- Elkészült az elhíresült Városháza-ügy vádirata.
- Az ügyészségi dokumentum megerősíti, hogy Karácsony háta mögött azonnal beindult a milliós biznisz, ahogy átvette a főpolgármesterséget 2019-ben.
- Karácsony győzelmével értékes önkormányzati ingatlanok értékesítése indult el, és megjelentek a közvetítők, akik milliós jutalékokért cserébe intézték az ügyeket.
- A többször is füllentésen és nyílt hazudozáson ért Karácsony ironikusan “kamunak” tartja a Városháza-ügyet.
- A vádirat szerint nem kamu.
A Magyar Nemzet megszerezte a Városháza-ügyként elhíresült botrány vádiratát.
Eszerint valóban létezett egy, a nyilvánosság előtt azonosított, de a háttérben mozgó társaság, akik jutalékos, korrupciós rendszert építettek ki a Karácsony Gergely vezette fővárosban, hogy értékes önkormányzati ingatlanok megszerzésében “segítsenek”.
Az ügynek négy vádlottja van, Barts J. Balázzsal, a fővárosi vagyonkezelő befolyásos vezetőjével azonban az ügyészség valamiért kesztyűs kézzel bánt - jegyzi meg a lap. A nyilvánosságra került információkból az feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig érhetnek.
Noha Karácsony Gergely a napokban történt vádemelés után “kamunak” nevezte a Városháza ügyet, a Magyar Nemzet által megismert vádiratból ennek az ellenkezője derül ki.
A Fővárosi Főügyészség a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte, hogy “a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő – a társadalom széles érdeklődését kiváltó – korrupciós ügyben”.
Az ügy komolyságát a vádhatóság egyebek mellett azzal érzékeltette, hogy az eljárás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, és végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.
Az ügy 2020-ra, 2021-re vezethető vissza, amikor Karácsonyék meghatározták az értékesítendő, vagy más módon hasznosítandó ingatlanok körét. A fővárosi vagyonkezelő cég pedig dönthetett a hasznosítás mikéntjéről.
Tízmilliós kenőpénzek, befolyásos kapcsolatok
Az ügyészségi vádirat három ingatlanról tesz említést, amelynek értékesítése, vagy tervezett értékesítése során bűncselekmény gyanúja merült fel.
Az egyik a Nagytétényi út 347-351. alatt található önkormányzati telek, amelyet végül 101 millió forintért adtak el.
A vád szerint ennél a biznisznél bukkant fel először Berki Zsolt, aki az ügy elsőrendű vádlottja, és akiről a sajtó a botrány kipattanását követően megírta, hogy a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. A testvére, a szintén vádlott Berki József kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezik – ő a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.
Berki Zsoltról a vádirat kiemeli, hogy önkormányzati jogosultság nélkül, különböző érdekcsoportokkal tárgyalva keresett befektetőket önkormányzati ingatlanok értékesítésére.
A Nagytétényi út 347-351. sz. ingatlan is ezek közé tartozott, és az ügyészség szerint Berki Zsolt ismeretlen forrásból szerzett arról tudomást, hogy a fővárosi vagyonkezelő az ingatlanra pályázatot ír ki.
Berki a vételárról is tudomással bírt, és ezek alapján tett korrupciós ajánlatot a másodrendű vádlottnak - Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök harcostársának és üzlettársának -, Gansperger Gyulának, akinek felvázolta az önkormányzati ingatlanok pályáztatási rendszerét.
Berki felajánlotta azt is, a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál lévő, döntéshozó pozícióban lévő kapcsolatai segítségével az ingatlant úgy hirdetik meg, hogy a pályázaton mindenképp Gansperger vállalkozása nyerjen.
Mindezekért cserébe a vételár tíz százalékát kérte.
Valójában csak a baloldali üzletember Gansperger cége indult a pályázaton, az ingatlan 101 millió 600 ezer forintért kelt el, a Berki Zsolt érdekeltségében lévő cégnek pedig átutalták a jutalékot, a vételár tíz százalékát, azaz 10 millió 160 ezer forintot.
A vádirat legérdekesebb része egyértelműen a Városháza megvételének felajánlása különböző befektetők részére.
A vád szerint Berki Zsolt a befolyásos kapcsolataira hivatkozva több befektetőnek is azt állította, hogy a Városháza eladó, annak értékesítésében ő eljárhat és több érdeklődőnek részletes ismertetőt küldött, azt a látszatot keltve, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarja a budapesti önkormányzat és közgyűlési döntés is született erről.
