- Nem beszélhetnek róla, mert akkor megbuknak, de videók bizonyítják, mire készül valójában a TISZA.
- Szakértőik a TISZA szigetek rendezvényein kikotyogták a terveket.
- Mint Surányi György a rezsicsökkentés eltörlésének tervét.
- Vagy Dálnoki Áron budai milliárdos, aki papírra vetette a TISZA 3 kulcsos SZJA-terveit.
- Tarr Zoltán egy etyeki fórumon elismerte, adóemelésre készül a párt.
- Magyar tagad és össze-vissza hazudozik, de a szellemet nem lehet visszagyürkészni a palackba.
- A TISZA lelepleződött. Politikusaik menekülnek a kamerák elől és lapítanak.
- Miközben azzal hergeli a magyarokat, minden katasztrófa idehaza, de ha ők jönnek, akkor minden szép lesz, kiderültek a valós terveik.
- Megszorítás, adóemelés, a családi adókedvezmények eltörlése.
Egy kiszivárgott felvételen Surányi György, a Horn-kormány idején a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt a XVII. kerületi rákosmenti Tisza-sziget fórumán, hogy a rezsicsökkentést el kell törölni.
Az Ellenpont birtokába jutott felvétel még júliusban készült a Magyar Péter vezette Tisza Párt fórumán, a portál szerint ugyanekkor ismerte el az 1995 és 2001 között, a Bokros-csomag végrehajtásában is aktív szerepet vállaló volt jegybankelnök, hogy Magyar Péter tanácsadója lett.
Ugyanezen a fórumon arról is beszélt, hogy emiatt rendszeresen egyeztet a párt vezetőivel, így Magyar Péterrel is.
Közben Dálnoki Áron, a TISZA adóemelését képviselő budai milliárdos teljesen egyetért Magyar Péterrel, hogy nem szabad előre részleteket elmondani a terveikről, mert akkor a választók szétkapják őket.
Dálnoki Etyeken lepleződött le Tarr Zoltán társaságában, hogy valóban adóemelésre készül a TISZA.
A föntebbi, szintén tiszás felvételen arról beszél Surányi György, hogy a rezsicsökkentés „meleg” dolog, ezért egy kormánynak sem tanácsolja, hogy ezzel kezdje, de egy idő után el kell törölni.
„Beszéltem a rezsicsökkentésnél is, ugyanez a helyzet. Hogy tehát a rezsinek is neki kell… Az egy meleg dolog, tehát azt nem javasolnám egyetlen kormánynak se, hogy azzal kezdje.”
„De ott is azt kell mondanom, hogy előbb-utóbb azt is (…) lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést” – mondta Surányi György a júliusi Tisza-fórumon.
Surányi György két alkalommal – 1990 júliusa és 1991 novembere, majd 1995 és 2001 között – töltötte be a jegybankelnöki tisztséget.
Surányi vezetése alatt a jegybank 43,5 tonnás aranytartalékát fokozatosan csökkentették, az unciánként 380 dolláros áron eladott tartalékból elsősorban dollárt vásároltak.
A hibás lépést pedig azzal indokolták, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé.
Az arany ára jelenleg történelmi rekordot döntve 3589 dollár unciánkét, vagyis közel tízszerese annak az árnak, mint ahogyan Surányiék megszabadultak Magyarország aranytartalékától.
Az aranytartalékot Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt és Matolcsy jegybankelnöksége idején építette vissza Magyarország. Jelenleg 102 tonna aranyat birtokol a Jegybank.
Második jegybankelnöksége alatt Surányi György nem csak társszerzője, hanem aktív támogatója is volt Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter megszorító csomagjának, amelynek hatására az 1994. évi 18,8 százalékról 1995-re 28,2 százalékra növekedett az infláció.
Ennek hatására a családok reáljövedelme bezuhant, a foglalkoztatottak száma éveken át csökkent, valamint a beruházás és a fogyasztás is visszaesett.
Surányi egyértelmű sikertelenségét az is alátámasztja, hogy jegybankelnöksége alatt több mint 150 százalékkal értékelődött le a forint a dollárral szemben.
Surányi most Magyar Péter tanácsadójaként akarja eltörölni a rezsicsökkentést.