- A Polkorrekt.com portál közölt egy pletykát, hogy Csányi Sándorék magánérdekeltségei 650 milliárd forintnyi direkt állami támogatást kaptak az elmúlt években.
- Ennek ellenére a fiatalabbik Csányi - aki nemrégiben vette át az OTP vezetését - elégedetlen a kormány gazdaságpolitikájával, legutóbb a BLOOMBERG nemzetközi lapban éles kritika mellett jelezte, hogy szerinte Magyarország nem jó irányba tart.
- Bírálta az OTP által is fizetett bankadót és általánosságban a gazdaságpolitikát, annak kiszámíthatatlanságát, majd hitet tett az Euró gyors bevezetése mellett is.
- Adja magát a kérdés, egy ennyire kiszámíthatatlan és rossz gazdaságpolitika hogyan volt képes előteremteni 650 milliárd forintnyi támogatást a bankár-generáció családi cégeinek?
- A Polkorrekt.com azt hallotta, a 650 milliárdos kormányzati támogatás és a gazdaságpolitika kritikája miatt a politikai elitben egy spekuláció terjed.
- Vajon ezek a megszólalások azt jelzik, hogy Csányiék kurzust akarnak váltani, pont úgy, ahogyan lezajlott egy generációváltás is az OTP élén?
- Generációváltás után kurzuscsere? - kérdezik az elitben.
- A BENNFENTES utánajár a részleteknek.
“Sokaknak úgy tűnik, a generációváltással kormányt is váltani akarna a leghírhedtebb oligarcha-bankárdinasztia, a Csányi-klán” - fogalmaz a Polkorrekt.com cikke.
A BLOOMBERG múltheti tudósítása egy, az OTP-vezér által szervezett háttérbeszélgetésről így kezdődik: Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. új vezérigazgatója az euró bevezetését és az ad-hoc politikai döntéshozatal végét szorgalmazza Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt.
Csányi szerint a kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet “a legfontosabb”, és hogy Magyarország “leszakadt” Kelet-Európától. Csányi szerint az euró “nagyon kívánatos”, és jó lenne, ha Magyarország a következő 5-10 évben, lehetőleg öt éven belül csatlakozna az eurózónához.
Szerinte "kisebb meglepetés” lenne, ha a kormány elérné az idei évre vonatkozó, lefelé módosított 0,8%-os növekedési célját – mondta Csányi ugyanezen a beszélgetésen.
Majd a BLOOMBERG így folytatja: A Fidesz pártja 15 évnyi hatalom után egy ellenzéki mozgalom mögött áll.
„A legfontosabb egy kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet lenne” – mondta Csányi csütörtökön Budapesten az újságíróknak.
Azt maga az amerikai üzleti lap is ismerteti anyagában, hogy az OTP megháromszorozta az általa kezelt vagyon méretét az elmúlt 10 évben, vagyis a bankcsoportnak mégsem megy annyira rosszul, mint ahogyan Csányi utal rá.
Ez a brutális vagyonnövekedés valószínűleg nem sikerülhetett volna az Orbán-kormány “kifektetési” stratégiája nélkül, amely a magyarországi nagyvállalkozások régiós, térségbeli terjeszkedését támogatja anyagilag és kormányzati-diplomáciai eszközökkel, teszi hozzá lapunk.
A legellentmondásosabb rész a BLOOMBERG tudósításában az alábbi, hiszen miközben a fiatalabbik Csányi azt állítja, a magyar gazdaságpolitika ad-hoc és kiszámíthatatlan, addig a BLOOMBERG azt írja, csak 2025 eddigi részében 30%-os emelkedésen van túl az OTP részvényárfolyama, és a Budapesti Értéktőzsde a világ(!) legjobban teljesítő tőzsdéje volt ebben az évben.
Hogy lehet a teljes gazdaságpolitika rossz, ha a tőzsde így rallyzik, és a BUX 100.000-es indexcsúcsot döntöget?