Berki 2020 augusztusában a Westend bevásárlóközpontban találkozott egy ingatlaniroda képviselőjével, akivel szerződést is kötött, de az illető a nyomozás adatai szerint nem tudott arról, hogy a Városháza valójában nem értékesíthető, így Berki és cége, a Northern Rock Kft. sem működhet ebben közre.
A nő a szerződés aláírása, négyszázmilliós jutalék reményében, a Berki által átadott információkkal együtt több potenciális befektetőt is megkeresett és részükre továbbította a Berki Zsolt által küldött dokumentációt, benne az ingatlan értékesítési szándékával – olvasható a vádiratban.
Az iratban az is szerepel, hogy Berki a Városháza értékével kapcsolatban más-más összegeket mondott, az egyik esetben például 32 milliárd forintot, illetőleg 100 millió eurót. Utóbbit ajánlotta azoknak a befektetőknek, akikkel 2021 őszén találkozott egy VI. kerületi irodában és akinek szintén befolyásos fővárosi kapcsolataira hivatkozott.
Ezen a találkozón részt vett Berki Zsolt testvére, Berki József is.
Őt azzal vádolják, hogy megerősítette testvére elmondásait. Nevezetesen azt, hogy a döntéshozókat befolyásolva elérik: a Városháza eladásakor személyre szabott pályázatot írjanak ki. Az nem derült ki az eljárás során, hogy ebben az esetben Berkiék mennyi korrupciós pénzt kértek. Az ajánlatot a potenciális befektetők végül visszautasították.
Karácsony az ingatlanértékesítéseket vizsgáló bizottság előtt egy odavetett “sz*rok rá” mondással kezelte az ügyet
Evés közben jön meg az étvágy: a milliók után sokmilliárdos jutalékot is kértek
A vádirat arra is kitér, hogy Berki Zsolt 2020 végén, illetve 2021 elején további tárgyalásokat folytatott a Városháza eladásáról egy ingatlanforgalmazással foglalkozó érdekkörrel. Ekkor is befolyásos kapcsolatokra hivatkozott, és 100 millió euró körüli eladási összegről beszélt, kétmilliárd forintos jutalékért cserébe. Az üzletet azonban itt sem ütötték nyélbe.
Hasonló módon fuccsolt be a vád szerint Berki Zsolt terve azzal a befektetői körrel is, amellyel 2021. február 18-án Gansperger Gyula és a negyedrendű vádlott, Bodnár Dezső társaságában találkozott.
A téma itt is a Városháza, illetve több más ingatlan eladása volt. Ezekkel kapcsolatban 2021 októberéig havonta tartottak megbeszéléseket.
A Városháza vételárát Berkiék itt 40 milliárd forintban határozták meg, amelynek a tíz százalékárt kérték cserébe. A jutalékos rendszert üzemeltető kör a befektetőket tájékoztatta a Városháza és a több, szóba került ingatlan adottságáról, műszaki adatairól, valamint egyeztettek a pályázatok részleteiről. Természetesen itt is hivatkoztak a fővárosi vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál található kapcsolataikra.
Az ügyészség még egy terület eladási kísérletét emelte be a vádiratba, ez pedig a XI. kerületben található Tétényi út 63.–Etele út 53. szám alatti ingatlan.
2021 februárja és októbere között Berki Zsolt, Gansperger és Bodnár Dezső egyeztettek egy befektetővel az ingatlan eladásáról, illetve arról, hogy mindenképp az illető cége nyerjen a pályázaton. Gansperger és Bodnár azt állította a potenciális vevőnek, hogy az ingatlanokkal kapcsolatban Berki Zsolt van kijelölve.
A vád szerint Berki pontosan nem meghatározható forrásból megtudta, hogy az ingatlanra pályázatot írnak ki, valamint a feltételeket és a vételárat is ismerte, ezek alapján szabta meg a – vádiratban nem ismertetett – korrupciós ajánlatát, amit a befektető végül visszautasított.
Berkiéket az ügyészség többek között többrendbeli befolyással üzérkedéssel vádolta meg.
A befolyással üzérkedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terhelt úgy kér valaki(k)től jogtalan előnyt - legtöbb esetben pénzt -, hogy azt állítja, ezért cserébe hivatalos személyt, döntéshozókat tud befolyásolni, adott esetben megvesztegetni. Sokszor azonban egy-egy politikus, vagy döntéshozó nem is tud arról, hogy az ő nevükkel “házalnak” így.
