Németország: a tulajdonosok beleegyezése nélkül is korlátozhatják a hőszivattyúk és az e-autók áramellátását

A Gazdasági minisztérium terve ez.
Alkotmányjogászok nem tartják alkotmányosnak az eljárást, és szerintük nem a kormánynak, hanem a Bundestagnak kellene erről döntenie.
Mások azt emelik ki, hogy a szabadságjogok korlátozása csak a legvégső esetben fogadható el, és akkor sem huzamosabb időre.

A hőszivattyúk és az e-autók hamarosan túlterhelhetik az elektromos hálózatot. Az üzemeltetők számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a tulajdonosok beleegyezése nélkül is korlátozhassák a fogyasztást. A tervek már elég konkrétak, az autóipar megriadt - tudósít a WELT.

A tervek ismertetésekor a Szövetségi Hálózati Ügynökség munkatársai nem titkolták a fogyasztókra nézve hátrányos következményeket: "Az átállási intézkedések miatt szükséges kényelmi korlátozások elfogadása" - szerepelt az egyik dián.

Ez technikailag hangzik, de ami ez alatt értendő, az sok ember mindennapi életébe való jelentős beavatkozás: amikor a villamosenergia-hálózat energiaellátottsága szűkös, az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a hőszivattyúk és a magán e-autó töltőállomások átmenetileg kevesebb energiát kapjanak. A hálózati ügynökség nem lát alternatívát a kényszerszabályozásra.

A Bundestag jogászai jogszerűnek tartják az energiatakarékossági kötelezettséget

A szövetségi kormányzat beavatkozhat a lakossági magánszektorba a kötelező energiatakarékossági intézkedések előírásával.

A Bundestag tudományos szolgálatai ezt a bizonytalan energiaellátási helyzet miatt indokoltnak tartják. A gazdasági minisztérium ki akarja terjeszteni az energiatakarékossági rendeletet.

A múlt héten a Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke riadót fújt: az alacsony hőmérséklet miatt túl sok energia fogyna. "Ez nem folytatódhat januárban és februárban" - mondta Klaus Müller a ZDF-nek. Azt ajánlotta a polgároknak, hogy lehetőleg ne fűtsenek minden helyiséget.

Azt viszont nem mondta, hogy a szövetségi kormány a magánháztartásokat is kötelezheti erre - ezt a Bundestag tudományos szolgálatának új tanulmánya is erősíti meg, amely a WELT birtokába jutott.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy az energiatakarékossági törvény 30. paragrafusa, amely alapján a szövetségi kormány július óta megelőző energiatakarékossági intézkedéseket rendelhet el, alkotmányos-e, és különösen azt, hogy a magánszemélyek milyen mértékben vonhatók felelősségre.

A 20 oldalas dokumentumban a Bundestag jogászai arra a következtetésre jutnak: igen, a paragrafus alkotmányos. A kereskedelmi gazdaság minden területét és a magánélet nagy részét érintheti egy ilyen intézkedés. "Elképzelhető lenne például, hogy a lakóterek maximálisan megengedett fűtésére, a melegvíz-fogyasztásra vagy általában a villamosenergia-ellátásra vonatkozó előírások legyenek a lakásszektorban" - áll a dokumentumban.

Volker Boehme-Neßler oldenburgi alkotmányjogász a WELT-nek alkotmányellenesnek minősítette a 30. bekezdést. Azt mondta, hogy a rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazás túl homályosan van megfogalmazva, ráadásul az alapvető jogok ilyen lényeges megsértéséről a parlamentnek és nem a kormánynak kellene döntenie.

