- Németországban van egy juttatási forma, “állampolgári jövedelem” a politikailag korrekt neve.
- Ez egyfajta segély, amit munka nélkül kapnak az ellátottak, köztük egyre nagyobb számban a migránsok.
- A német sajtó hangos attól, hogy hatalmas nagycsaládok hogyan élnek vissza a német, bomlásnak indult jóléti állammal, több tízezer, vagy több százezer eurót kaszálva az “állampolgári jövedelemből”.
- Most Szászország statisztikáiból derült ki: a migráció miatt 15 év alatt 3-ról 46%-ra nőtt a segélyezett családokban élő, külföldi gyerekek aránya.
- Vagyis egyre több és több migráns élősködik a német szociális rendszeren.
Szászország: jelentősen megnőtt a külföldi gyermekek aránya a szociális segélyben részesülők között 2010 óta Szászországban - írja a FREILICH-MAGAZINE.
Megsokszorozódott a szociális segélyben részesülő családokban élő külföldi gyermekek száma, ezt az AfD egyik kérdése derítette ki.
2010-ben a szociális segélyben részesülő szászországi rászoruló családokban a külföldi gyermekek aránya mindössze 3,6 százalék volt.
2024-ben arányuk már 46 százalék volt: a 78 317 gyermekből 36 021 külföldről származott, míg a német gyermekek száma 42 296-tal csak kissé volt magasabb.
Ez derül ki az AfD képviselője, Doreen Schwietzer által Petra Köpping (SPD) szociális miniszterhez intézett kérdéseiből.
Változások a nagycsaládosok körében
Ez a tendencia különösen szembetűnő a három vagy több gyermekes családok esetében. Ezekben mára több külföldi (16 977) mint német gyermek (14 780) szerepel.
Sokuk klasszikus menekültügyi származási országokból, például Szíriából vagy Afganisztánból származik.
Az AfD politikusa éles kritikával reagált erre a fejleményre: „Ha a német szociális állam továbbra is ilyen nagylelkűen osztja a pénzt a külföldi családoknak, akkor hamarosan összeomlik” – mondta Schwietzer.
Az összeomlás elkerülésére csak egy lehetőség van: „Azok a családok, akik nem integrálódnak és nem találnak munkát egy ésszerű időn belül, el kell hagyják Németországot” – magyarázta egy sajtóközleményben.
Emellett azt is követeli, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a német családokra.
„Ahelyett, hogy a külföldi családoknak szociális hálózaton való életet biztosítanának, a kormánynak a saját gyermekeik, családjaik és időseik számára kell szociális politikát végrehajtania.”
Példaként Schwietzer más országokra, például Portugáliára hivatkozik. Ott a külföldiek szociális ellátásait hat hónapra korlátozzák.