- “Wir schafen das”, vagyis ezt megoldjuk, szólt a híres Merkel-i mondat.
- Sikerült.
- A németeknél az a vita folyik a médiában, hogy az elszabadult nemi erőszakhullámot hogyan lehetne kezelni.
- De nem ám kitoloncolással.
- A nőknek azt javasolják, hogy mint egy tampont, helyezzenek fel egy “péniszcsapdát", amelynek belső, hüvelyes része tüskézett, és ez az erőszak közben felsérti az áldozat péniszét.
- A Franfurter Allgemeine Zeitung úgy érvel, a “péniszcsapda” használata, mint önvédelmi eszköz, súlyos etikai és jogi kérdéseket vet fel.
- A NIUS.De szerzője szerint abszurd az egész ötlet.
A NIUS.DE ismertette a FAZ eredeti cikkét, majd a címben így összegzett: “Abszurd vita a nők nemi erőszak elleni védelméről: "péniszcsapdák” a zárt határok helyett.”
"Jó ötlet-e a péniszcsapda az erőszaktevők számára?” - kérdezte a nagyrabecsült Frankfurter Allgemeine Zeitung címlapon az olvasóit, és nehéz kitalálni, mi a megdöbbentőbb benne - írja Birgit Kelle a NIUS.DE-n.
Szerinte nehéz eldönteni, mi a megdöbbentőbb, hogy ezt a kérdést komolyan megvitatja a FAZ, vagy hogy egy ilyen “találmányt” egyáltalán komolyan fontolóra vesz valaki, mint megoldást a német utcákon egyre növekvő nemi erőszak problémájára.
A lakosság azon tagjainak, akiknek szerencsére még nem kellett szembesülniük azzal, hogy mi is az a “péniszcsapda”, a szerző elmagyarázza: egy műanyag hüvelyi pesszáriumról van szó, amelyet a nőknek egyfajta tamponként kell behelyezniük, és amelyen - az elmélet szerint - az erőszaktevőnek a szexuális aktus során fájdalmasan megsérti legféltettebb testrészét.
A FAZ azt írja, német jogászok szerint az eszköz használata súlyos jogi kockázatokkal járna, mert aránytalan.
A német jog szerint ugyanis az önvédelemnek arányosnak kell lennie a fenyegetéssel. Egy éjszakai betörőt megkötni elfogadható, de tartós testi sérülést okozó eszközt bevetni – főleg ha az a támadó szexuális szerveire koncentrál – problémás lehet. Gond van a védekezési szándékkal is: az eszköz csak akkor számítana önvédelemnek, ha konkrét, közvetlen fenyegetésre aktiválódik. Proaktív viselés – pl. mindennapos hordás – inkább “csapdának” minősülne, amit a törvény nem támogat.
A FAZ cikke szerint a vita etikai dilemmákat is felvet, mert a visszaélésnek is van veszélye: például mi történik, ha az eszközt nem önvédelemre, hanem bosszúra vagy megtévesztésre használják? És a támadó testi sérelmének szándékos előidézése erkölcsileg védhető-e, ha az áldozat védelmét szolgálja? Egyes nőjogi szervezetek azzal érvelnek, az eszköz ugyan fizikailag megvéd, de nem oldja meg a traumát – sőt, egyes nővédelmi szervezetek attól félnek, hogy a támadó még dühösebb lehet.
„Rape-aXe”, Dél-Afrikából importálva
A “péniszcsapda” egy szabadalom, amelyet a jelek szerint először a dél-afrikai városokban élő prostituáltak használtak a támadó férfiak elriasztására, és „Rape-aXe”, azaz terméknév alatt forgalmazták.
Ezt nemrégiben egy német gyógyászati termékeket gyártó cég egykori vezetője 5000 darabos tömeggyártásban gyártotta le. Nemrégiben 400 darabot szállítottak Lengyelországba kísérleti jelleggel, és a terméket jelenleg Baden-Württembergben teszteli egy stuttgarti uszodakezelő és egy menekültközpont alkalmazottja.
A szerző az írásban fölteszi a kérdést: vajon hogyan zajlik a tesztelés? Mely nők azok, akik önként felhelyeznek maguknak egy ilyen eszközt, majd megbeszélik egy idegen férfival, hogy gyere, nemi erőszak ellen biztosítva vagyok?
Birgit Kelle ugyanilyen abszurdnak látja, hogy “a termékleírás szerint a péniszcsapda ejakuláció esetén az elkövető DNS-nyomát is képes biztosítani, ami minden bizonnyal nagyban megkönnyíti a rendőrség nyomozati munkáját.”
Az ismert német feminista szerző szerint "a péniszcsapdát egy új “biztonságnak” is szánják, amit az eszköz olyan nőknek nyújthat, akiket egyszer már megerőszakoltak, és ezért nem mernek többé éjszaka az utcára menni - mondta Schneider a FAZ-nak, és ezt komolyan is gondolja." De ez téves a szerző szerint, mert az államnak kellene a határokat lezárnia, hogy ne juthassanak be az országba a nőgyűlölő erőszaktevők.
“Nőként csak arra a jó szándékú javaslatra vársz, hogy szájprotézist használj a kényszerített orális szex megakadályozására” - írja az abszurd javaslatról a NIUS.DE-n a szerző.
Birgit Kelle cikkének végén azt írja az abszurd vitáról, végül is logikus, hogy azok, akik nem zárják le a határokat, hanem a határzár helyett a nőket akarják rávenni arra, hogy helyezzenek fel a vaginájukba egy péniszcsapdát, amely végül sérülést okozhat az iskolázatlan tömegeknek, hogy úgy kezeljék a német nőket, mint ahogyan otthon azt megszokták.