A Bundestag jogászai viszont a jelenlegi konstrukciót tartják indokoltnak: A bekezdés egy "sokrétű helyzetet" szabályoz, amelyet "kiszámíthatatlanságok" jellemeznek. A németországi energiaellátás helyzete jelenleg nagymértékben függ a nemzetközi politikai és gazdasági fejleményektől, de attól is, hogy "az árak alakulásáa miatt" mennyit takarítanak meg önkéntesen: "A fogyasztói oldalon többek között az időjárás, a 2022/2023-as téli hőmérséklet formájában meghatározó szerepet játszik. Nehéz megbecsülni, hogyan fog alakulni a helyzet, a változások hirtelen bekövetkezhetnek. Az energiaellátás azonnali veszélyeztetése esetén a lakosságra gyakorolt hatás mértéke nagyon nagy" - mondta. "Ez tehát nagymértékben megköveteli a gyors reagálás lehetőségét, amelynek során alig van idő a jogszabályok kiigazítására" - mondták a jogászok. Ennek fényében nem lenne szükség konkrétabb megfogalmazásra sem.

A szövetségi kormány a nyáron már több energiatakarékossági rendeletet is kiadott a 30. paragrafus alapján. Az "EnSiKuMaV" jelenleg megtiltja a magánmedencék és a középületek közös helyiségeinek fűtését, valamint a középületek és reklámberendezések éjszakai megvilágítását. Meghatározza továbbá a munkaterek maximális hőmérsékletét.

20 százalékos megtakarítási cél

Ha jelenleg - amint arra a Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője figyelmeztetett - a tárolt gáz egy százalékát fogyasztják el naponta, akkor most itt lenne az ideje, hogy elővigyázatosságból további energiatakarékossági intézkedéseket hozzanak?

A WELT megkérdezte a Szövetségi Hálózati Ügynökséget, de onnan a Szövetségi Gazdasági Minisztériumhoz irányították a lapot. Ott azt írták: "A jelenlegi alacsonyabb megtakarításokat elviselhetőnek tartjuk. Már eddig is sok mindent elértünk, de nem szabad lankadnia az erőfeszítéseinknek. A tél folyamán a legalább 20 százalékos megtakarítási cél továbbra is érvényben marad." A tervek szerint az EnSikuMaV-ot, amely február végén járna le, áprilisra meghosszabbítják.

Steffen Kotré, az AfD-frakció energiapolitikai szóvivője, aki a Tudományos Szolgálat jelentését megrendelte, szintén kritikusan nyilatkozott. A polgárok jogai elleni minden beavatkozást el kell utasítani - mondta a WELT-nek. Elmondta, hogy a legfontosabb prioritás az energiaellátás növelése. A szövetségi kormánynak biztosítania kell a megbízható energiaellátást. "Ehelyett atomerőműveket semmisíttet meg, széntüzelésű erőműveket állít le, és a gázellátást akadályozza egy olyan szankciós politikával, amely árt nekünk. Ennek ellensúlyozására a polgároknak megfelelő áram- és hőellátást kell nélkülözniük."

Boehme-Neßler alkotmányjogász számára sem meggyőző az érvelés: "Természetesen igaz, hogy a politikai és az energiagazdasági helyzet nagyon nehéz, zavaros és kiszámíthatatlan" - mondja a WELT-nek.

Ez azonban szerinte nem indokolja egy ilyen messzemenő törvény meghozatalát, mert a nehéz, összetett, meglepetésekkel teli helyzetek végső soron a politika tipikus keretfeltételei. "Végső soron ez az indoklás mindig felhasználható lesz a szabadságjogok kemény korlátozásának igazolására" - mondja.

"A politika művészete a problémák megoldása a szabadság gyors és széles körű korlátozása nélkül. Csak azért, mert a politika nehézségekkel szembesül, nem szabad elhamarkodottan és széles körben korlátoznia az alapvető jogokat."

Címkék:

#Németország #áram #elektromos autó #fogyasztáskorlátozás #alkotmányosság #hőszivattyú

Németország figyelmeztet: a mesterséges intelligencia-alapú fegyverkezési verseny elkezdődött

A világ a hadviselés új korszakába lép, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia áll.
A mesterséges intelligencia gyorsabbá, okosabbá és hatékonyabbá teszi a hadseregeket.
De ha a mesterséges intelligenciát nem ellenőrzik, az a világ destabilizációjával fenyeget.
"A mesterséges intelligencia-alapú fegyverkezési verseny már most is zajlik" - ez a német külügyminiszter, Heiko Maas nyers figyelmeztetése.

