- A villaügybe és zsírleszívási botrányba keveredett Ruszin-Szendi Romuluszról, Magyar emberéről újabb kínos történet látott napvilágot.
- Kiderült: nem egyeznek Ruszin vezérkari főnökként hazaküldött jelentései és a NATO előtt elhangzottak.
- Vagyis: miközben a magyar kormány tűzszünetre, béketárgyalásokra szólított fel, és egy katonának kötelessége az ország vezetését képviselnie, addig Ruszin a NATO legfontosabb testületében ukránpárti álláspontot képviselt.
- Ráadásul több alkalommal azzal zárta a felszólalását, hogy “Slava Ukraini”, vagyis Dicsőség Ukrajnának!
- Ez egy közismert nacionalista jelszó Ukrajnában, a szélsőjobboldal terjesztette el a Majdan téri puccs alatt és azt követően.
- Már érthető, hogy a tiszás Magyar miért kezdett csütörtök reggel ismét gátlástalan hazudozásba.
Az Index arról ír, a Honvédelmi Minisztérium a villaügye és a TB-re rendelt zsírleszívása mellett vizsgálatot indított Ruszin-Szendi Romulusszal szemben azért is, mert lebukott: vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott. Ezt a vizsgálatot 2025 március 6-án rendelte el a honvédelmi miniszter.
De Ruszin-Szendinek nem ez az egyetlen lebukása ukrán ügyben: 2022-ben ukrajnai látogatásra kért engedélyt, és a kapott mandátumát megsértve nem csupán katonákkal, hanem polgármesterekkel, politikai vezetőkkel is egyeztetett.
Míg hivatalosan leadott jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző, háborúellenes szövegekben számolt be nemzetközi tárgyalásairól, addig a NATO vezérkari főnökeit tömörítő ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt - derítette ki a hivatalos vizsgálat, ahol összevetették a leadott jelentéseket a NATO hanganyagaival.
Vagyis a magyar politikai vezetésnek - a honvédelmi miniszternek, a kormánynak és a miniszterelnöknek - olyan jelentéseket írt, amely szerint Magyarország békepárti álláspontját képviselte a NATO ülésein, addig az itt felvett hanganyagok egészen másról árulkodnak.
Ruszin-Szendi a felszólalásait a “Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta, ami egy közismert ukrán nacionalista jelszó.
A Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban – értesült az Index.
A tárca bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hanganyagait, és összevetette azokat az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára előzetesen biztosított mandátummal.
A vizsgálat eredményeit a HM a Nemzetbiztonsági Bizottság elé tárta, mivel súlyos eltéréseket találtak a hivatalos magyar álláspont és a vezérkari főnök tényleges NATO-beli megnyilvánulásai között.
A vizsgálat megállapította, hogy Ruszin-Szendi altábornagy az orosz–ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, és ezeken eltért a számára kiadott mandátumtól.
Miközben részrehajlóan Ukrajna-barát álláspontot hangoztatott, a kapott utasítás ellenére elhallgatta a magyar kormány háborúellenességét.
Hamis jelentések készültek az ülésekről
A vizsgálat szerint az altábornagy egyetlen alkalommal sem képviselte a magyar álláspontot a háború további eszkalációjának megelőzésével kapcsolatban.
Ruszin-Szendi nem említette, hogy Magyarország nem járul hozzá halált okozó eszközök területén keresztül Ukrajnába történő szállításához, és nem sürgette a harcok azonnali beszüntetését és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését sem.
A HM vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el.
Ezzel a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar - háborúellenes - mandátumnak megfelelően járt el.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy az EU vezérkarfőnöki találkozón az altábornagy nem ismertette az unió Ukrajna Kiképző Misszióját (EUMAM) érintő magyar aggályokat sem, pedig erre is egyértelmű utasítást kapott.
“Slava Ukraini” köszöntés a NATO-ban
Különösen nagy felháborodást keltett a HM-ben, hogy a volt vezérkari főnök a NATO-beli felszólalásait a “Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ez a köszöntés az ukrán nacionalista, szélsőjobboldali retorika egyik kulcseleme, amely különösen a 2014-es Majdan téri események alatt, és utána terjedt el, majd a 2022-es orosz invázió után vált nemzetközileg is ismert jelszóvá.
A kifejezés használata azért is keltett megütközést, mert a magyar kormány hivatalos álláspontja a fegyveres konfliktussal kapcsolatban a semlegesség, a tűzszünet és a béketárgyalások sürgetése, valamint a további eszkaláció elkerülése, a háború első napja, vagyis 2022. február 24-e óta.
A "Dicsőség Ukrajnának” köszöntés használata a magyar katonai vezetés magas rangú tisztviselője részéről egyértelműen ellentmond ennek a semleges álláspontnak.
Nemzetbiztonsági következmények
A NATO vezérkarfőnöki (NATO MCCS) találkozók kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezeken az üléseken egyeztetik a szövetségesek a katonaszakmai javaslatokat, és terjesztik fel katonai ajánlásaikat a NATO védelmi miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű politikai döntések meghozatalához.
A vizsgálat eredményeiről a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatta a nemzetbiztonsági bizottságot, mivel az eset súlyos bizalomvesztést eredményezhetett a szövetségi rendszeren belül, és Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit is sérthette, áll az Index cikkében.
A honvédelmi miniszter korábban Ruszin-Szendi ukrajnai útjával kapcsolatban is felrótta a volt vezérkari főnöknek, hogy nem a kapott mandátum alapján viselkedett:
“Ruszin-Szendi Romulusz odament elmondani az ukrán katonáknak, hogy mi velük vagyunk, aztán tárgyalt az odesszai, meg a harkovi polgármesterekkel. Milyen mandátum alapján? Milyen mandátum alapján tárgyalt politikai vezetőkkel egy katona? Aztán meg arról is beszélt, hogy ő a NATO és az EU-s vezérkari főnököknek szokta mondani: gyerekek, nálunk van az erő, segítsük Ukrajnát! Miközben a magyar kormány erre nem hatalmazta fel” – mondta egy tv-s interjúban a honvédelmi miniszter február közepén.