- Hiába utasítják el a migránsok menedékkérelmét, ők maradnak Németországban.
- 14 hónap alatt 50 ezer fővel nőtt az elutasított, de továbbra is az országban élő migránsok száma.
- Összesen 1 millió emberről van szó, akiknek nincs jogalapja Németországban tartózkodni, mégis ott él.
Új adatok: csaknem egymillió elutasított menedékkérő él Németországban - jelenti a BILD.
Sok elutasított menedékkérő Afganisztánból származik, és továbbra is Németországban él.
Annak ellenére, hogy a német hatóságok elutasították menedékjog iránti kérelmüket, csaknem egymillió ember továbbra is Németországban él.
Ez derül ki a kormány új adataiból, amelyeket az AfD kérésére tettek közzé, és amelyek a BILD rendelkezésére állnak.
Ezek szerint az Ausländerzentralregister (AZR) adatai alapján 2025. október 31-én összesen 934 553, Németországban élő külföldi állampolgár volt nyilvántartva elutasított menedékjog iránti kérelemmel.
Összehasonlításképpen: 2023 nyarán 896 065 migráns volt Németországban, akiknek menedékjog iránti kérelmét elutasították.
Az elutasított menedékkérők közül az idén októberben a három leggyakoribb állampolgárság az afgán (153 550 elutasított menedékkérő), a török (93 762) és a koszovói (68 261) volt.
Közel 2,4 millió külföldi védelmi státusszal
Ehhez jön még összesen 2 386 267 külföldi, akiknek elismert védelmi státusza van Németországban.
Ez a következőképpen oszlik meg: 1 063 976 állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel az úgynevezett tömeges beáramlási irányelv alapján. Ez ideiglenes védelmet jelent azoknak az embereknek, akik hirtelen menekülnek egy háborús övezetből. Németországban ezek szinte kizárólag ukránok, akik az orosz támadó háború elől menekülnek.
Ehhez jön még 43 203 menedékjoggal rendelkező külföldi (az alaptörvény szerinti védelem), 696 985 elismert menekült (menekültügyi védelem a Genfi Egyezmény alapján), 420 358 szubszidiáris védelemre jogosult személy (származási országukban olyan veszély fenyegeti őket, amely nem tartozik a menekültügyi védelem hatálya alá).
Miért nem utaznak ki az elutasított menedékkérők?
Daniel Thym professzor, a Konstanz Egyetem (Külföldiek és menekültjog kutatóközpont társelnöke) elemzése szerint a helyzet évek óta változatlan. Ez azt mutatja, hogy „a kiutazási kötelezettség terén évek óta sok minden nem működik megfelelően. Csak egy kisebbség tartja be a kiutazási kötelezettséget, kerül kiutasításra vagy utazik el önként pénzügyi támogatással” – nyilatkozta Thym a BILD-nek. Ehhez jönnek még a tartózkodási jogok, „gyakran akkor is, ha még a megélhetés sem biztosított, vagyis részben szociális ellátásokban is részesülnek”.
Háttér: A kiutasítási kötelezettség Németországban akkor lép életbe, amint a menedékjog iránti kérelem elutasítása jogerőre emelkedik, vagy nincs felfüggesztő hatálya. Például: a folyamatban lévő perek, halasztó hatályúak.
Így 2024 végén 72 500 kiutasítási kötelezettség alá eső külföldi élt Németországban, akik legalább hat éve tartózkodtak itt. Ez azt jelenti, hogy a folyamatok részben végtelenül elhúzódnak.
René Springer (46), az AfD képviselője, akinek kérdése napvilágra hozta az új számokat, így nyilatkozott: „Ha az elutasított menedékjog iránti kérelmek következmények nélkül maradnak, és ehelyett a védelem lesz a szabály, az nem humanizmus, hanem az állam ellenőrzésének elvesztése.”
De a BILD megjegyzi: a szövetségi kormány jelenleg egyre több kitoloncolást hajt végre. A BILD információi szerint a szövetségi belügyminisztériumtól január és október között 2025-ben már 19 538 kitoloncolás történt Németországból. Ez lényegesen több, mint az előző évben.