- Pedig óriási őrjöngést csapott a nyugati propaganda: az oroszok elvagdossák a Balti-tenger alatt fekvő kábeleket.
- Ez is egy hivatkozási ponttá vált, hogy az oroszok mindenhol zavart keltenek, ezért is kell Európának felfegyverkeznie.
- A NATO erre való hivatkozással megerősítette a tengeri járőrözést, és hadgyakorlatokat tartott az oroszok szájában, Szentpétervártól pár tucat kilométerre.
- A napokban a finn hírszerzés vezetője egy interjúban ismerte el: nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország szándékosan rongálná a tenger alatti kábeleket, és nincs bizonyíték a kiterjedt orosz műveletekre.
- Emlékeznek?
- Trumpot azzal rágalmazták a demokraták, hogy az oroszok segítségével jutott hatalomra, a #RussiaGate elvitte az első ciklusát.
- Aztán a francia Le Pent.
- Majd titokzatos, ducktape-pel összeragasztgatott, gondosan elhelyezett orosz Gerbera drónok tűntek fel lengyel szántásokban és palatetőkön. Messziről bűzlött, hogy ez hamis zászlós művelet.
- Később dán repterek, Litvánia és Észtország felett és Zelenszkij Írországban landoló gépe körül repkedtek orosz drónok - állítólag.
- Most Magyarországot rágalmazza ugyanez a médiahálózat azzal, hogy az oroszok beavatkoznak Orbán választási győzelméért.
- Mese az egész, ahogy a korábbiak is.
A Finn Biztonsági Hírszerző Szolgálat szerint Oroszország nem áll a balti-tengeri kábeltörések mögött - tolmácsolja a finn hírszerzés vezetőjének szavait a Suomen Kuvalehti.
A Finn Biztonsági Hírszerző Szolgálat szerint Oroszország nem áll a balti-tengeri kábeltörések mögött.
Az elmúlt években többször is elvágtak elektromos és telekommunikációs kábeleket a Balti-tenger fenekén, amikor az Oroszországból induló hajók a tengerfenéken húzták a horgonyaikat.
„Tudomásunk szerint nem állt emögött szándékos orosz állami tevékenység. Ez [a szándékos szabotázs] egy nagyon széles körben elterjedt nézet az európai hírszerző közösség többi részében” – mondja Juha Martelius, a Supo, a finn hírszerzés vezetője a Suomen Kuvalehtinek.
Az incidenseket széles körben az orosz befolyással hozták összefüggésbe a finn közvéleményben.
Az ország ezirányú tevékenységére azonban nem mutattak be bizonyítékot.
A Supo szerint a kábelkárokat az magyarázza, hogy az orosz árnyékflotta hajói hajóznak a Finn-öbölben. Gyakran rossz állapotban vannak, és a legénység alulképzett. Oroszország az árnyékflottát használja a Nyugat által bevezetett szankciók megkerülésére.
Martelius hangsúlyozza, hogy a Balti-tenger Oroszország számára is létfontosságú. A tankerek által szállított olajkereskedelem finanszírozza az orosz gazdaságot és az ukrajnai háborút.
Oroszország biztosan nem akarja, hogy a forgalom megszakadjon, érvel a Supo.
A kereskedelem akkor is megszakadt, amikor a nyugati országok egy-egy hajót állítottak meg. 2024 karácsonyán a finn hatóságok felszálltak az Eagle S hajóra, amelynek horgonya több kábel is átszakított. Ugyanakkor a kábeltörések károsították Oroszország saját víz alatti infrastruktúráját is.
„Számos tényező van itt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy Oroszországnak nincs indítéka erre [a szándékos szabotázsra]” – mondja Martelius.
A Helsingin Sanomat értesülései szerint Oroszország a feltartóztatások miatt katonákat kezdett elhelyezni az árnyékflotta hajóin. "Ez az egyik módja annak, hogy biztosítsák: ezek a kapitányok ne jussanak be Finnország [tengeri] területére. Emellett fékező erőként hat a hatósági intézkedésekre, ha tudható, hogy fegyveres biztonsági őrök tartózkodnak a fedélzeten" – kommentálta Martelius.
A Suojelupoliisi (Supo) szerint a hajók horgonyai a 2000-es években végig rongálták a Balti-tenger kábeleit. Csupán ezekről az esetekről nem adtak ki hírt.
Az utóbbi évek kárainak mértékét a Supo szokványosnak minősíti.
A nyilvános vitában Oroszország motivációjaként a zavarkeltést szokták feltételezni.
