
  • A Daily Beast forrása szerint a férfiak 'nagyon közel álltak egymáshoz'.
  • Gates szóvivője szerint a jelentés "félreérthető".
Bel 2021-05-13 | 13:42
Miközben Németországban és Nyugat-Európában még csak az időseket oltják, idehaza 101 oltóponton zajlik a 16-18 éves fiatalok oltása Pfizerrel

Miközben Németországban és Nyugat-Európában még csak az időseket oltják, idehaza 101 oltóponton zajlik a 16-18 éves fiatalok oltása Pfizerrel

  • 101 oltóponton zajlik csütörtökön a 16-18 év közötti korosztály koronavírus-elleni oltása.
  • Ez nem sikerülhetett volna a kínai és az orosz vakcinák nélkül.
  • Németországban még mindig az időseket és a betegeket oltják, és azokat, akiknek gondozásra szoruló hozzátartozójuk van.
  • A magyar oltási program sikeressége hónapokkal korábban adja vissza a megszokott életünket, mint ahogyan az Nyugat-Európában fog megtörténni.
  • A kínai vakcina pedig - a liberális propagandamédia és a baloldali ellenzék hazug állításaival szemben - igenis hatásos: egyre kevesebb a fertőzött, egyre kevesebben szorulnak kórházi ellátásra, és egyre kevesebben halnak bele a koronavírus-fertőzésbe.
  • Ha a kínai vakcina hatástalan lenne, akkor nem csökkenének ilyen arányban a számok.