Financial Times: az Európa-szerte zsugorodó NATO-seregek jó, ha 300 ezer katonát ki tudnak állítani Oroszország ellen

Papíron az európai NATO-szövetségesek együttesen 1,9 millió katonával rendelkeznek, ami látszólag elégnek tűnik Oroszország (1,1 millió katona és 1,5 millió tartalékos) ellensúlyozására.
A valóságban azonban az európai NATO-hatalmak nehezen tudnának 300 000 főnél több katonát bevetni egy konfliktusban - és még akkor is hónapokig tartó előkészületeket igényelne, mondták elemzők az FT-nek.
Európa összes hadereje kihívásokkal szembesül, kivéve a lengyelek és a baltiak.
Csökken a brit, a francia, a német és az olasz haderő is.
A seregek vezetői panaszkodnak, hogy a fiatalok hozzászoktak az utazáshoz, és nem viselik a katonaléttel járó kényelmetlenségeket.
Az orosz sereg tagjaival szemben pedig az európai fiatalokat sokkal kevésbé hajtja a hazaszeretet - sorolják.
A Financial Times által ismertetett mellbevágó realitások mellett végképp érthetetlen, európai kisnemzetek miért uszítanak egy Oroszországgal megvívandó nagy háborúra.

Két informatív videó arról, miért van az EU nyugati felén energiakrízis

A Századvég szakértői a Kontextus podcastben és az M5 közszolgálati csatorna Ez itt a kérdés műsorában fejtették ki az EU-t sújtó energiakrízis részleteit.
Elhibázott zöld forradalom, a megújuló energiatermelés fetisizálása és a buta atompánik kellettek ahhoz, hogy az EU nyugati felét masszív áremelkedés és energiakrízis érje el.
A dolog érdekessége, hogy a hazai baloldali ellenzék ugyanazokat a hibákat követné el idehaza is, amelyektől Nyugat-Európa jelenleg szenved.

Miközben fegyvereket szállítanak, addig Párizs és Berlin is a béketárgyalások megkezdését javasolta Zelenszkijnek

Ez az értesülés pár napja jelent meg a Wall Street Journalban.
A nyilvános retorika úgy szól, hogy fegyvereket kell átadni Ukrajnának, hogy az megvédhese magát és fordíthasson a háború menetén.
Nem nyilvánosan, magánbeszélgetések során a kételyeiket fogalmazzák meg a nyugati kormányok tisztségviselői.
Senki sem hisz például a Krím visszafoglalásában, ezért inkább azt támogatnák, hogy a nyugati fegyverrendszerek és a szorosabb NATO-kapcsolatok biztosítása után Ukrajna béketárgyalásokba kezdene.
A Wall Street Journal idéz egy párizsi vacsorát is, ahol mind Scholz, mind Macron arról győzködték az ukrán elnököt, fontolja meg a béketárgyalásokat Moszkvával.
A WSJ cikkébe rejtett üzenet világos: Ukrajna veszteségei elviselhetetlenre emelkednek, ha ezzel az erővel zakatol tovább a keleti fronton az orosz húsdaráló.
Ennek alátámasztására a WSJ egy olyan fotót is mellékelt cikkébe, amely egy lembergi temetést ábrázol, és ahol több friss sír is azonosítható.
Már január közepén elkezdtek a közösségi médiában terjedni olyan felvételek, ahol több ezer négyzetméteren elterülő temetők friss sírhantjain látszott, hogy irtózatos élőerő-vesztesége van az ukrán hadseregnek.
Ezek a képek azonban eddig nem kerülhettek be az angolszász sajtóba.

Nyugat-európai zárvatartás: hogy áll a nyitás Nyugaton?

