Brüsszelben nincs korrupció: Ursula von der Leyent elítélte az EU bírósága

Nyilvánosságra kell hoznia az Európai Bizottságnak Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti sms-eket, miután az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben az Európai Bizottsággal szemben ítélt - írja az Index.

Az Európai Bizottság ugyanakkor még fellebezhet az ügyben az Európai Bíróságon.

Május 14-én, szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben.

Az amerikai New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a Bizottság elutasította a lap kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amiket a koronavírus ellen vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

A bíróság végül a New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amiben elutasították a lap kérelmét, azaz a Bizottságnak ki kell adnia az sms-eket a lapnak.

Ezenkívül a perköltségek kifizetése is az Európai Bizottságot terheli.

A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen.

Az ítéletet részletező sajtóközleményben így fogalmaznak: “általános szabályként az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, ha valamely intézmény a hozzáférés iránti kérelemre válaszul azt állítja, hogy a dokumentum nem létezik, az ezen állítás hitelességéhez fűződő vélelemnek megfelelően vélelmezni kell a dokumentum nemlétezését. Ez a vélelem azonban megdönthető a kérelmező által benyújtott releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján”– olvasható az ítéletről szóló sajtóközleményben. 

Mint ismert, az Európai Bizottság azzal tagadta meg az üzenetek kiváltását, hogy azok nem léteznek, később pedig a tárgyaláson is arra hivatkozott, hogy azoknak nincs a birtokában.

A bíróság szerint ugyanakkor a Bizottság a meghallgatás során az üzenetekkel kapcsolatosan adott válaszai “feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak”, miközben a New York Times releváns és egybehangzó bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy azok léteznek – von der Leyen eleve magának a lapnak adott interjújában ismerte be, hogy SMS-ekben is egyeztetett a Pfizer vezérigazgatójával a koronavírus elleni vakcinákról és azok beszerzéséről.

Mint a közleményben írják, “Következésképpen [az Európai Bizottság – szerk.] nem adott hihető magyarázatot annak igazolására, hogy miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok. Ráadásul a Bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ebben az esetben a törlésre önkéntesen vagy automatikusan került-e sor, illetve az elnök mobiltelefonját időközben lecserélték-e.”

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak ki kell adnia a lapnak a von der Leyen és Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyek a vakcinabeszerzés idején születtek. Továbbá ez a döntés szintén precedenst teremthet más hasonló ügyekben. 

Az Európai Bizottság a tárgyalás alatt egyáltalán nem kommentálta ügyet, mondván, megvárja az ítéletet.

Az ítélet ellen a Bizottságnak két hónap tíz nap áll rendelkezésre, hogy fellebbezzen.

Az ügy túlmutat a 2021 januárja és 2022 májusa között váltott SMS-eken.

Az ítéletet az uniós intézmények transzparenciájával kapcsolatban is precedenst teremthet, mert az Európai Törvényszék az ítéletében az SMS-ekre végig dokumentumként hivatkozott.

Vagyis a jövőben más uniós tisztségviselők üzenetváltásai is annak számítanak, amennyiben a döntéshozatallal, vagy annak előkészítésével kapcsolatban azok releváns információkat tartalmaznak.

A döntés pedig a jogi következmények mellett pedig Ursula von der Leyen számára politikai konzekvenciákkal is járhat.

Az Európai Bizottság elnökét gyakran kritizáló rendszerkritikus politikusok mostantól hivatkozhatnak arra, hogy a transzparencia hiánya miatt az Európai Unió Bírósága elsőfokon elítélte.

Az SMS-botrány, a Pfizer-gate oka, hogy felmerült a gyanú, hogy a vakcinákat túlárazva szerezte be az Európai Unió.