Ugyanakkor ennél a pontnál érdemes visszakanyarodni Karácsony kamuzása után kiadott ügyészségi közleményre.
A vádhatóság ugyanis kiemelte, hogy a vádlottakon kívül a nyomozás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, ám velük szemben végül nem volt elegendő bizonyíték.
Azt, hogy kikről lehet szó, a vádhatóság nem közölte.
A mostanra vádiratig jutó ügyben több kérdés is felmerül.
Honnan voltak a vádlottaknak konkrét, belső információi a vételárakról, kiktől kapták az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat a pályázatok kiírása előtt?
Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő korábban hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a fővárosi vagyonkezelő ügyintézője és Berki Zsolt közötti levelezésre, amelyben négy ingatlan eladásáról is szót ejtettek. “A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve” – nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.
Ugyancsak Budai hívta fel a figyelmet arra, hogy Kiss Ambrusról – korábbi főpolgármester-helyettesről, jelenlegi főigazgatóról – egy hangfelvételen azt állították: egy ingatlaneladással összefüggésben több mint félmilliárdot kapott volna. Kiss ezt visszautasította és tagadta, hogy ismerné azokat az embereket, akik ezt állították róla.
Valaki kimaradt a vádiratból?
Az iratban szereplő vádlottakon kívül akad még egy szereplő, akiről sok szó esett a Városháza-botrány kapcsán, az illetővel mégsem foglalkozik a vádirat. Ő Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezetője.
Az Anonymus által nyilvánosságra hozott hangfelvételek egyikén Barts hangja is hallható, amint a Városházáról tárgyal a potenciális befektetőkkel.
A szívélyes beszélgetésről készült hanganyag miatt Karácsony Gergely 2021 végén fegyelmiben részesítette Bartsot, ám pár hónappal később Karácsony már majdnem tízmillió forintos prémiumot adott a vagyonkezelő vezetőjének.
Árulkodó hangfelvételek
Gansperger az egyik felvételen ezt mondta Berki Zsolt és Barts J. Balázs kapcsolatáról: “A faszi úgy mozgott az én pályázatom alatt ott a fővárosi vagyonkezelő zrt.-ben, mintha ő lenne a vezérigazgató. [...] Felhívta a pénzügyi vezető hölgyet, hogy adja ki az igazolást nekem, küldje el, mert a Gansperger úrnak szüksége van rá. És b...szd meg, jött.”
A ma már negyedrendű vádlott Bodnár pedig ezt ezzel egészítette ki: “Olyannyira jó kapcsolatot ápol, hogy amikor vártunk a találkozásra, akkor a Barts Balázs maga jött ki a Zsolt elé. És […] nem csak, hogy kezet fogott, hanem majdnem, hogy földig hajolt. Magyarul a Zsolt […] tenyeréből eszik.”
További kérdőjel az ügyben, hogy a Nagytétnyi úti ingatlan esetében nem Barts J. Balázzsal, hanem Berki Zsolttal kellett egyeztetnie Ganspergernek, hogy mikor írják alá a szerződést.
Az ingatlan értékesítéséről ugyanakkor Bartsnak hivatalból tudnia kellett, mert a fővárosi vagyonkezelő vezetőjeként ő felügyelte az ügyletet.
Mindezek ellenére Barts J. Balázzsal nem foglalkozott az ügyészség.
Bajnai is felbukkant
A Városháza-botrányban és a hanganyagokban föltűnt Bajnai Gordon is. A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról beszélt a Városháza körül. Később ő személyesen is érintett a 2022-es ellenzéki választási kampány milliárdos finanszírozási botrányában.
A beszélgetésekben egyébként arról is szó esett, hogy a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának fontos szerepe van a rendszerben, hiszen minden egyes szerződés, ingatlanügylet a keze alatt megy át, ő “láttamozza” azokat, ugyanakkor “nem pénzezik”. Utóbbinak azonban ellentmondhat, hogy egy másik bűnügyben, a Karácsony fémjelezte 99 Mozgalom félmilliárdos kampányfinanszírozási botrányával kapcsolatosan kétszer is házkutatás volt Tordai ügyvédi irodájában.
Ismert: ebben a történetben valakik összesen félmilliárd forintnyi eurót és svájci frankot dobáltak “mikroadományként” az adománygyűjtő ládikákba - legalábbis Karácsony meseszerű nyilatkozatai szerint.