Németországban a belföldi utazások csak halaszthatatlan okból engedélyezettek
Az éttermek, színházak, edzőtermek zárva vannak, a maszkviselés kötelező.
Franciaországban május 3-tól feloldották a szabályt, mely szerint a lakóhelytől több mint 10 kilométerre csak engedéllyel lehet közlekedni.
Május közepétől újra látogathatók lesznek az üzletek, a vendéglátóipari egységek teraszai, a kulturális rendezvények. Az óvodák és az általános iskolák már nyitva vannak, a napokban a középiskolákban is visszaáll az oktatási rend.
A kijárási tilalom viszont május 19-től is érvényes, csak este kilencig lehet az utcán tartózkodni; a tervek szerint ezt június másodikán fogják feloldani.
Olaszországban a fokozatos nyitás elindult: a bárok és éttermek kinyithatnak (június elsejétől már a belső helyiségekben is szabad lesz fogyasztani), az oktatási intézmények működnek, a szabadtéri rendezvényeket engedélyezik.
Az éjszakai kijárási tilalom este tíz óra és másnap hajnali öt óra között országszerte hatályban van, ahogy a maszkviselési kötelezettség is, zárt helyiségekben és szabadtéren egyaránt.
Május közepén vezetik be az oltottságról szóló „zöld igazolást”, ezzel belföldön szabadon lehet majd utazni.
Spanyolország júniustól nyitja meg kapuit a külföldi turisták előtt, addigra állhat fel az a számítógépes rendszer, amely képes lesz megvizsgálni a digitális oltási igazolványokat a repülőtereken.
A spanyol régiók egymástól eltérő mértékben és ütemben oldják fel fokozatosan a korlátozásokat: van, ahol egyelőre csak kisebb mértékű szabad mozgást engednek a járványügyi zónák között; van olyan terület, ahol bár még korlátozott vendégszámban, de látogathatók a pubok és éttermek, és van olyan régió, ahol a helyi kormányzat továbbra is fenn akarja tartani az éjszakai kijárási tilalmat. A maszkviselés mindenhol kötelező.
Ausztriában az iskolák, múzeumok és boltok már kinyitottak.
Május 19-től nyitnak az éttermek, a hotelek és a sportlétesítmények. A határőrizet szigorú, ahogy a tesztelés követelménye is: például fodrászati belépéshez is kötelező.
Az éjszakai kijárási tilalom este 8 óra és másnap reggel 6 óra között egyelőre még hatályban van.
Belgiumban május 8-án szintén feloldották a szabadtéri vendéglátóipari egységekre vonatkozó tilalmat.
A szolgáltató szektor üzletei, a fodrászatok szintén nyitva vannak, ahogy az iskolák is, illetve április óta már nemcsak a halaszthatatlan üzleti utakra lehet elutazni.
Svájcban mindenhol kötelező a maszkviselés, és nincsenek kedvezményezett helyzetben a beoltott, védett személyek.
Nincsen már kijárási tilalom, a hotelek, múzeumok, színházak, mozik, állatkertek, boltok nyitva tartanak, a vendéglátás azonban egyelőre itt is csak a szabadtéren bonyolítható.
Görögország május 15-től kinyitja kapuit a külföldi turisták előtt, amennyiben igazolvánnyal bizonyítják, hogy kaptak védőoltást, vagy felmutatnak egy friss negatív koronavírus-tesztet.
Május 3-tól szabad a fogyasztás az éttermek szabadtéri részein, hétfőn kinyitottak az iskolák is, május 15-től pedig eltörlik a belföldi utazási korlátozásokat is.
Az esti 11 órás kijárási tilalom azonban még érvényben van.
Portugáliában visszatértek a tanulók az iskolákba, a múzeumok, fodrászüzletek kinyitottak, a vendéglátás a teraszokon megindult.
A sportrendezvények látogatószám-korlátozását feloldották, ahogy nagyobb létszámú esküvőket és családi rendezvényeket is lehet már tartani.
Hollandiában április 28-án – részben a tiltakozások hatására – eltörölték a három hónaposra tervezett éjszakai kijárási tilalmat, a szabadtéri kávéházak, éttermek, valamint a boltok megnyíltak.
A holland kormány úgy döntött, hogy a május közepén esedékes Eurovision dalfesztivált nem halasztja el, limitált számban és biztonsági előírások mellet mégis megtartják azt.
Dániában már korábban feloldották a boltzárlatot, a teraszokon lehet fogyasztani, és a következő napokban már az éttermek zárt helyiségeiben is.
A dánok bevezették az úgynevezett „koronavírus igazolványt” minden 15 év feletti állampolgár számára, amely tartalmazza birtokosa járványügyi adatait: be lett-e oltva, elkapta-e már a fertőzést, az elmúlt 72 órában készült-e negatív tesztje.
Csak az igazolvány felmutatásával lehet belépni az éttermekbe, bárokba, múzeumokba és a kulturális, illetve sportrendezvényekre.
Svédországban a boltokban, kávéházakban, éttermekben és közösségi programokon létszámbeli korlátozások vannak érvényben a vásárlók, vendégek, résztvevők számára.
A közösségi közlekedési eszközökön és a beltéri rendezvényeken mindenkinek kötelező védőmaszkot viselni.
Finnországban az éttermek május közepén fokozatosan nyithatnak, korlátozott vendéggel és nyitvatartási idővel.
A tervek szerint május végén oldják fel a beutazási tilalmat (de csak az európai országokból érkezők számára), és június elején engedélyezik a tömegrendezvények tartását – vagyis a turizmus nyár elején indulhat be.
Írországban májusi és júniusi hónapokban a járványügyi statisztikák függvényében dönt a kormány a fokozatos enyhítésekről.
Május 10-én nyitottak a múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények, május 17-én nyithatnak az üzletek, június elején pedig a hotelek.
Június 7-ére tervezik a szabadtéri vendéglátóipari egységek újranyitását, illetve a szabadtéri sportrendezvények újbóli megtartását.