A Supo nem fogadja el ezt a magyarázatot. "Véleményem szerint meglehetősen gyenge elemzés azt állítani, hogy Oroszország csak bosszantani akar. Oroszország legfőbb indítéka, hogy fenn kívánja tartani a lehetőséget a Finn-öböl csücskéből származó olaj továbbszállítására" – válaszolja Martelius.
Martelius kedden kommentálta az ügyet, amikor a Supo nyilvánosságra hozta éves biztonsági jelentését.
Ebben a Supo aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszország tevékenységéről és képességeiről félrevezető kép alakul ki. Martelius már a tavalyi jelentésben is igyekezett mérsékelni az Oroszország befolyásoló tevékenységéről alkotott képet.
Akkor Martelius példaként említette a vízművek elleni támadásokat, amelyek nagy nyilvánosságot kaptak 2024 nyarán. A Supo soha nem értékelte úgy, hogy orosz tevékenységről lett volna szó. A Központi Bűnügyi Rendőrség (Keskusrikospoliisi) sem talált erre utaló jeleket.
Most új példaként Martelius a drónészleléseket említette. "Finnországban a hatóságok együttműködésével vizsgálták a drónészleléseket, és szinte mindegyikről kiderült, hogy egyéb repülési tevékenység volt. Ugyanez a helyzet a többi északi országban is" – mondta a jelentés bemutatóján.
A Supo megítélése szerint az, ha különböző eseményeket Oroszország befolyásoló tevékenységeként értelmeznek, az Oroszország malmára hajtja a vizet. Az ország ekkor mindenhatónak tűnik fel.
A Supo szerint Oroszország nagyon is képzett, ugyanakkor az erőforrásai végesek. Jelenleg ezek nagy része Ukrajnára összpontosul.
Mindenesetre a Supo arra figyelmeztet, hogy a nagyhatalmi státuszra törő Oroszország továbbra is fenyegetést jelent Finnországra. Az ukrajnai háború lezárultával Oroszország az ott lekötött erőforrásokat más területekre is felszabadíthatja.
Éves jelentésében a Supo a megszokott módon értékeli például a Finnországot fenyegető terrorizmus kockázatát is. A Supo továbbra is úgy ítéli meg, hogy a fenyegetettség szintje emelkedett, az ötfokozatú skála harmadik szintjén áll. A legvalószínűbb támadási fenyegetést továbbra is a radikális iszlám és a szélsőjobboldal jelenti.
A korábbiakhoz képest azonban változásként a Supo megjegyzi, hogy a nyugati országokban növekszik a támadási kísérletekben részt vevő kiskorúak aránya, és a fiatalok online radikalizálódása aggasztó jelenség.
A Supo a korábbinál hangsúlyosabban beszél a szélsőbaloldalról is. Az általuk elkövetett szabotázsakciók megszaporodtak Európa nagy országaiban. Jellemzően személyi sérüléseket kerülő rongálásról van szó, de egyes csoportoknál megvan a szándék a korábbinál súlyosabb eszközök alkalmazására.
Martelius pontosítja a Suomen Kuvalehti számára, hogy Finnországban a szélsőbaloldali terrorizmus veszélye alacsony. Ugyanakkor előrelátást sürget. “Európában más típusú a fejlődési irány, és sok minden késleltetve érkezik meg Finnországba. Épp ezért véleményem szerint érdemes ébernek lenni ezzel kapcsolatban.”
A szélsőbaloldalt az utóbbi időben a palesztin kérdés mozgósította. Emellett ők ellenzik a kapitalizmust és a klímaváltozást is. “Finnországban hasonlóak a témák, de nálunk ez eddig tüntetésekben, illetve a szélsőjobboldallal való dulakodásban nyilvánult meg olyan rendezvényeken, ahol mindkét fél tiltakozik. Például a függetlenség napján.”
A Supo jelentésében állást foglalt a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban is. Az állampolgárok, a vállalatok és a közszféra átálltak arra, hogy adataikat nemzetközi felhőszolgáltatásokban tárolják.
Finnországban az igazságügy-minisztérium terve keltett feltűnést, amely a választásokkal kapcsolatos adatok Amazon tulajdonában lévő szolgáltatásba történő átviteléről szól. "Talán a választási adatok az a típusú dolog, ahol mérlegelni kellene, hogy szükséges-e a felhőalapú átállás" – mondta Martelius a jelentés bemutatóján.
A Supo szerint a felhőszolgáltatásokra való áttérés elhomályosítja az államok digitális önállóságát. Finnországnak szüksége lenne saját felhőmegoldásokra, ugyanakkor a Supo elismeri, hogy a nemzetközi szolgáltatásoknak alternatívát jelentő, versenyképes megoldásokból igen korlátozott a kínálat.