Továbbá ha a befektetői bizalom gyenge, akkor hogyan emelkedik az OTP tőzsdei értéke az egyharmadával?
“Az OTP részvényárfolyamának idei emelkedése ellenére a részvények továbbra is diszkonttal forognak, ami a befektetői bizalom romlását tükrözi Magyarország iránt” – mondta Csányi.
Édesapja, Sándor továbbra is az OTP elnöke, miután 33 év után áprilisban lemondott a vezérigazgatói posztról.
Az OTP részvényei 31%-ot emelkedtek az év elejétől számítva, aminek köszönhetően a budapesti BUX index a világ egyik legjobban teljesítő benchmarkjává vált.
A részvényárfolyam kevesebb mint két év alatt megduplázódott, miközben a bank kezelt vagyona 110 milliárd euróra (127 milliárd dollárra) ugrott.
Az OTP 11 országban van jelen, főként Kelet-Európában és a Balkánon. Az euróövezet tagjai, Horvátország és Szlovénia, valamint Bulgária, amely jövőre várhatóan bevezeti a közös valutát, együttesen már az OTP eszközeinek 39%-át teszik ki.
Csányi a beszélgetés további részében az Euró bevezetése mellett foglalt állást, és tovább ostorozta a magyar gazdaságpolitikát.
Majd a cikk végén az áll, az OTP folytatni kívánja terjeszkedését Ukrajnában és Üzbegisztánban is: “Az OTP továbbra is felvásárlásokat keres, többek között olyan országokban is, ahol nincs jelen. Ukrajnában és Üzbegisztánban is bővíteni szeretné jelenlétét” – mondta Csányi. Az osztalék mértéke és a részvény-visszavásárlások mennyisége attól függ, hogy a felvásárlási tervek megvalósulnak-e.
“A befektetők továbbra is növekedési lehetőséget látnak az OTP-ben” – mondta Csányi.
“Remélem, hogy idén bejelenthetünk egy új bankvásárlást” - zárul a BLOOMBERG cikke.
Csányi a BLOOMBERG cikkében egymásnak teljesen ellentmondó állításokat tett a bank helyzetéről, a jövőbeli kilátásokról és a magyar gazdaságpolitika jövőjéről.
Ha annyira fájdalmas az OTP-nek a bankadó, mint ahogyan azt állítja, akkor hogy képes egyre nagyobbra és nagyobbra nőni?
Ha olyan nagy teher a bankadó, akkor az OTP csoport hogyan képes újabb és újabb felvásárlásokban gondolkodni?
Ha a befektetői bizalom megingott Magyarország iránt, akkor hogyan volt képes 30%-ot emelkedni az OTP, és miért látnak az emelkedés ellenére is további növekedési lehetőségeket az OTP-ben?
Ha ennyire rossz a magyar gazdaságpolitika, mint ahogyan azt Csányi állítja, akkor hogyan volt képes a magyar tőzsdén 30%-ot erősödni az OTP fél év alatt és duplázni két év alatt, százmilliárdokkal gazdagítva ezzel a részvénytulajdonosokat, köztük a Csányi-családot?
Ha ilyen fontos az Euró bevezetése Magyarországnak, akkor miért olyan térségek felé kacsingat az OTP, ahol soha nem lesz Euró, mint Ukrajna és Üzbegisztán?
(A Polkorrekt.com további részleteket közölt az OTP ukrajnai érdekeltségéről, és arról, hogy azon a bankon százmilliós EBRD, vagyis európai fejlesztési banki hitelek futnak át olyan mezőgazdasági nagyvállalkozásokhoz, nagyüzemekhez, amelyek érintettek az ukrajnai földprivatizációkban is.
A lap megnevezte azt a két bankot, amely iránt az OTP érdeklődik, az egyik az ukrán Sense-bank, és a Zelenszkij elnököt támogató egykori oligarcha, Ihor Kolomojszkij időközben államosított, korábban piacvezető Privatbankja.)