A német Luftwaffe egykori tábornoka: "A Nyugat jelentős felelősséget visel az ukrajnai kritikus helyzetért a hibás helyzetértékelés és a rossz döntések miatt"

Harald Kujat, a Luftwaffe egykori tábornoka, a Bundeswehr volt főfelügyelője és a NATO Katonai Bizottságának korábbi elnöke interjút adott egy svájci lapnak.
A kezdetektől szkeptikus tábornok, aki minden megszólalásában a diplomáciai rendezést sürgette, most sem rajongja a pusztító ukrán öldöklést.
Többek között így fogalmaz: "Végzetes hiba azt hinni, hogy Ukrajna jövőbeli kilátásai annál jobbak lesznek, minél tovább tart a háború."
Határozott véleménnyel van a további nyugati támogatásokról is.
"Bármilyen keserű is, az Egyesült Államok és Európa széles körű pénzügyi és anyagtámogatása ellenére Ukrajnának nem sikerült a maga javára fordítania a stratégiai helyzetet. Éppen ellenkezőleg."
"Tavaly tizenkét ukrán dandárt képeztek ki a NATO-államok és szereltek fel modern fegyverekkel a nagy reményekkel indított offenzívához, hogy áttörjék az orosz védelmet. Az offenzíva súlyos veszteségekkel megbukott."

Bizonyíték: a Soros-hálózat aktívan szervezi a Nyugat háborúba lépését

Kaja Kallas észt miniszterelnök a napokban Oroszország vereségéről és az ország feldarabolásáról fantáziált egy tallini konferencián.
A konferencia finanszírozói és partnerei között az Észt Védelmi Minisztérium, a Külügy, a Kormányhivatal mellett szerepel a NATO, az amerikai NED, és az Egyesült Államok Kormánya.
Nem kis meglepetésre a konferencia finanszírozói között felbukkan az Open Society Foundations is, Soros György legfőbb szervezete.
Most már érhető, hogy Soros Alex miért tölt több időt Kijevben, mint Long Island-en.