- Fura ez.
- Magyarországon a "független-objektív" média azt állítja, hogy mikroadományokból él.
- De most nagyon aggódnak az átláthatósági törvénytervezet miatt, amely megteremtené végre a közéleti szervezetek átláthatóságának jogi és intézményi garanciáit.
- Az a sajtó, amelyik nagyon kényes az átláthatóságra, ha másról van szó, most pánikban esett amiatt, mert rá is ugyanezek a szigorú szabályok vonatkoznának.
- Ki érti ezt?
Az Országgyűlés elé került a javaslat, amely fellép a külföldről finanszírozott szervezetekkel szemben. A szigorítás alapján a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő-, vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni.
Az indoklás szerint a tervezet a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg.
Szabályozza a külföldi támogatásból közéleti tevékenységet kifejtő és olyan tevékenységet végző szervezetek azonosításának eljárásrendjét, amelyek a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását veszélyeztetik. Továbbá szabályozza ezen szervezetek jegyzékre vételének szabályait és a jegyzékre vételből fakadó kötelezettségeket.
Annak érdekében, hogy az új szabályozásnak az állam képes legyen érvényt szerezni, megteremti a kikényszeríthetőség lehetőségét minden olyan esetre, amikor a nemzeti szuverenitást veszélyezteti a közéleti tevékenység.
A törvény kialakítja a nemzeti szuverenitás védelméhez szükséges együttműködés intézményes kereteit az állami és nem állami szervek között.
A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata alapján, ha egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet.
Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjtheti az adó-egyszázalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról teljes, bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni arról, hogy a pénz nem külföldről jött.
Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Ebben az esetben helyszíni ellenőrzést is tarthatnak ezeknél a szervezeteknél, és ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.
A magyarok támogatják a föllépést azokkal szemben, akik belföldön politikai tevékenységet végeznek, és külföldi pénzből teszik ezt.
A Századvég kutatása rámutatott, hogy a hazai közvélemény elítéli a Magyarországot célzó külföldi politikai befolyásszerzési kísérletek valamennyi formáját, akár politikai szereplők, akár médiumok külföldi finanszírozásáról van szó.
A felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk.
Ehhez hasonlóan a magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról, ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban.
Elfogadhatatlan a magyar belügyekbe való külföldi beavatkozás
Nagy figyelmet kapott, hogy Donald Trump a hivatalba lépése után szinte azonnal leállította a USAID-projektek nagy részét, mivel azokat a Biden-adminisztráció a balliberális politikai propaganda előmozdítására használta világszerte.
Az ügy közéleti jelentőségét mutatja, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) hallott arról, hogy a nemrég leköszönt Joe Biden vezette amerikai baloldali kormányzat a USAID keretében többek között Európában és Magyarországon politikai befolyásszerzés céljával újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket pénzelt.
A USAID 3,5 milliárd forintot, míg az Európai Bizottság – saját programjaiból – mintegy 19,5 milliárd forintot különített el a Magyarországon működő politikai nyomásgyakorló szervezetek számára 2022 és 2025 februárja között.
A felmérés rávilágított, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy egy külföldi országnak vagy politikai szervezetnek nincs joga magyar újságírókat és médiumokat fizetni azért, hogy a mindenkori magyar kormányról videókat, cikkeket készítsenek és ezzel befolyásolják a közvéleményt, ugyanis ez beavatkozás egy független ország belügyeibe.
A kutatás azt is megállapította, hogy a magyarok világos elvárást támasztanak a külföldi finanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.
Ennek megfelelően a válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) támogatná annak kivizsgálását, hogy mire költötték a USAID, illetve az Európai Unió pénzügyi támogatását.